Az angyalok tüze

  • 2005. március 3.

Publicisztika

Szabó Miklós egykori lényeglátó megállapítása szerint az Allende-rezsim bukása bebizonyította, hogy államvédelmi hatóság nélkül nem életképes a "szocializmus". Éppen ezért már a k.-német bili kiborulásakor is sejteni lehetett, hogy a miénk tartalma is pont annyira büdös és a tócsa sem lesz sokkal kisebb.

A sok hülye most ujjal mutogat az ilyen-olyan ad-hoc, kétes hitelû listára felkerült szerencsétlenekre, akik közül csak kevesen ismerik el: valóban jelentettek - s most mindegy is, hogy kényszer hatására vagy "hazafias meggyõzõdésbõl". Ám csak néhány történész (a minap Ungváry Krisztián) hívja fel arra a figyelmet, hogy a rendszer mûködtetésében mégiscsak a honi csekisták játszották a fõszerepet, s talán velük is legalább ennyit kéne foglalkozni - s nem úgy, mint belügyminiszterünk, L. Mónika, aki sorra dekorálta ki érdemdús pályafutásuk jutalmaként e rovott múltú delikvenseket. De hol vannak az egykori fejesek: Németh et., aki állítólag ezt a mostani névsort is összerakta, s aki máig sérült lélekkel járja a világot, hogy nem lehetett belõle újra státusférfi; esetleg Berecz et., a kereskedelmi médiumok omnipotens sztárja; vagy Szûrös, a polgári oldal szalon-nacionálbolsevikja? És miért nem bírja észrevenni a témában megkérdezett Burány exminiszter, hogy az újabb (Szakértõ '90-es) listán jelenlegi emeszpésbõl nincs egy darab se, s miért próbál elõállni olyan átlátszó, többször is cáfolt hazugsággal, hogy párttagot nem szervez-tek be? Fontos információ még Buránytól: a volt III/III-asok egy része most a drogosokról jelent, jutalmul ki is maradnak majd az új törvénybõl - úgy tûnik, a gusztustalan viselkedés átível holmi rendszereken. Továbbá azt sem értjük, miért kell nap mint nap Boross Pétert látni a tévében "hiteles" szakértõként, pedig jól tudható, hogy ha valakit, hát õt azután óriási felelõsség terheli azért, hogy az ügynökkérdés máig megoldatlan. Az azonban már gyomorforgató (igaz, teljesen megszokott), ahogy az egyház próbál hárítani magától minden felelõsséget, s megbánás helyett paranoid kirohanásokkal tüntet. (Nem egyedül: Demeter Ervin szerint az egészet csak a vörösök találták ki, hogy eltereljék a csacska nép figyelmét a zsaroló gazdákról. De egykor Demeter is titokminiszter volt.) Egy naiv reményünk maradt. Most, hogy kiderült: minden oldal vastagon érintett ügynökügyben, talán lesz annyi eszük, hogy végre lezárják ezt a mocskos történetet egy törvénnyel, ami ezúttal nem a csekisták, Boross P. vagy Burány S. szája íze szerint készül.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.