Azért nem jár díszpolgárság, mert valaki elvégzi a munkáját, amiért fizetést kap

  • Haskó László
  • 2019. október 19.

Publicisztika

A szimbólumok ereje nagyobb, mint gondolnánk.

Az új főpolgármester helyesen teszi, hogy szimbolikus gesztusokkal indítja működését. Azonban még a későbbi hatékony városvezetés sem könnyen feledteti az ügyetlenül választott belépőket.

Karácsony Gergely nem nagyon fogott mellé, de azt sem lehet állítani, hogy elsőre leadott névjegye mindenkit egyformán széles mosolyra derítene. Vegyük előre

a kerékpáros, hátizsákos érkezést.

A hátizsák egy fideszes ékszer emlékét idézi. Viszont Budapest legégetőbb közlekedési problémája ma a kétkerekűek helyének meghatározatlansága. Éles az ellentét gyalogosok és biciklisták, illetve biciklisták és autósok között. Sokan gondoljuk úgy,hogy a kerékpárosok ne csak követeljenek helyet (az úttesten és a járdán), de járuljanak hozzá a kerékpárutak építéséhez, vagyis adózzanak.

Aztán a két díszpolgár jelölés. Karácsonynak jogosan van rossz véleménye elődeiről, amit nem is titkol. De ha elfogadjuk is azt az indoklást, hogy annak ellenére, amit tettek (és amit elmulasztottak megtenni), hosszan ültek a budapestiek nyakán, illetve álltak a városélén. Nos, még ha hibátlanul tevékenykedtek volna is, azért nem jár díszpolgárság, mert valaki elvégzi a munkáját, amiért fizetést kap. Ráadásul Tarlósról még ennyi sem állítható. A díszpolgársághoz valami plusz teljesítmény kellene. Olyasmi, mint amit Iványi Gábort tesz a városért – több évtizede.

Az igazi nagy szimbólum bökkenő a szobrokkal és az épületekkel van.

A Fidesz szobrainak mindegyike történelemhamisító és ronda. Az épületek csak rondák. A Szabadság térre állított Magyar Gábriel esete a német turullal című és tartalmú förmedvény az Orbán-rendszerkiáltó szimbóluma. Karácsony Gergely nem tudja eldönteni, hogy mi volna a jobb megoldás. Lerombolni vagy mementóként helyben hagyni. Egyik sem. Csak óvatosan, mint a hímes tojást, ki kell telepíteni Pestről, mondjuk, Felcsútra. A Kossuth tér és a Vár már menthetetlennek tűnik, mert ha minden így marad, illetve az orbáni hagymáz mentén épül tovább, akkor már csak kiüríteni és panoptikummá alakítani lehet őket. Különben az olyan esztétikai borzalmak, mint a Trianon-pince unokáinkat is hülyítik, vagy elborzasztják majd.

 

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.