Ahogy arról a múlt év végén a Narancs.hu elsőként beszámolt, a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága 499 millió forintot követel vissza a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Pusztaottlaka, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). A tárca szabálytalanságokra, illetve arra hivatkozva kéri vissza a teljes támogatási összeget, hogy nem valósult meg a "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" elnevezésű projekt. A kistérségtől 355 milliót, a konzorciumot vezető Battonyától 50-et, míg a többi településtől 14–17 millió forintot vennének vissza. Az érintett dél-békési polgármesterek egy igen heves, szóváltásoktól sem mentes tavaly decemberi kistérségi ülésen szembesültek először azzal, hogy a megállapított szabálytalanságok miatt 2022 novemberében jogerőre emelkedett a 500 milliós visszafizetésről szóló miniszterelnökségi határozat.
Az említett ülésen a társulás nem ismerte el a szabálytalanságokat; jogi lépésekről éppúgy döntöttek akkor, mint arról, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a történtek és a felelősség tisztázására.
Időközben az érintett dél-békési települések részletfizetési megállapodást kötöttek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), így fizetik ki a rájuk eső 145 millió forintot. A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás jelenlegi elnöke, Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármester kérdésünkre megerősítette, hogy
az adóhatóság munkatársai még múlt csütörtökön, június elsején a városban jártak, ahol összeírták milyen vagyonelemekkel rendelkezik a kistérség. Mindez azért fontos, mert tisztázni kell: a visszafizetési kötelezettségüknek eleget tudnak-e tenni.
Más szóval: a hatóság végrehajtási eljárása egyenesbe fordult.
Csepreghy Elemér lapunknak azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban utánajártak a történteknek, s megállapították, hogy a pályázat „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” (EFOP-3.9.2-16.) minden eleme megvalósult. Ezért egyedi kérelemmel a NAV-hoz és a Miniszterelnökséghez fordultak, amelyben a végrehajtás felfüggesztését kérték, egyszersmind beadták keresetüket a bíróságra, amely azt célozza, hogy ne kötelezzék őket a félmilliárd forint visszafizetésére. A beadott egyedi kérelmeknek azonban a végrehajtást illetően nincs halasztó hatályuk. Azt egyedül a bíróság függesztheti fel, ám erre még az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor, és kérdés, hogy születik-e egyáltalán ilyen döntés. Az érintett települések és a kistérségi társulás végső célja, hogy bebizonyítsa, megvalósultak a programok, tehát nem terheli őket visszafizetési kötelezettség.
Közben az is nyilvánvaló, és ezt Csepreghy Elemér is megerősítette, annyi pénze és vagyona nincs a kistérségi társulásnak, hogy a végrehajtásban szereplő 355 millió forint kifizetésének eleget tudna tenni. Így felmerülhet akár a kistérségi társulás esetleges feloszlatása is. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-ben elfogadott törvény idevonatkozó rendelkezése erre több formában is lehetőséget biztosít. Erről dönthetnek a benne részt vevő tagok, de hozhat ilyen határozatot a bíróság is. Ezzel a forgatókönyvvel azonban nem számol Csepreghy, aki azt viszont elképzelhetőnek nevezte, hogy a történtek után néhány település kilép a társulásból.
A majd' 500 milliós visszafizetést azért rendelte el a Miniszterelnökség, mert a záró szakmai beszámoló hiánypótlását a kistérség többszöri felszólításra sem nyújtotta be, de a hibák közé sorolta, hogy a projekt fizikai befejezésének határnapjáig szükséges elérni műszaki szakmai eredményeket. A tárca kifogásolta, hogy elmaradt a könyvvizsgáló alkalmazása és nem teljesültek a nyilvánosság feltételei sem. Tanulságos a kistérségi társulás 2019. március 8-i ülése, ahol a korábban Simonka György volt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mellett pályázati ügyekben gyakran szereplő Krisztován Anna arról számolt be, hogy minden a legnagyobb rendben és ütemezetten halad. Simonka pedig azért dicsérte a pályázatot, mert ilyen képzéseken korábban a felesége is részt vett és jókat mondott róla.
Ha a társulás szerint minden megvalósult, az indikátorok teljesültek, így minden szakszerű volt, akkor miért mondhatja azt a Miniszterelnökség, hogy a projekt nem valósult meg és szabálytalanságok tömkelegére világít rá? – kérdeztük Csepreghy Elemért. A társulás elnöke mindezt alapvetően adminisztrációs hibának nevezte, amelyért a projektet irányító menedzsment, az ő munkájukért pedig a konzorciumot vezető Battonya polgármestere a felelős. Ez most jelenleg Boros Csaba, aki lapunknak elismerte, többen őt vélik felelősnek az ügyben, holott az ügyek irányítása már bőven a pályázat elkezdése után, 2019 őszén került hozzá. Ráadásul a menedzsment vitte az ügyeket. Ugyanakkor Csepreghy és Boros is azt hangsúlyozta, senki nem rakott el egyetlen fillér pályázati pénzt sem.
Bonyolítja a helyzetet, hogy ezzel az EFOP-pályázattal egyidőben három másik, ugyancsak 500 milliós projekt futott Dél-Békésben. A visszafizetésre kötelezettnek Battonyáé, a másik háromnak Orosháza, Tótkomlós és Mezőkovácsháza volt a gesztora. (A tótkomlósit ugyancsak visszafizetésre kötelezték.) Vannak, akik nem zárják ki, hogy a résztvevők regisztrálása akár össze is keveredhetett a projektek között, és a legrövidebbet a battonyai és a tótkomlósi pályázat húzta azzal, hogy a teljes összeget visszakéri az Irányító Hatóság. Ezzel együtt a történtekkel összefüggésben felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése is.
Egy, az ügyre rálátó polgármester azt mondta portálunknak a Battonya konzorciumi vezetésű projektről: „A sok hátránnyal és nehézséggel sújtott Dél-Békésben eltapsolták ezt az 500 millió forintot is egy értelmetlen pályázatra, ahol állítólag érzelmiintelligencia-képzésre és stresszkezelésre ment el sok pénz. Lett ettől valamivel jobb a térségnek és a térségben élőknek?”
