Bernard Guetta: És Putyin milyen garanciákat ad arra, hogy nem fog támadni?

Publicisztika

Bernard Guetta francia EP-képviselő szerint tulajdonképpen érthetőek az orosz biztonsági aggodalmak, de világossá kellene tenni Putyin számára, hogy ebben a helyzetben egyetlen agresszor van csak, és az ő. 

Az érme egyik oldalán a világ hét leggazdagabb demokráciája felemeli a hangját, hiszen a G7-ek Joe Biden vezetésével vasárnap figyelmeztették Vlagyimir Putyint egy ukrajnai orosz invázió „súlyos következményeire”.

A másik oldalról viszont kezdődik vagy legalábbis körvonalazódik egy tárgyalás Oroszországgal. Az amerikai külügyminiszter-helyettes, az európai ügyekért felelős Karen Donfried Kijevben, Moszkvában és Brüsszelben lesz ezen a héten, miután az amerikai elnök a múlt héten felszólította az Atlanti Szövetséget, hogy vegye figyelembe Oroszország „biztonsági aggályait”. Azután adta ki ezt a titokzatos felhívást, hogy megbeszélést tartott az orosz elnökkel, aki nyilvánosan

„jogi garanciákat” kért az Egyesült Államoktól, amelyek kizárttá tennék Ukrajna csatlakozását az Atlanti Szövetséghez.

Az amerikaiak nem tudnak és nem is fognak neki ilyen garanciákat adni, hiszen nem dönthetnek egyedül az egész szövetség nevében, és még kevésbé vonhatják vissza Ukrajna helyett az ukrán NATO-csatlakozási kérelmet. Udvariasan fogalmazva Vlagyimir Putyin túl magasra tette magának a lécet, de lényegében érvelhet azzal, hogy amennyire Ukrajnának joga van hozzá, hogy szabadon válassza meg szövetségeit, annyira köteles ő megvédeni Oroszország biztonságát azzal, hogy ellenzi, hogy az Egyesült Államok által dominált szövetség a határaiig nyomuljon.

Nyomós érv, hiszen ha például a Svájci Államszövetség úgy döntene, hogy csatlakozik egy Kína által vezetett szövetséghez, nehéz elképzelni, hogy az Európai Unió passzív maradna a svájciak szabad és szuverén döntésével szemben.

Nem alaptalan tehát Joe Biden kívánsága, hogy az Atlanti Szövetség ne hagyja figyelmen kívül az orosz aggodalmakat. Ezt diktálja a logika és a józan ész, de ha így van, akkor mi a teendő?

Meg kell mondani Vlagyimir Putyinnak, hogy nem vehetjük figyelembe, amit mond, amíg ő meg nem veszi észre, hogy a demokráciák egyetlen négyzetméternyi területet sem csatoltak el Oroszországtól, ő viszont elcsatolta a Krím-félszigetet és elfoglalta Kelet-Ukrajnát. Meg kell mondani az orosz elnöknek, hogy Ukrajna és Fehéroroszország nyugati határai az Európai Unió keleti határai, és hogy ezért jogosan aggódunk a földrész szívében zajló csapatmozgósításai és agressziója miatt.

Putyin elnök úr, ön bekerítve érzi magát, de eltekintve attól, hogy a világ legnagyobb országa nem menekülhet a saját földrajza elől, nekünk sincs okunk megnyugodni, mert Ukrajna és Fehéroroszország határainál, nem pedig Oroszország határainál mutogatja az izmait egy hatalmas hadsereg.

Ha nem akarja, hogy az Atlanti Szövetség az ön határaiig húzódjon, akkor

milyen garanciákat hajlandó adni a szomszédos országainak és rajtuk túl az Európai Uniónak, hogy nem támadja meg őket, nem avatkozik be a belügyeikbe, és hogy kivonul a megszállt kelet-ukrajnai és grúziai területekről?

Jogában áll számon kérni a saját országa biztonságát, de Ukrajnának, Grúziának, a fehéroroszoknak és nekünk is jogunkban áll, sőt, sokkal inkább, mint önöknek, mert az Európai Unió és az Atlanti Szövetség tiszteletben tartja az európai földrész országhatárait, ön viszont nem, és nem is áll szándékában tiszteletben tartani őket.

Putyin elnök úr, már körvonalazódik egy tárgyalás. Ez remek hír, mert éppen itt az ideje, hogy túllépjünk a történelmi igazságtalanságokon és közösen elkövetett hibáinkon, de ne várja el tőlünk, hogy úgy viselkedjünk, mintha mi lennénk a bűnösök, amikor ebben az esetben az agresszió nem a mi művünk, hanem az öné.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.