László Csaba

A várható örökség

Mi lesz Magyarország költségvetésével?

Publicisztika

„Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti” – szögezi le az Alkotmány, újfideszül az Alaptörvény N) cikk (1) bekezdése. A kormány költségvetési gazdálkodása azonban sem nem kiegyensúlyozott, sem nem átlátható, és ha hasonló ütemben folytatódik a választási költekezés, akkor nemsokára fenntartható sem lesz.

Alkotmányjogászok biztosan hosszan tudnának arról vitatkozni, hogy a kiegyensúlyozott kifejezés pénzügyi szövegkörnyezetben az egyensúlyban lévő költségvetést jelenti-e. Nyelvtani értelemben viszont nehezen vitatható, hogy a „kiegyensúlyozott költségvetés” a bevételek és kiadások egyensúlyát jelenti. Ez alapján a kormány több mint tíz éve esik folyamatosan az Alaptörvény megszegésének bűnébe. Nem mintha ennek a kívánalomnak túl sok közgazdasági értelme volna – elvégre a jó gazdaságpolitika az egyenleget az aktuális helyzettől függően tervezi hiánnyal vagy éppen többlettel. De bármit is gondolunk erről a szabályról, ettől még az alkotmánysértés tényállása nehezen vitatható.

Az átláthatóság követelményének sem felel meg a költségvetési gazdálkodás. A nagy folyamatok, ha nehezen is, csak-csak követhetők, de a napi gazdálkodásról szinte lehetetlen információt kapni. Szakember legyen a talpán, aki az idei költségvetés várható állapotáról szeretne tájékozódni. Az eredeti terv számtalan helyen módosult, ami a járvány miatt még akár indokolt is lehet – de a kormány sem a parlamentet, sem a közvéleményt nem tájékoztatta a várható folyamatokról, arról pedig, hogy esetleg pótköltségvetést kellene készíteni, mélyen hallgat.

Az igazán riasztó azonban az, hogy jelen politikájával a kormány az egyik utolsó, nehezen vitatható „vívmányát”, a fenntartható költségvetési politikát veszélyezteti.

 

A járvány hatása

Figyelemre méltónak tartom, hogy az elmúlt években 3 százalék alatt tartotta a kormány az államháztartás hiányát – de ennek értelmezéséhez tisztában kell lennünk két tényezővel, amelyek ezt lehetővé tették. A rendkívül alacsony kamatok időszaka és az MNB ezzel összefüggő kamatcsökkentési politikája nagyjából a GDP 1,5–2 százalékával csökkentette az államháztartás kamatkiadásait. Másodszor: a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése évente úgy 1,5 százalékkal növelte a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit, értelemszerűen ugyanennyivel csökkentve a költségvetési hiányt, és növelve a jövőbeni nyugdíjkifizetéseket. Ez a két tényező a 2010-es évek második felére önmagában évi 3–3,5 százalékkal csökkentette az államháztartás hiányát, ami 2010-ben 4,4 százalék volt.

Az pedig már a Covid-válság előtt is sokakban felmerült: az adott helyzetben még a 3 százalék alatti a költségvetési hiány is csak tovább fűti a gazdaságot. A prociklikus, azaz a gazdasági ciklust erősítő költségvetési politika fellendülés idején még jobban ösztönzi a növekedést (válság idején pedig mértéken felül fékezi). Pedig amikor a gazdaság már a kapacitásai felső határán zakatol, minden további élénkítés valójában csak fokozza a munkaerőhiányt és az inflációt. Magyarországon 2017–2019-ben az uniós pénzek és a kedvező nemzetközi környezet által támogatott gazdasági növekedés már egyértelműen a túlfűtöttség jeleit mutatta.

A Covid-válsággal aztán sok minden megváltozott. A Fidesz-kormány évtizedes „harca” az államadósság ellen egyetlen év alatt semmivé vált, a magyar eladósodás visszaállt a 2010-es startvonalra. De ez is csak a kimutatott adósság/GDP mutatóra igaz. Valójában a magyar állam kötelezettségei legalább 25 százalékkal nőttek ezen idő alatt, ha figyelembe vesszük a magánnyugdíjpénztárak felszámolását. A visszalépett tagoknak azt ígérte a kormány, hogy nem fognak rosszabbul járni, ha az állam fizet nekik a pénztárak helyett. A kormány így 2021-re nagyjából a GDP 25 százalékának megfelelő „nyugdíjadósságot” halmozott fel. Sem a hazai, sem az uniós statisztikai módszertan szerint ezt nem kell a hivatalos adósság keretében kimutatni, de ettől még tény, hogy ezt a nyugdíjat a nem is távoli jövőben ki kell fizetni. Vagyis ez tartozás, adósság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.