Bomba jó a kedvük

  • 1998. október 15.

Publicisztika

A büntetés egyelőre elmarad: Milosevic jugoszláv elnök kedden elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, azt, hogy Kosovóba nemzetközi megfigyelők érkezzenek. Evvel Milosevic elhalasztotta a NATO-légicsapást. Ha tetszik, ha nem, megúszta. Ennek most örülni kell: a NATO megbénította volna a jugoszláv hadsereget, szétlőtte volna a reptereket, a kommunikációs központokat, a négy páncélos és a kutya utódait - Milosevic makacsságáért megbüntette volna a rá és bűntársaira szavazókat és az ellenzéket egyaránt -, de az akciót ártatlanok is megsínylették volna.

A büntetés egyelőre elmarad: Milosevic jugoszláv elnök kedden elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, azt, hogy Kosovóba nemzetközi megfigyelők érkezzenek. Evvel Milosevic elhalasztotta a NATO-légicsapást. Ha tetszik, ha nem, megúszta. Ennek most örülni kell: a NATO megbénította volna a jugoszláv hadsereget, szétlőtte volna a reptereket, a kommunikációs központokat, a négy páncélos és a kutya utódait - Milosevic makacsságáért megbüntette volna a rá és bűntársaira szavazókat és az ellenzéket egyaránt -, de az akciót ártatlanok is megsínylették volna.

Ne csak az esetleges polgári áldozatokra gondoljunk.

Vojislav Seselj, a szerbiai kormány miniszterelnök-helyettese, a Szerb Radikális Párt elnöke, háborús uszító és - nem mellesleg - szabadidős tömeggyilkos bejelentette: ha a NATO támad, ő és szabadcsapatai összefogdossák a defetistákat, az ötödik hadoszlopot, az ellenzéki újságírókat (a külföldi médiának dolgozókkal pedig úgy bánnak, ahogy a kémekkel szokás: rosszul), megfenyegette Magyarországot is (mint minden szomszédos államot, amely segítséget nyújt a NATO-nak). Mindezzel akkor is foglalkozni kell, ha egy őrült barom állat szájából hangzik el. Még egyszer: nevezett őrült a szerbiai miniszterelnök helyettese. Fenyegetéseinek nem a Magyarországra vonatkozó része kell hogy aggodalmat keltsen: Seselj nincs abban a helyzetben, hogy bármelyik ország ellen támadást indítson. Azt viszont megteheti, hogy a légicsapásokért a vajdasági magyarokon vegyen elégtételt.

Ezt a szörnyű dilemmát, ami elé a magyar politikát most ez a helyzet állította, nem lehet igazán jól kezelni. Magyarország vagy részt vesz a NATO - esetleges - katonai akciójában (még ha a lehetséges legalacsonyabb szinten is: azaz engedi átrepülni és felszállni a NATO gépeit), vagy megtagadja az együttműködést, és kétségeket ébreszt saját NATO-csatlakozási szándékainak komolyságát illetően. Az első esetben Magyarország a Szerbiában élő magyar kisebbséget teszi ki nagy veszélynek (Seselj bosszúja + az amerikai bombák), a másodikban saját magát (még a végén mégis itt ragadunk a Balkánon). Rövid távon nincs megoldás (hacsak az nem, hogy a bombázás végleg elmarad). A racionális politikai mérlegelés mégis azt diktálja, hogy Magyarország ne mondjon nemet a NATO-nak. Hiszen a NATO épp most készül bizonyítani, hogy egy létében fenyegetett kisebbség védelmében hajlandó akár a legvégsőkig is elmenni. Arra pedig, hogy a magyar kisebbségek soha ne szoruljanak a NATO ilyen védelmére, vagy ha ne adj´ isten egyszer rászorulnak, akkor a NATO ne habozzon annyit, mint azt tette Bosznia és a kosovói albánok esetében, a lehető legjobb biztosíték a magyar NATO-tagság lesz. Ezért - minden harcias hazafias retorika ellenére, amely az együttműködés megtagadása mellett érvel majd, és minden, eme érvelésnek kedvező látszat ellenére - azok, akik most ajtót mutatnának a NATO-nak, és a parlamentben a légtérhasználatra vonatkozó felkérés elfogadása ellen szavaznak, nemcsak a magyar állam, de a határon túli magyarok hosszú távú érdekei ellen is cselekszenek.

Nem biztos, hogy a vajdasági magyarok tudják ezt. Ezért nehezményezik, hogy a minden magyarok kormánya, a magyar állam és a magyar nemzet határainak egybe nem esésének kormánya elfelejtett velük beszélgetni. Baj volt a kommunikációval: igaz, hogy a magyar kormány (és parlament) nem tehet mást, csak eleget a NATO felkérésének, de ezt csendesebben is csinálhatta volna. És akkor kevésbé rettegnének a vajdasági magyarok - ha ez szempont egyáltalán. A magyar diplomácia eddig meg tudott birkózni a feladattal: az ország betartotta ugyan a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargót, de a kis tételekben való élelmiszer, üzemanyag, ruhanemű és egyéb cikkek csempészetét, nagyon helyesen, nem akadályozta; nemcsak a vajdasági magyarok szó szerinti túlélését biztosította ez, hanem a szerbekét is. Ezt a szerbek is tudják, és nem felejtik el.

A háborúk jönnek-mennek, a szomszédok maradnak. Az egyensúlyt megteremteni nehéz, de nem lehetetlen.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.