Interjúban gyón Orbán Viktor a német közéletnek, miután hosszas Merkel-turnéba fogott. Brüsszel harcos ostorozója, akinek párttársa (ja, és az ország parlamentjének elnöke) nemrég még az EU-s kilépés-kihátrálás esélyeiről is beszélt, most az EU-t a demokráciával azonosította, majd politikai fogalomértelmezésbe fogott – „a néptől, a nép által, a népért” „eredeti” demokráciafelfogás tetszene neki, „a” demokrácia, ne tegyünk semmilyen jelzőt a szó elé. (Nem mintha nem ő kezdett volna illiberálisozni egy Tusnádfürdőn felkelő rózsás ujjú eszmei hajnalon.)
| ||
Az „a néptől, a nép által, a népért” gondolat Lincolntól ered, de Kossuth is vallotta. Sőt. A népnemzeti állam hungarista definíciója is felhasználja: „A parasztság és munkásság, valamint a megújhodott értelmiség erkölcsi, szellemi és gazdasági közösségén alapuló az az állam, melyben minden emberi jog és hatalom természetes forrása a nép s amelyben a kormányzás a népért és néppel történik. A kormányzati tényezők hatalmukat a néptől nyerik s ezért a nép az államhatalomban önmagát tiszteli és becsüli meg. A vezetők elöljárói, szolgái a nemzet egészének, nem pedig urai s parancsolói a népnek.” (forrás: metapédia)
De Orbántól magától tudjuk, sosem arra kell figyelni, amit mond, hanem arra, amit tesz.
A néppel azonosuló vezető, a sallangmentes demokrácia híve nyilván ezért:
– nem hirdetett választási programot 2014-re
– nem osztotta meg 2010-ben a választások előtt a néppel, mikre is készül (magánnyugdíjas történet, alaptörvény, médiatörvény stb.)
– konzultált olyan széleskörűen Paks 2-ről (az emberek fele szeretett volna népszavazást a felmérések szerint)
– kaszáltatott el rengeteg népszavazási igényt az általa összeütött OVB-vel és állított fel minden lehetséges akadályt a népszavazások előtt
– és sorolhatnánk.
A népre hivatkozni minden politikai erőnek közös eszköze, ám Orbán szavai, mint például félelmei a nem demokratikus liberalizmustól, valakiknek biztos nagyon fájtak. Mégpedig a magyar konzervatívoknak, akiknek a respublika, a köztársaság az eszménye, s akik a köztársaság gondolatát még a demokráciánál is többre tartják – Orbán most nekik fordított hátat immáron szavakban is (miután a magántulajdon és a kapitalizmus értékeit már korábban megtaposta).
Az a mondata pedig, hogy „az Egyesült Államok bírálatát nagyon komolyan vesszük, és vizsgáljuk az összes adatot, amelyeket az esetekkel kapcsolatban rendelkezésünkre bocsátottak”, a fekete öves cinizmus maga. Legyen elég ide annyi, hogy a norvég alap kapcsán nem voltak restek maguk utána nézni az „adatoknak”, mégpedig elég rendes erődemonstrációval.
Úgyhogy Orbánt saját szavai ellenében még mindig két, másoktól származó szöveg írja le a legjobban:
- – rendőrállamban nőttek föl
– szabadságnak azt gondolták, hogy mától fogva a rendőr nekik tiszteleg
– a népről meg azt, hogy vasreszelék
– melyet egy mágnesvassal állíthatnak át a megkövetelt irányba (Orbán, de Ottó)
és
„Teremtsünk rendet, aztán majd tárgyalok.” (Kádár János)
