Ki is ez a Prisztás? Nem bukkan fel a privatizációs botrányokban, nekibuzdult radikál-nemzeti-náci tüntetők név szerint nem említik, sem a kiscserkészek, sem a balettművészek szakszervezete nem tekinti saját halottjának. A rendőrségi közlemények és kiszivárogtatások nyomán születő sajtókrónikákból kiderül azonban, hogy Prisztás a magyar alvilág, a szervezett bűnözés egyik feje, és a halála az elmúlt napok robbantásaival hozható összefüggésbe. Aztán még történtek dolgok.
A rendőrség, például - amely megelégelte a robbantásokat, derült ki egy napilap címéből -, a sarkára állt és nagyszabású razziába kezdett. Hát persze hogy nem eredménytelenül, faszikáim, ha itten egyszer razzia van, akkor azt megemlegetitek. Termelési riportokat idéző hangulatjelentés folyt a rádióból: ennyi és ennyi igazoltatott, ennyi és ennyi körözött személy akadt horogra, veszélyes bűnöző, rengeteg gyanúsított, még több kihallgatott. Jé, a robbantók nincsenek köztük. A robbantók elvannak: meghallgatják szépen, hogy mit üzen a rádió, hallják, a razzia folytatódik, úgyis borul, máma is itthon maradunk.
És nem csak ez a furcsa. Érdekes az is, hogy ez a Prisztás a szervezett bűnözés egyik feje volt. Hogy is van ez? Mer´ ha tudják, hogy a maffia tagsági kártyájával bír, akkor mér´ is mászkál szabadon? Vagy ha szabadlábon van, akkor lehet, hogy nem tömörült kartellbe? A rendőrségi információk szerint Prisztás ´92 júliusától tizenhárom hónapot töltött előzetesben (védelmi pénzek, zsarolás), de a bírósági eljárás nem kezdődött el. Miért is, hogy is?
Ha a Belügyminisztériumot kérdezné valaki, akkor nyilván azt mondanák - és evvel nehéz lenne vitatkozni -, hogy Magyarországon nem nagyon lehet üldözni a szervezett bűnözőt. Lapértesülések szerint a BM a közeljövőben újra a kormány elé terjeszti a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságát javító intézkedéstervezetet. A koncepció szerint büntetendő cselekmény lenne a bűnszövetséghez tartozás ténye is: aki a szervezett alvilág tagjaként követ el valamilyen bűncselekményt, annak tettét emiatt súlyosabban ítélné meg a bíróság. A javaslat szerint a Btk.-ban meg kell fogalmazni a "bűncselekmények elkövetésére szövetkezés" című új bűncselekményfajtát. Indokolt lenne továbbá - így a koncepció kidolgozói -, hogy a hatóságok a szervezett bűnözésben részt vevő személyek esetében az eddigieknél konzekvensebben éljenek a vagyonelkobzás lehetőségével, és az terjedjen ki a családtagokra is.
Kérdés persze, hogy a koncepcióból mikor lesz törvény. A BM jogszabály-előkészítői évek óta próbálkoznak a tanúvédelmi törvény előterjesztésével is, aztán nem történik semmi (hasonló a helyzet a prostitúció törvényi szabályozásával, amelyet ´92-ben még a Boross-kabinet csáklyázott meg). Tanúvédelmi törvény nélkül a szervezett alvilág ellen fellépni lehetetlen. Prisztás József halála kapcsán a rendőrségi szakemberek tíz olyan vezéregyéniséget emlegetnek, akik a magyarországi szervezett bűnözést mozgatják. Mindannyian szabadlábon vannak, bár többük ellen bírósági eljárás van folyamatban. Példának Tasnádi Pétert említik, akinek a procedúrája is több éve tart már - mindhiába. A tanúk a bíróság előtt szinte kivétel nélkül visszavonták a rendőrségen tett, Tasnádira nézve terhelő vallomásukat. Márpedig a védelmi zsarolásos, pénzbehajtásos ügyekben sokszor a tanúvallomás az egyetlen bizonyíték. Tasnádi pedig váltig hangoztatja - tegyük hozzá, nem is minden alap nélkül -, botrány, hogy egy állítólagos jogállamban évek óta packáznak vele. Miközben ő (és társai közül sokan) közmegbecsülésnek örvendő, adófizető polgár. A napokban választották be egyebek mellett a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségébe, ahol az elnök az a Csötönyi Sándor lett, aki e kis hazában alighanem a legtöbb játékautomata üzemeltetője és tulajdonosa. Csötönyi és Tasnádi milliókat dobtak be az ökölvívók kasszájába. Ha most valakinek Zemplényi jut az eszébe, az nagyon téved. Az egykori, BM patronálta úszómenedzser ugyanis nem tudott úszni. Csötönyi és Tasnádi viszont aktívan bokszoltak egykor. Hogy az Újpesti Dózsában-e, vagy sem, annak nem jártunk utána.
