Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Publicisztika

Publicisztika

Medgyessy dolgozik

Miközben a június 13-i vereség mind nagyobb és pokolibb és rémisztõbb mélységeket világít be a szocialista párt lába elõtt, és a még a párttal amúgy rokonszenvezõ elemzõk és újságírók is - igen helyesen - szüntelenül a vereség újabb és újabb aggasztó aspektusaira hívják fel a figyelmet (hogy például egyenesen megsemmisítõ méretû a fiatalabbak között), még mindig nem tudjuk biztosan, mi lett eltolva: a kormányzás vagy a kampány?
  • 2004. július 1.

Publicisztika

Medgyessy nyaral

Az európai uniós választásokat követõ pártszerû belvendetták hírértékének fokozatos csökkenése nyomán kialakult tömegkommunikációs vákuumot - mint hasonló esetekben eddig mindig - a miniszterelnök viselt dolgaival nyílott mód kitölteni. A szenvedélyes közcsevej lapzártánk idejére két neuralgikus pont körül jegecesedett ki, melyek a következõk: nyaraljon-e Medgyessy Péter a német középosztály traumurlaubjainak színhelyén, a kitûnõ teniszpályáiról és piramidális bratwurstjáról méltán híres Mallorcán, illetve szabad-e neki káromkodnia, alkalomadtán beintenie.

Publicisztika

Dénes Ferenc: Mese az ingyenjegyrõl

Az európai parlamenti választásokra készülõdve a kis állatok munkához láttak. Hû, micsoda sürgés-forgás, micsoda kalapálás, csattogás hallatszott a kesztyûbõl! Ígért itt mindenki mindent: a pocok kátyút az autósoknak, a cinke esélyegyenlõséget az esélyegyenlõtleneknek, a béka olcsó gyógyszert a betegeknek, a szarvasbogár áremelést a nyugdíjasoknak, az öreg, rövidlátó hangya üvegszemet mindenkinek. És volt, aki a 14 éven aluli gyermekek számára ajánlott ingyenbelépést a sportrendezvényekre.
  • Dénes Ferenc
  • 2004. június 24.

Publicisztika

Forrai Éva: A pokol pribékjei (A prostitúció és a magyar demokrácia csõdje)

Miután a "jogállamiság forradalmával" a magyar értelmiség megváltotta a rendszert, most egy - a világon egyedül Svédországban érvényes - törvény bevezetésével a kurvákat is megváltaná egy kis létszámú, de befolyásos "mozgalom", mely a prostitúciót a magyar demokrácia csõdjeként emlegeti. Errõl tartottak konferenciát május 28-án. De valóban gyökeres változásokat lehetne-e elérni egy ilyenfajta jogátvétellel?
  • Forrai Éva
  • 2004. június 24.

Publicisztika

Szünidei matiné

A júniusi 13-i európai parlamenti választáson vesztes MSZP pártelnökcserére készül (lásd e számunk Nagyítás rovatát), az MDF antiibista parlamenti képviselõi Lakitelek-munkacsoportot alakítottak, míg az SZDSZ-ben az EP-mandátumot nyert Szent-Iványi István megüresedõ listás országgyûlési helyére bejelentkezett Kuncze Gábor belsõ ellenzéke. A voksolás tehát komoly felfordulást gerjesztett a pártoknál. Csak a Fidesz kivétel, nem is pusztán a fölényes gyõzelem miatt, hanem azért, mert a szervezeti átalakítással végrehajtott belsõ hatalmi koncentráció eleve kizárja az érdemi belmozgást. Aminek persze most értelme sem volna: sõt eláruljuk, hogy a Fidesz belpolitikai (s ily módon Orbán Viktor párton belüli) helyzete - egyelõre - javulásra ítéltetett.
  • 2004. június 24.

Publicisztika

Nem csak a hübrisz

A múlt héten két és fél év kenkõdés után elfogadta az unió alkotmányát a brüsszeli csúcs. A dokumentum jelentõségét e pillanatban nem könnyû felmérni: egyrészt azért, mert az unió döntéshozatali mechanizmusának változásai csak évek múlva lépnek életbe, másrészt mert óhatatlanul is a pillanat befolyása alatt állunk. Még túl sokat tudunk azokról a kicsinyesnek látszó alkudozásokról és grandiózus zsarolásokról, seftelésekrõl és sugdolózásokról, amelyek az alkotmányozást az utolsó pillanatig kísérték, s hajlunk arra, hogy ezt összekeverjük a lényeggel.
  • 2004. június 24.

Publicisztika

Boros János: Fölülrõl érkezõ demokrácia? (Az európai alkotmányról)

Európa lakóinak többsége feltehetõen örömmel veszi tudomásul, hogy a kontinensnek rövidesen alkotmánya lesz, amely a közös politikai életet szabályozza, és talán az európai szövetségi államhoz is elvezet. Jóval kevesebben vannak azonban, akik minden örömük mellett azt is megkérdezik: vajon ilyen alkotmányt akarunk-e?
  • Boros János
  • 2004. június 17.

Publicisztika

Választás után

A magunk mögött hagyott választásról sok minden tudható, de számos olyan kérdés van, amirõl csak feltevéseink lehetnek.
  • 2004. június 17.

Publicisztika

Irodalmi szószedet: A mottó

Rövid, pár sornyi szöveg, többnyire idézet, amely a fõszöveg elõtt, attól tipográfiailag elkülönítve áll. A kérdés az, hogy minek.
  • Keresztesi József
  • 2004. június 10.

Publicisztika

Antal Dániel: Az európai föderalista (Arról, hogy alkotmánynak tekinthetõ-e a tervezet)

Az európai föderalista az európai alkotmány tervezetét megfelelõnek tartja arra, hogy betöltse szerepét: létrehozza az alakulóban lévõ európai politikai közösség jogállami, demokratikus intézményrendszerét, és megteremtse a közös ügyek intézésének módjait és biztosítékait. A tervezet ellenzõinek egyik markáns csoportja azt állítja, hogy a dokumentum csak nevében alkotmány: az unió tagállamai valójában csak egy újabb nemzetközi szerzõdést készülnek elfogadni. Mások legitimációs problémákat vetnek fel, mivel úgy érzik, hogy a szöveget nem elõzte meg széles körû, mindenkit érintõ európai vita, vagy a szöveg tartalmát és stílusát érzik súlytalannak: hiányzik belõle, állítják, a szükséges emelkedettség. Ezek az érvek azonban cáfolhatók.
  • Antal Dániel
  • 2004. június 10.

Publicisztika

Dobrovits Mihály: A köztársaság lebontása ellen

Eredetileg úgy gondoltam, szimpla olvasói levéllel intézem el a Narancs múlt heti számának publicisztikáját (Benczes István - Szentessy Kisztián: Magyar tánc - borotvaélen, prímás nélkül, Magyar Narancs, 2004. június 3.), melyben megemlítettem volna azt is, hogy a pacta sum servanda kifejezés értelmetlen, olyasfélét jelentene latinul, hogy "én betartandó szerzõdések vagyok" (és néha rablórömit játszom magammal).
  • Dobrovits Mihály
  • 2004. június 10.

Publicisztika

United Vadkan Company

Polt Péter legfõbb ügyész egyenlege a Narancsban eddig nullszaldós volt: például az olajügyi hisztéria idején nemcsak korrektül viselkedett (ez a minimum), hanem határozottan is; az elõzõ kormány "megfigyelési ügynek" elkeresztelt rágalomhadjáratát hivatalos jelentésben minõsítette alaptalannak. (Jogállamban egy ilyen legfõbb ügyészi állásfoglalás után a rágalmazó bocsánatot kér, veszi a kalapját és hosszabb pihenõre vonul vissza. Már ha úriember az illetõ. Igaz, úriember defaultban nem rágalmaz.) A másik serpenyõbe került mondjuk a Fidesz közeli cégbirodalom furcsa elemekkel teli kezelése (például tanúként sem hallgatták ki azt az ügyvédet, aki elõtt egyazon munkanap leforgása alatt három különbözõ ember jelent meg ugyanazzal a Joszip Tot nevére kiállított útlevéllel), vagy az a feltûnõ visszafogottság, ahogyan a közvádlók a végül jogerõs elmarasztaló bírói ítélettel végzõdött Várhegyi Attila elleni perben viselkedtek.
  • 2004. június 10.

Publicisztika

Benczes István - Szentessy Krisztián: Magyar tánc - borotvaélen, prímás nélkül (Az államháztartási reform esélyei)

A kormány két héttel ezelõtt bejelentette: Magyarország 2010-ben csatlakozik az euróövezethez, s a céldátum mellé letette középtávú gazdaságpolitikai programját is, amelyben kijelöli a gazdaság pályáját az eurócsatlakozásig. E terv, úgy tûnik, minden politikai szereplõ ízlésének megfelel, ám nem biztos, hogy a szakmai követelmények szûrõjén is átmenne. A program által megjelenített politikai konszenzus a hedonista szentháromság jegyében született: egyszerre kell adót csökkenteni, állami kiadásokat növelni és az államháztartást konszolidálni. Ez pedig közgazdasági nonszensz. Tévút, ami válságba visz.
  • Benczes István - Szentessy Krisztián
  • 2004. június 3.
További cikkek betöltése