Csőlátások

  • .
  • 2008. szeptember 25.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. szeptember 4. Örvendetesnek tartom, hogy a Magyar Narancs érdeklődik a Zuglóban történő fejlesztések iránt, sajnálom azonban, hogy a Mexikói úti végállomás (Millfav) környékének rendbetételét két szembenálló pólus harcára redukálták.
Szerencsére az élet és a Millfav-fejlesztés ennél sokkal színesebb. A zöldek, az ellenzék, a baloldal, a helyi lakók, a befektető, a napi több tízezer ingázó bizonyos keretek között mindannyian ugyanazt szeretnék: megoldani a balkáni állapotokat az utolsó olyan metróvégállomás körül, "amin nem hagyott nyomot a rendszerváltás". Közös felület - nevezzük egyetértésnek - tehát van: mindenki támogatja a terület fejlesztéssel történő rendbetételét.

Ennek következő lépéseként módosítanunk kellett a kerületi szabályozási terv koncepcióját. Nos, ez lapzártájuk után megtörtént - testületi jóváhagyással, de a tartózkodásom mellett. A módosítást az ellenzéki képviselők utasították el annak ellenére, hogy az ingatlanfejlesztés még elődöm, a fideszes Rátonyi Gábor polgármestersége idején, 2005-ben indult el, amelyet az akkori képviselő-testület a Fidesszel együtt egyöntetűen támogatott. Ráadásul az akkori szabályozási terv a mostaninál sokkal nagyobb beépítési lehetőséget biztosított a beruházónak.

És miért tartózkodtam én? Tudjuk, hogy a szabályozási terv csak kereteit mutathatja meg minden fejlesztésnek. Ezért egy tíz pontból álló feltételsort is bemutattam a szeptember 2-i testületi ülésen, és később a beruházónak. Ehhez a tíz környezetvédelmi, kulturális és közösségi kitételhez kötöm részemről a fejlesztés támogatását. A civilek és zöld szakemberek érveit és kívánságait is figyelembe vevő "garanciák" között szerepel térfigyelő kamerák, zajvédő fal, alacsony épületek, illetve sok zöldfelület és kulturális célú köztér telepítése és építése. A feltételeket még az ellenzék is elismeréssel fogadta, ami megint csak mutatja, hogy közös érdek mentén kialakított fejlesztések esetén még a pártfegyelem alól is képes kibújni az ember. Tartózkodásomból e feltételek elfogadása tud kimozdítani.

Az alábbi tíz pont vállalásával létrejöhet az engedélyezés és a várt szerződés is, azaz sikerül végre kimozdítani az elhagyott területet dermedtségéből. És ez nem csőlátás kérdése.

1. A Zugló szégyenfoltjának számító lepusztult végállomást és környékét meg kell újítani, de az új létesítménynek igazodnia kell Zugló karakteréhez és az itt élők igényeihez!

2. A megvalósuló hasznos (bérbe adható) kereskedelmi terület nem lehet nagyobb 16 ezer (tizenhatezer) m2-nél, azaz nem pláza, hanem csak a városrész igényeihez igazodó, kis területű üzletközpont jöhet létre!

3. Az üzletközpontban közműszolgáltató irodának, postahivatalnak, gyógyszertárnak, okmányirodának és élelmiszerboltnak is helyet kell kapnia!

4. A Kacsóh Pongrác út-Columbus utca sarkára tervezett szállodaépület kivételével a Mexikói út mentén, a vasúti töltés mellett helyezkedjenek el a legmagasabbra tervezett (de legfeljebb 30 m-es) épületrészek! A Columbus utcával párhuzamos épület magasságát a 2007. novemberi javaslathoz képest csökkentsék!

5. A Columbus utca Kacsóh Pongrác út és Dorozsmai utca közötti szakaszát körülbelül 50 méter hosszan parkosítással zárják le, ezzel kizárva a területről az átmenő forgalmat!

6. Ugyanezen a szakaszon 9 m-es előkerti sáv létesüljön, zajvédelemmel kiegészülve!

7. Az új épületekről, közterekről készüljön teljes körű látványterv, amit a lakosoknak a helyszínen a beruházó mutasson be, és tegyen hozzáférhetővé.

8. A zöld Zugló sajátosságait figyelembe véve a zöldfelület mértékét a beruházó növelje 25 százalékról 30-ra! A beruházó előzetesen mérje fel az általa tervezett ingatlanegyüttes várható károsanyag-kibocsátását, és ennek semlegesítésére ültessen fákat a kerületben!

9. Jöjjön létre valódi közösségi tér, azaz a BKV-telephely jelenleg elzárt füves része helyett játszótérrel is beépített park létesüljön a BKV-terület egy részén a befektető pénzén! A park látogatóira biztonsági kamerák vigyázzanak!

10. Összhangban "Zugló - a kulturális sziget" elnevezésű kerületi kultúratámogatási koncepcióval, a beruházó egyeztetett méretben létesítsen kulturális közösségi teret az ingatlanegyüttesben, melyet külön szerződés alapján, hosszú távon az önkormányzat rendelkezésére bocsát!

Üdvözlettel:

Dr. Weinek Leonárd

polgármester, Zugló

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.