Dobogóról robogóra

Publicisztika

Jelentős magyar sportsiker született vasárnap Valenciában, a MotoGP 125 köbcentiseinek zárófutamán. Talmácsi Gábor, az osztrák KTM versenyzője csapattársa, a finn Kallio mögött másodikként ért célba, s ezzel megszerezte az idei összetett verseny harmadik helyét.

Jelentős magyar sportsiker született vasárnap Valenciában, a MotoGP 125 köbcentiseinek zárófutamán. Talmácsi Gábor, az osztrák KTM versenyzője csapattársa, a finn Kallio mögött másodikként ért célba, s ezzel megszerezte az idei összetett verseny harmadik helyét. Kétségkívül világraszóló teljesítmény, ilyet még nem produkált a hazai motorsport! Gratulálunk!

Magyar sportsiker - mondtuk, ám a megszokott formula hordoz némi kényelmetlen többlettartalmat. Van egy kis mellékíze, melynek hozzávetőleges analizálásához muszáj futnunk egy kört a 125-ösök közt. A MotoGP-t idén a svájci Thomas Luthi (Honda) nyerte a szezon során összegyűjtött 242 pontjával, a 237 pontos (ugyancsak KTM-es) Mika Kallio előtt (Talmácsi 198-at szerzett). Tehát öt pont döntötte el a végső eredményt, ránézésre az a bizonyos "katari öt pont" - persze léteznek ennél tágasabb értelmezési mezők is. Mert mi történt a nyolcadliteresek katari futamán? A két említett KTM-es végig a mezőny előtt haladva (elöl Kallio, szorosan mögötte Talmácsi) haladt a cél felé, mint biztos győztesek. Az összetett pontverseny akkori állása szerint Kalliónak jóval több esélye volt, mint Talmácsinak a végső pontversenyben megelőzni a későbbi győztes Luthit. Nem mellesleg a finn számított a csapat első számú versenyzőjének az egész szezonban. Ám a hajrá legutolsó méterein Talmácsi rákapcsolt, s centiméterekkel megelőzte a célvonalnál a győzelme biztos tudatában beérkező csapattársát, aki így a lehetségesnél pont öt ponttal szerzett kevesebbet. Ilyen a magyar virtus! (Ez az öt pont hiányzott Kalliónak a vasárnapi végelszámolásnál. Ez az öt pont nem hiányzott Talmácsinak harmadik helye megtartásához - legalábbis a számadatok szerint. De említettük, léteznek szélesebb értelmezési mezők, ahol ilyesmikre bukkanhatunk: "ha Kallio nem bukik az utolsó előtti versenyen Isztambulban", "ha Luthinek nem lett volna elég az utolsó futamon a végső győzelemhez a megszerzett 9. (vagy akár a 13.) hely, akkor bizos jobban megy", és akkor az öt pont nem számít. Csak hát ordas közhely, hogy mit érnek a sportban a "ha"-val kezdődő mondatok. Kábé, mint a nagypapa és az áramszedő viszonylatában.)

Tényleg ilyen a magyar virtus?

A motorversenyek magyar nyelvű televíziós közvetítései során (m1, Eurosport) két dolgot hallottunk addig legtöbbször, hogy Talmácsi és Kallio milyen jó barátok, meg azt, hogy a magyar fiú már aláírta csapatával a következő szezonra szóló szerződést a 250 köbcentis géposztályba, tehát feljebb fog lépni, érdemei szerint. Az előbbi nyilván elszállt Katarban (látni kellett volna Kallio arcán a dühöt a futam után), az utóbbi nyilván Katarban szállt el (látni kellett volna a KTM-stáb arcán a döbbenetet a futam leintésekor).

Szóval tényleg ilyen a magyar virtus? Annak alkalmasint nem számít a barátság, pipafüst a csapatszellem, a szerződésbe foglalt vagy akár kimondatlan egyezség, az adott szó? A sport nem ilyen. De ha a magyar virtus ilyen, nem árt tán felülvizsgálni, hiszen azon túl, hogy kevéssé esztétikus viselkedést takar, mire lehet jutni vele?

Talmácsi a következő szezonban ismét a 125-ösök között versenyez, Hondával egy olasz építőipari cég, a Scot csapatában. Ha az összetett verseny első három helyének valamelyikén fejezi be a 2006-os szezont, 2007-ben kerülhet a negyedliteresek közé.

Egy év nem a világ, Talmácsi kitűnő motoros, még ha Katarban kicsinylelkűnek bizonyult is. Látjuk őt hamarosan a kettőötvenesek mezőnyének az élén is. Ám ha nincs ez a katari brahi, most felhőtlenül örülhetnénk. Felhőtlenül örülhetne mindenki, a KTM, Kallio a második helyének, Luthi a szorosabb versenyben megszerzett győzelmének, vagy akár fordítva - azon a versenyen mindenkinek el lett rontva az öröme néhány tizedmásodperc alatt - elég (túl) hosszú időre. Biztos megérte.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.