Egészségügy: Avult és lepusztult struktúrában dolgozik az országban maradt (túlkoros) szakembergárda

  • Haskó László
  • 2020. február 29.

Publicisztika

Az irányítói névtelenek a szakmában, vagy híres balfácánok.

Csattanósra sikerült pártunk és kormányunk legújabb egészségügyi reformtervvé avanzsált blöff-dolgozata. Csattanós, mint egy pofon – az egészségügyben dolgozók és az egészségügy szolgáltatásait igénybe vevők arcán.

Ilyen hazug és cinikus tanulmány még tőlük is váratlanul komoly teljesítmény.

A 2010 óta zajló nemzeti együttműködés rendszere mérhetetlen károkat okozott az egészségügy minden ágazatában. Avult és lepusztult struktúrában, éhbérért dolgozik az országban maradt (jórészt túlkoros) szakembergárda. Ez a javaslat tovább nehezíti, talán el is lehetetleníti ezeknek a jobb sorsra érdemes embereknek a munkáját, ami egyszersmind a betegellátás csődjének konzerválásához vezet.

Az egészséges életmód, illetve a betegségmegelőzés dolgában is csak az ostoba és hazug sport-propaganda árad. Nemcsak az irányító és tervező intézmények, a szakemberek is eltűntek. Nincs minisztérium, nincs biztosító, nincs ÁNTSZ. Alighanem mindent a felcsúti központi agy tervez és irányít, nem véletlen, hogy

az egészségügy irányítói névtelenek a szakmában, vagy híres balfácánok.

Az ebből körből származó 28 oldalas remekmű legjobban egy nagy NER előd – vitéz Jány Gusztáv – emlékezetes Don kanyari hadparancsára hajaz, ami úgy kezdődik, hogy „A magyar hadsereg elvesztette becsületét”.

Tudjuk, hogy nem a felszerelés, téli ruházat és megfelelő fegyverzet nélkül a szovjet túlerő aknái és tankjai elé hajtott szerencsétlen besorozott katonák és munkaszolgálatosok vesztették el becsületüket, hanem felelőtlen, tehetségtelen és erkölcstelen parancsnokuk: vitéz Jány. Egyre jobban hasonlít a magyar egészségügy személyi állományának helyzete az egykoron rommá verten visszavonuló II. Magyar Hadsereg katonáinak sorsához.

Nem érdemes ez a (szó szerint) halálosan cinikus és arcpirítóan szemtelen fércmű arra, hogy érdemben elemezzék. A szakma helyzetét és szellemi állapotát mutatja, hogy sokan mégis megteszik, és (Mihályi Péter közgazdász professzor kivételével) nem mondják ki, hogy „a király meztelen!”. A legjobb dolog, ami történhetne az, hogy nem valósul meg belőle semmi és el is felejtődik. Erre sajnos kevés az esély, mert a terv pont olyan kíméletlenül gonosz csalás, mint a NER maga.

 

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.