Egy közepes város példája mutatja, hogy minél polgárosultabb egy választókerület, annál jobban szerepelt az ellenzék a mostani választásokon

Publicisztika

Azt eddig is tudtuk, hogy – néhány kivételt leszámítva – minél népesebb és polgárosultabb egy város, annál több ellenzéki szavazót találni, szemben a Fideszre voksolókkal. Mindez fordítva is igaz: minél kisebb lélekszámú és minél inkább perifériás egy település, annál több ott a kormánypártra voksolók száma. De hogyan néz ki mindez egy vidéki értelemben középméretű, közel 30 ezres városon, Gyulán belül? Ebben segített egy nemrégiben készített összegzés.

Önmagában már az is sokatmondó adat, hogy Gyulán június 9-én közel 60 százalékos részvétel mellett mintegy 5700-an voksoltak a Fidesz EP-listájára és közel 5100-an a Tiszáéra. A szavazatok számában található nem nagy különbség mögött beágyazottságban, anyagi erőforrásban, hirdetésben, sajtómegjelenésben – de pontosabb, ha a fideszes propagandamédia elképesztő fölényét említjük –, óriási differencia mutatható ki. Így ez az eredény a Tisza Párt szempontjából tisztesnek mondható. Ezt a képet az is árnyalja, hogy az itteni ellenzék, bár rászolgált volna, de nem kapta meg a Magyar Péter fémjelezte párttól a támogatást, ami tovább húzhatta volna a helyi ellenzéki eredményeket és bizonyára a Tiszára leadott EP-voksokat is.

Gyula a vidék egyik legfelkapottabb turisztikai célpontja. A Békés megyei kereskedelmi szálláshelyek kétharmada Gyulán található, jelezve az idegenforgalmi erőviszonyokat. Az itt élő 28 ezer ember miatt az egyéni önkormányzati választókörzetek száma 10, míg ezen belül összesen 30 szavazókörben adhatták le voksaikat a helyiek. A tízből nem volt egyetlen választókörzet sem, ahol a Tisza megelőzte volna a Fidesz, ám több helyütt hihetetlen kis különbség alakult ki a két párt között.

Más a helyzet, ha a 30 gyulai szavazókört külön-külön vesszük górcső alá. Ezek közül ugyanis 8-ban a Tisza Párt nyert, ami megközelítően 30 százalékos eredmény, gyakorlatilag megismétli az országosat. Ám, ha ezek mellé tesszük a DK-ra, az MSZP-re, a Párbeszédre, valamint a Momentumra és a Kutyapártra leadott voksokat, akkor a szavazókörök kétharmadában, összesen 20-ban győzhetett volna az ellenzék. Ez derül ki abból az összegzésből, amelyet a civilben könyvelő Galbács Mihály készített, aki korábban fideszes színekben képviselő, tanácsnok és alpolgármester volt, majd a kormánypárti polgármesterrel, Görgényi Ernővel történt összetűzése után ellenzéki színekben politizált a gyulai képviselő-testületben (Galbács a mostani helyhatósági választáson nem indult, így októbertől nem tagja a helyi közgyűlésnek).

A városon szavazóköreit nézve, egyben elemezve az eredményeket, ugyanarra a következtetésekre juthatunk a városon belül, mint amit korábban a települések viszonylatában megállapítottunk.

A belvárosi részekben és egyes lakótelepeken, valamint a jobb módú kertvárosi részek szavazóköreiben nyert a Tisza, míg a fürdőváros külső részein, néhány lakótelepén és tanyás körzetiben tarolt a Fidesz.  

Ha a Gyula központú Békés megye 3. számú országgyűlési választókerületének településeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy minél kisebb lélekszámú és minél hátrányosabb helyzetű egy-egy község, annál nagyobb arányú a Fidesz-győzelem. Jó példa erre Bélmegyer, Biharugra, Körösnagyharsány, Újszalonta vagy Zsadány. A kicsinyke Geszten több mint hatszor annyi voksot kapott a Fidesz, mint a Tisza Párt! A két párt között ennél jóval kiegyenlítettebb volt az erősorrend Füzesgyarmaton és Szeghalmon. Mindenesetre ezek a számok is azt is igazolják, hogy a 2026-os tavaszi parlamenti választásra készülve a Tisza Párt vezette ellenzéknek elsőrendűen a kistelepüléseken, valamint a vidéki értelemben nagyobb és közepes nagyságú városok külső kerületeiben van komoly szüksége az erősítésre a győzelemhez.

Kitekintés gyanánt érdemes megnézni, hogy Gyulához képest Békés megye és tágabban a Dél-Alföld meghatározó városaiban az EP-választáson hogyan szerepelt a Fidesz és a Tisza Párt. A Gyula tőszomszédságában található és mintegy kétszer akkora népességű Békéscsabán még szorosabb volt a verseny a két párt között. Az 55 ezres városban az elképesztő erőforrásbeli különbségek ellenére csak minimálisan, 73 vokssal kapott többet a kormánypárt, mint a Tisza. A DK-MSZP-Párbeszéd listájával azonban fordult volna a helyzet. (Bár tudjuk, Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter viszonya jelenleg sokkal inkább ellenséges, mint bármi más.) Kicsit más a helyzet azon az Orosházán, ahol személyes ellentétek miatt az ellenzék nem egységesen indult az önkormányzati választáson, mégis megszerezték a polgármesteri címet és több képviselői helyet is tudhatnak maguknak az októbertől felálló testületben. Itt mintegy 500 vokssal kapott többet a Fidesz a Tiszánál, de ha idevennénk a DK-MSZP-Párbeszéd listájára leadott közel 1200 voksot, akkor nem fideszes lenne a többség.

Szegeden lehengerlő eredmény született, ahol az önkormányzati választáson ismét tarolt Botka László és csapata. Az ország harmadik legnépesebb városában a Tisza Párt közel 6 ezer szavazattal kapott többet a Fidesznél, ez némileg kerekítve 27 ezer és 21 ezer voksot jelent. Ebben nincs benne a DK-MSZP-Párbeszéd 8 ezer szavazata. Az EP-választáson különleges eredmény született Hódmezővásárhelyen. Itt látszólag a Fidesz nyert közel 8500 vokssal és a Tisza lett a második 5500 szavazattal. Ám a harmadik helyen a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt végzett közel 5 ezer támogatóval, és csaknem ezret szerzett a DK-MSZP-Párbeszéd-lista is. Ha ezeket összeadjuk, akkor ez másfélszerese a Fideszének.

A 111 ezer lakosú és fideszesnek elkönyvelt Kecskeméten is szoros eredmény alakult ki az EP-választáson a Fidesz és a Tisza között. Valamivel több mint 500 vokssal kapott többet a kormánypárt, ám az ellenzék többi pártjával együtt többen választották ezeket a csoportosulásokat, mint az állampárttá hízott Fideszt. Akkor lenne teljes a kép, ha Gyulához hasonlóan Békéscsabán, Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Kecskeméten is szavazóköri bontásban elemeznénk az eredményeket. Nagy valószínűséggel ezekben a városokban is hasonló eredményre jutnánk, mint a békési fürdővárosban. Azaz: a belvárosi, polgárosultabb, magasabb iskolai végzettségű és életnívójú lakosság körében és a jobb módú kertvárosi negyedekben, lakóparkokban az ellenzéki fölényt lehetne kimutatni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.