Önmagában már az is sokatmondó adat, hogy Gyulán június 9-én közel 60 százalékos részvétel mellett mintegy 5700-an voksoltak a Fidesz EP-listájára és közel 5100-an a Tiszáéra. A szavazatok számában található nem nagy különbség mögött beágyazottságban, anyagi erőforrásban, hirdetésben, sajtómegjelenésben – de pontosabb, ha a fideszes propagandamédia elképesztő fölényét említjük –, óriási differencia mutatható ki. Így ez az eredény a Tisza Párt szempontjából tisztesnek mondható. Ezt a képet az is árnyalja, hogy az itteni ellenzék, bár rászolgált volna, de nem kapta meg a Magyar Péter fémjelezte párttól a támogatást, ami tovább húzhatta volna a helyi ellenzéki eredményeket és bizonyára a Tiszára leadott EP-voksokat is.
Gyula a vidék egyik legfelkapottabb turisztikai célpontja. A Békés megyei kereskedelmi szálláshelyek kétharmada Gyulán található, jelezve az idegenforgalmi erőviszonyokat. Az itt élő 28 ezer ember miatt az egyéni önkormányzati választókörzetek száma 10, míg ezen belül összesen 30 szavazókörben adhatták le voksaikat a helyiek. A tízből nem volt egyetlen választókörzet sem, ahol a Tisza megelőzte volna a Fidesz, ám több helyütt hihetetlen kis különbség alakult ki a két párt között.
Más a helyzet, ha a 30 gyulai szavazókört külön-külön vesszük górcső alá. Ezek közül ugyanis 8-ban a Tisza Párt nyert, ami megközelítően 30 százalékos eredmény, gyakorlatilag megismétli az országosat. Ám, ha ezek mellé tesszük a DK-ra, az MSZP-re, a Párbeszédre, valamint a Momentumra és a Kutyapártra leadott voksokat, akkor a szavazókörök kétharmadában, összesen 20-ban győzhetett volna az ellenzék. Ez derül ki abból az összegzésből, amelyet a civilben könyvelő Galbács Mihály készített, aki korábban fideszes színekben képviselő, tanácsnok és alpolgármester volt, majd a kormánypárti polgármesterrel, Görgényi Ernővel történt összetűzése után ellenzéki színekben politizált a gyulai képviselő-testületben (Galbács a mostani helyhatósági választáson nem indult, így októbertől nem tagja a helyi közgyűlésnek).
A városon szavazóköreit nézve, egyben elemezve az eredményeket, ugyanarra a következtetésekre juthatunk a városon belül, mint amit korábban a települések viszonylatában megállapítottunk.
A belvárosi részekben és egyes lakótelepeken, valamint a jobb módú kertvárosi részek szavazóköreiben nyert a Tisza, míg a fürdőváros külső részein, néhány lakótelepén és tanyás körzetiben tarolt a Fidesz.
Ha a Gyula központú Békés megye 3. számú országgyűlési választókerületének településeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy minél kisebb lélekszámú és minél hátrányosabb helyzetű egy-egy község, annál nagyobb arányú a Fidesz-győzelem. Jó példa erre Bélmegyer, Biharugra, Körösnagyharsány, Újszalonta vagy Zsadány. A kicsinyke Geszten több mint hatszor annyi voksot kapott a Fidesz, mint a Tisza Párt! A két párt között ennél jóval kiegyenlítettebb volt az erősorrend Füzesgyarmaton és Szeghalmon. Mindenesetre ezek a számok is azt is igazolják, hogy a 2026-os tavaszi parlamenti választásra készülve a Tisza Párt vezette ellenzéknek elsőrendűen a kistelepüléseken, valamint a vidéki értelemben nagyobb és közepes nagyságú városok külső kerületeiben van komoly szüksége az erősítésre a győzelemhez.
Kitekintés gyanánt érdemes megnézni, hogy Gyulához képest Békés megye és tágabban a Dél-Alföld meghatározó városaiban az EP-választáson hogyan szerepelt a Fidesz és a Tisza Párt. A Gyula tőszomszédságában található és mintegy kétszer akkora népességű Békéscsabán még szorosabb volt a verseny a két párt között. Az 55 ezres városban az elképesztő erőforrásbeli különbségek ellenére csak minimálisan, 73 vokssal kapott többet a kormánypárt, mint a Tisza. A DK-MSZP-Párbeszéd listájával azonban fordult volna a helyzet. (Bár tudjuk, Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter viszonya jelenleg sokkal inkább ellenséges, mint bármi más.) Kicsit más a helyzet azon az Orosházán, ahol személyes ellentétek miatt az ellenzék nem egységesen indult az önkormányzati választáson, mégis megszerezték a polgármesteri címet és több képviselői helyet is tudhatnak maguknak az októbertől felálló testületben. Itt mintegy 500 vokssal kapott többet a Fidesz a Tiszánál, de ha idevennénk a DK-MSZP-Párbeszéd listájára leadott közel 1200 voksot, akkor nem fideszes lenne a többség.
Szegeden lehengerlő eredmény született, ahol az önkormányzati választáson ismét tarolt Botka László és csapata. Az ország harmadik legnépesebb városában a Tisza Párt közel 6 ezer szavazattal kapott többet a Fidesznél, ez némileg kerekítve 27 ezer és 21 ezer voksot jelent. Ebben nincs benne a DK-MSZP-Párbeszéd 8 ezer szavazata. Az EP-választáson különleges eredmény született Hódmezővásárhelyen. Itt látszólag a Fidesz nyert közel 8500 vokssal és a Tisza lett a második 5500 szavazattal. Ám a harmadik helyen a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt végzett közel 5 ezer támogatóval, és csaknem ezret szerzett a DK-MSZP-Párbeszéd-lista is. Ha ezeket összeadjuk, akkor ez másfélszerese a Fideszének.
A 111 ezer lakosú és fideszesnek elkönyvelt Kecskeméten is szoros eredmény alakult ki az EP-választáson a Fidesz és a Tisza között. Valamivel több mint 500 vokssal kapott többet a kormánypárt, ám az ellenzék többi pártjával együtt többen választották ezeket a csoportosulásokat, mint az állampárttá hízott Fideszt. Akkor lenne teljes a kép, ha Gyulához hasonlóan Békéscsabán, Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Kecskeméten is szavazóköri bontásban elemeznénk az eredményeket. Nagy valószínűséggel ezekben a városokban is hasonló eredményre jutnánk, mint a békési fürdővárosban. Azaz: a belvárosi, polgárosultabb, magasabb iskolai végzettségű és életnívójú lakosság körében és a jobb módú kertvárosi negyedekben, lakóparkokban az ellenzéki fölényt lehetne kimutatni.
