Egyeztessük az óráinkat!

  • 1998. szeptember 10.

Publicisztika

Miután a kormány kisebb kuplerájt állított elő az adóhivatalban, és az értelem és cél nélkül kiosztott extra agrártámogatásokkal megbolondította az agrárszférában bontakozó piaci viszonyokat, és minden eddiginél reménytelenebb káoszba taszította a rendőrséget, és az RMDSZ radikális szárnyának támogatása útján lényegében kiemelte a magyar pártot a romániai kormányból, most avval kísérletezik, hogy az Országgyűlés működésébe vigyen némi zavart. Legelőször is szüneteltetni kéne két hétre, szól a kormány (+ MIÉP, de maguktól csinálják) érvelése, különben az ellenzéki képviselők az önkormányzati kampányoláshoz fogják az üléseket felhasználni. Ezek már csak ilyenek. A halasztáshoz feltehetőleg a házszabályon meg az államháztartási törvényen is buherálni kéne valamit, ami viszont kétharmados többséget igényel, amije viszont nem lenne meg a kormánynak, ami miatt viszont a kéthetes munkaszünet és a költségvetési törvény valószínűleg csak törvénysértés által jöhetne létre. (Azért csak valószínűleg, mert a házszabály arra vonatkozóan, hogy a két ülésszak, a tavaszi meg az őszi-téli közben milyen ütemben ülésezzen, nem tartalmaz rendelkezéseket, mint ahogy a "szünet" fogalmát sem határozza meg. A döntő szó erről az ügyrendi bizottságé lesz.) A miniszterelnök marha szuverén, ez faktum, de ennyire azért talán mégsem. Arról már nem is beszélve, hogy ez az intézkedés az ellenzéket épp egy olyan időszakban korlátozná a kormány bírálatában, amikor az országnak ahhoz, hogy szabadon tudjon dönteni az önkormányzati választásokon, a lehető legtöbb információval kellene rendelkeznie a kormányt (+ MIÉP, de semmi közük hozzájuk) és az ellenzéket alkotó pártok teljesítményéről. Ha az ellenzék az önkormányzati választások előtt támadja a parlamentben a kormányt, akkor a kormány majd jól megmondja a gazoknak a magáét, a választók meg eldöntik, melyiknek van igaza, és arra szavaznak októberben (vagy nem). Ha ez kampány, akkor kampányoljanak: a kampányhoz is joguk van a választóknak.

Miután a kormány kisebb kuplerájt állított elő az adóhivatalban, és az értelem és cél nélkül kiosztott extra agrártámogatásokkal megbolondította az agrárszférában bontakozó piaci viszonyokat, és minden eddiginél reménytelenebb káoszba taszította a rendőrséget, és az RMDSZ radikális szárnyának támogatása útján lényegében kiemelte a magyar pártot a romániai kormányból, most avval kísérletezik, hogy az Országgyűlés működésébe vigyen némi zavart. Legelőször is szüneteltetni kéne két hétre, szól a kormány (+ MIÉP, de maguktól csinálják) érvelése, különben az ellenzéki képviselők az önkormányzati kampányoláshoz fogják az üléseket felhasználni. Ezek már csak ilyenek. A halasztáshoz feltehetőleg a házszabályon meg az államháztartási törvényen is buherálni kéne valamit, ami viszont kétharmados többséget igényel, amije viszont nem lenne meg a kormánynak, ami miatt viszont a kéthetes munkaszünet és a költségvetési törvény valószínűleg csak törvénysértés által jöhetne létre. (Azért csak valószínűleg, mert a házszabály arra vonatkozóan, hogy a két ülésszak, a tavaszi meg az őszi-téli közben milyen ütemben ülésezzen, nem tartalmaz rendelkezéseket, mint ahogy a "szünet" fogalmát sem határozza meg. A döntő szó erről az ügyrendi bizottságé lesz.) A miniszterelnök marha szuverén, ez faktum, de ennyire azért talán mégsem. Arról már nem is beszélve, hogy ez az intézkedés az ellenzéket épp egy olyan időszakban korlátozná a kormány bírálatában, amikor az országnak ahhoz, hogy szabadon tudjon dönteni az önkormányzati választásokon, a lehető legtöbb információval kellene rendelkeznie a kormányt (+ MIÉP, de semmi közük hozzájuk) és az ellenzéket alkotó pártok teljesítményéről. Ha az ellenzék az önkormányzati választások előtt támadja a parlamentben a kormányt, akkor a kormány majd jól megmondja a gazoknak a magáét, a választók meg eldöntik, melyiknek van igaza, és arra szavaznak októberben (vagy nem). Ha ez kampány, akkor kampányoljanak: a kampányhoz is joguk van a választóknak.

Ezenkívül a múlt héten Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője levelet írt Kovács Lászlónak, az MSZP (akkor még csak) frakcióvezetőjének, hogy le kéne ülniük, és átbeszélni néhány fontos, kétharmados törvényt - többek közt az ügyészségre vonatkozót meg az alkotmánybírák megválasztását is. Érdekes, mintha az előző két ciklusban ez is másképp zajlott volna: valamikor 1991-ben épp a Fidesz javasolta a hatpárti egyeztetést azért, hogy a fontos, az ország sorsát négy évnél is hosszabb időre meghatározó törvényekre a kisebb pártoknak és az általuk képviselt kisebbségnek is befolyása legyen. Ez nemes és udvarias elv volt, amit a parlament azóta többé-kevésbé be is tartott: így lett például médiatörvényünk, így nem született kétharmados törvény az előző ciklusban az ellenzék akarata ellenére, és így lehetett volna új és szép alkotmányunk is 1996 nyarán. (Minő galádság is volt az, amikor az MSZP néhány magáról megfeledkezett képviselője ezt a hatpárti egyetértés dacára megfúrta!) Most azonban Szájer képviselő már csak a két legnagyobb párt egyeztetését tartja célszerűnek. Ez pompás ötlet, szó se róla: lehet vele a kisgazdákat zsarolni, meg a pálya szélére szorítani az SZDSZ-t (+ a MIÉP-et: hát nem megmondták, hogy semmi közük hozzájuk?).

Elvégre az Orbán and Co. által már rég megálmodott kétpólusú politikai rendszerhez még mindig sok itt egy kicsit a párt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.