Elengedett kézzel

Publicisztika

Lapzártánk táján indul az őszi Critical Mass, a több tízezer kerékpáros menete. Hogyan megyünk haza fajront után? - kérdezi aggodalmasan a redakció egyik fele. A másik fele már elindult, ők is ott karikáznak a tömegben. 'k majd holnap szereznek - újabb - rossz tapasztalatokat, hisz háborúzni hétköznapokon szokás: biciklisták a gyalogosok ellen, autósok a biciklisták ellen. Kinek van igaza? Talán annak, aki azt mondja, hogy Budapest nem Amszterdam.

Lapzártánk táján indul az őszi Critical Mass, a több tízezer kerékpáros menete. Hogyan megyünk haza fajront után? - kérdezi aggodalmasan a redakció egyik fele. A másik fele már elindult, ők is ott karikáznak a tömegben. 'k majd holnap szereznek - újabb - rossz tapasztalatokat, hisz háborúzni hétköznapokon szokás: biciklisták a gyalogosok ellen, autósok a biciklisták ellen. Kinek van igaza? Talán annak, aki azt mondja, hogy Budapest nem Amszterdam.

De sokan szeretnék, ha az lenne, vagy legalább egy olyan város, ahol ki-ki az ízlése szerint kiválasztott közlekedési eszközzel különösebb megpróbáltatások nélkül érheti el a célját - nem késik el a munkából, nem érkezik lehorzsolt térddel, szakadt nadrágban a randira. Budapesten mindezekre ma semmi garancia.

S a közlekedés résztvevői valójában tehetetlenek az utakon uralkodó állapotokkal szemben: nincsenek kerékpárutak, pedig bő évtizede csak a városi kerékpárosok egyre növekvő számáról szólnak a hírek, s ahol meg vannak, mint az Andrássy úton, ott csak megnehezítik mindenki dolgát. A járdára vagy a parkolósávba felfestett sárga vonalak az egész galaxisban csak nálunk jelentik a kerékpársávot. És ide akarnak még egy ezerdarabos biciklikölcsönző-rendszert! Hova?

Mi járhatott a tavalyi biciklis felvonuláson csinos lila sisakban kerekező Demszky Gábor fejében, amikor kamerába mondta a Critical Mass üzenetét: "Az a cél, hogy jobban szeressék a bringásokat, a közgyűlés és a kormányzat erre a célra több pénzt szánjon." És mire gondolt Hagyó Miklós, amikor a Critical Mass rendezőjének jelentkezett a sajtósával együtt? Tudja a fene, mindenesetre két évvel ezelőtt még arról szónokolt, hogy "a kerékpáros hálózatfejlesztés célja az, hogy a városban bárhonnan bárhová kerékpárral is el lehessen jutni biztonságosan és kényelmesen, hogy egymáshoz kapcsolódó, összefüggő, használható rendszert fejlesztenek, és hogy határozott vezetői elvárás, hogy az útfelújítási pénzek mintegy negyede kapcsolódjon a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséhez". Nos, mindebből az következik, hogy semmi jóra nem gondolt, csak egy csinos fotóra, hiszen az eltelt évek alatt lett volna módja cselekedni.

De a fővárosi önkormányzatban nem cselekedett senki, legkevésbé azok, akiknek arra lehetőségük lett volna. A főváros magára hagyta közlekedőit, oldjátok meg - magatok közt. Budapest önkormányzata mulasztásos életminőség-sértést követ el a város lakóival szemben. S ne mondja senki, hogy ez a külső körülmények miatt alakult így.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.