A 2019-es önkormányzati választásig a Fidesz megállíthatatlannak tűnt. Az ellenzék nemhogy vidéken, de még a 2010 előtt két évtizeden át balliberális vezetésű fővárosban sem tudott áttörést produkálni. A 2018-as országgyűlési választás eredménye, az ellenzék tehetetlensége, szétesettsége olyannyira kiábrándította a politikához direken nem kötődő, rendszerkritikus értelmiséget, hogy közülük egyesek (e cikk szerzője is) választási bojkottra, teljes ellenzékváltásra szólítottak fel. Aztán a legutóbbi önkormányzati választási kampányban az ellenzéki összefogás nemcsak Budapestet hódította vissza, de jó néhány megyeszékhelyen, nagyvárosban is győzni tudott. Ugyanakkor jó pár újságíróhoz, elemzőhöz hasonlóan jómagam is beleestem abba hibába, hogy a korábbi választások ellenzéki kudarcát legnagyobb részben az összefogás hiányának tulajdonítottam. Így 2021 végén, az előválasztás után szinte biztosra vettem, hogy az összefogás, ha leváltani nem is tudja a Fideszt, de legalább megszorongatja, és a kétharmadot elveszi tőle.
A 2022-es választás azt bizonyítja: a 2019-es önkormányzati győzelmek jól működő helyi modellek sikerei voltak, amelyek nem fognak egy országos választásban automatikusan, mechanikusan összeadódni. S az pláne nem működik, hogy a jobban szereplő ellenzéki település majd "felhúzza" magához a gyengébbet. Mi több: országos tétre menően gyakran még azokban a nagyvárosokban sem lett jó eredmény, ahol korábban az ellenzék helyileg nyerni tudott. Győrben végigkövettem a 2019-es önkormányzati, a 2020-as időközi polgármesteri, valamint a 2022-es parlamenti választást, de a vasi megyeszékhely közéletére is rálátással bírtam. Most, hogy elegendő távlatból nézhetőek a korábbi eredmények, de még egy év van a következő választásig, feltehető a kérdés:
Szombathelyen miért sikerült az, ami Győrben nem?
A vasi megyeszékhely ugyanis ellenzéki vezetésű, Győrben viszont csaknem 17 éve töretlen a narancsuralom. Ha pedig összevetjük a 2019-es önkormányzati választás helyi tényeit, végképp megdől az a magyarázat, hogy az összefogás hiánya okozta a kudarcot, illetve hogy csak teljes összefogással lehet győzni. Azt, hogy Győrben a fideszes Borkai Zsolt a szexbotrány dacára is nyerni tudott, sokan annak tulajdonítják, hogy a Jobbik kilépett a választási koalícióból, Borkai pedig épp azokban a körzetekben szerepelt kiugróan jól, ahol visszaléptek a jobbikosok. A Fidesszel való esetleges összejátszásról a feloszlatott, aztán újjászervezett helyi Jobbik elnöke is beszélt egy interjúban, az ellenzék 2019-es polgármester-jelöltje pedig a választási csalás lehetőségét is felvetette. Tény, hogy a választás lebonyolítása finoman szólva érdekes módon történt Győrben.
Viszont nem gondolom, hogy valamiféle csalás vagy összeesküvés lett volna a perdöntő abban, hogy az ellenzék nem tud nyerni ott. Ennek legjobb cáfolata, hogy Szombathelyen is hiányzott a Jobbik az összefogásból, mégis tudtak győzni az ellenzékiek. Vas megye székhelyén fordítva történtek a dolgok: nem a kormánypárt javára lett megosztott az ellenzék, hanem pont az ottani ellenzéknek sikerült meghekkelnie a Fidesz vezette közgyűlési többséget. Amit utána jól lehetett úgy kommunikálni, hogy "megszűnt a Fidesz többsége, szétesett a városvezetés, van egy rettegő polgármester, aki nem kommunikál az alpolgármestereivel, a képviselők pedig tanácstalanok". Az ilyen – pártok, koalíciók közötti vagy azokon belüli – játszmák hogy próbálnak átállásra "dezertálásra" rávenni ellenlábas politikusokat, a közélet, a hatalomgyakorlás természetes részei. De önmagában ebből nem lesz győzelem.
Ahogy Győrben nem azért vesztített az ellenzék, mert átállt a Jobbik, úgy Szombathelyen sem azért nyertek, mert a fideszes többségű városvezetés egyik alpolgármestere, a Pro Savaria egyesület színeiben politizáló Molnár Miklós az ellenzékkel szavazott. Két döntő különbség van a győri és szombathelyi ellenzék között. Az egyik a nyilvánosság. Szombathelyen sokkal inkább volt fegyveregyenlőség, erőegyensúly a helyi médiában a két oldal között. Nemcsak az 1999 óta létező Nyugat.hu képviseli a NER-től független, kormánykritikus oldalt, de ott alakult meg, s működik 2018 augusztusa óta az Ugytudjuk is. Győrben ahol baloldali, illetve liberális politikusok utoljára 2002-ben nyertek választást, jóval kevésbé (illetve jóval később) alakult ki (vagyis alakult újjá) az ellenzéki, illetve független médiatér. A Fidesz 2006-os győzelme után jött létre a Népszava ingyenes helyi kiadványaként a Győri Tükör, ám ez szinte csak addig tartott, amíg a kormány MSZP-s volt: 2012 elején megszűnt. A NER viszont gőzerővel építette a médiáját: az önkormányzati médiaportfólió (hetilap, portál, rádió, tévé) mellett 2017-ben Andy Vajna révén Fidesz-közeli lett a Kisalföld napilap is. Az Ugytudjuk Győrben csak egy évvel később, jóval kisebb létszámmal működött. S ámbár korábban, a Boldogulj Győrben blogoldal által is volt kísérlet az alternatív nyilvánosság megteremtésére, tény, hogy Győr ebben lemaradt a szomszéd megyeszékhely mögött.
És nemcsak ebben. Hanem, és ez a másik különbség, a "civilesítésben" is. Az önkormányzati sikerek egyik fontos eleme volt, hogy az ellenzéki politika bizonyos nagyvárosokban olyan helyi ernyőszervezeteket alakított, mint például az Éljen Szombathely! Ezek a szervezetek (a Fidesz polgári köreihez hasonlóan) olyanokat tudtak "behúzni" a politikába, akiket a hagyományos pártrendszer nem. A győri ellenzék Borkai Zsolt lemondásával kapott új lehetőséget. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő, az időközi polgármester-választás közös ellenzéki polgármesterjelöltje egy interjúban el is mondta, sikertelenül próbáltak civileket bevonni, jelölni, az ő polgármester-jelöltsége már csak ennek kudarca után jött szóba. Ahogy a kudarc után írtam: a győri ellenzék ekkor már (a többi önkormányzati győzelem hatására) elhitte, hogy győzhet, de győzni mégsem tudott. S noha ekkor is volt "átállás" (a 2019-ben ellenzéki színekben egyéniben nyerő Bárány István a fideszes Dézsi Csaba Andrást támogatta) mégsem ez volt a bukás oka. Hanem az is, hogy gyökeresen más a helyi ellenzéki politika országos pártközpontok felé megnyilvánuló lobbiereje Szombathelyen és Győrben.
A vasi megyeszékhely ellenzéki polgármestere, Nemény András korábban MSZP-s országgyűlési képviselő volt, s most is a párt elnökségi tagja. Ungár Péter LMP-s társelnök, frakcióvezető Szombathelyen indult az előválasztáson, de Czeglédy Csaba, az ellenzék 2022-es szombathelyi jelöltje is országosan ismert. A győri ellenzék ilyen "hatósugarú" politikust nem tud felmutatni. A helyzet iróniája, hogy könnyen ugyanolyan sorsra juthat a győri ellenzék, mint a Fidesz szombathelyen ellenzékbe szorult helyi politikusai. A jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választási kampány előtt minden pártközpontban kalkulálni fognak: mely településekre érdemes több kampánypénzt fordítani, melyik város nyerhető. Nem lehetetlen, hogy a Fidesz Szombathelyet, az ellenzék bizonyos pártjai Győrt fogják "ejteni." A fideszes Hende Csaba ugyan megnyerte a 2022-es választást, de életképes polgármester-jelöltet a szombathelyi Fidesz nemigen tudott felépíteni. 2019-es jelöltjük, Balázsy Péter ugyan "civilebb" volt az átlag NER-funkcionáriusnál (a Vas Megyéért Egyesület elnökeként indult, kormánypárti támogatással) de így sem tudta legyőzni Nemény Andrást. Jelenleg sem tudni még, ki lenne jövőre Nemény kihívója. Nemrég Illés Károly helyi fideszes frakcióvezető neve merült fel a helyi médiában lehetséges polgármester-jelöltként, de ezt sem erősítették meg.
Hasonló gondokkal küzd a győri ellenzék: nincs olyan "árnyékpolgármester", akinek a tudatos "építése" zajlana. És bár Dézsi Csaba András és a helyi Fidesz számos (finoman szólva) vitatható döntést hozott, az ellenzék mégsem talál fogást rajtuk. A jelek szerint
ha már az ottani politika nem tudta magát "civilesíteni", könnyen lehet, hogy a civilek fogják leváltani (vagy akár részben felváltani) a helyi ellenzéket.
Győrszentivánon, az akkugyár ügyében ez már meg is történt – a civilek viszik a prímet, olyan eredményeket, megmozdulásokat, támogatottságot produkálva, amit a helyi ellenzék régóta nem. A civilesítés, a civil aktivizmus és a civil jelölt iránti igény pedig a többi győri városrészbe is begyűrűzhet. Ez volna az esély, hogy a civilek akkor is megnyerjék Győrt, ha az ellenzéki pártközpontok egyike-másika lemondott róla.
(Címlapképünkön: Dézsi Csaba András fideszes polgármesterjelölt és ellenzéki jelöltek plakátja a kampányban)
