Érvek

  • 1997. április 10.

Publicisztika

A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.
A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.

Mármost kérdés, ilyen körülmények között egyáltalán mi értelme van az egésznek: csak a veszély, a baj, kínos incidensek, eszkaláció. A legalább nyolc ország közül az olaszok és a görögök helyzete világos: Albániából lényegében mindenki elmenne, és hozzájuk mennének, mint eddig is, ami azért albánból már sok lenne, legyen bármilyen csendes, szerény, igénytelen. A törökök alighanem európai reményekért, pozíciókért mennek, meg aztán ott vannak a délalbán muzulmánok, de Vloránál mélyebbre ők sem mernek hatolni, mint senki más sem, hiszen ott biztosan lőnek, zűrzavar a zűrzavarban. És a többiek, például Dánia vagy Ausztria? Lehet, hogy elvből? Van olyan?

Magyarország példátlan hétpárti egyetértéssel nem küld katonákat, mert ez albán belügy, oldják meg, mosakodjanak ki. Ez álságos érv, mert Albániában nincs olyan, hogy ők, nincsenek politikai módon értelmezhető erők; bandák vannak, vérbosszú-ügyeket intéző klánok, marakodás a szajrén. A belső rendező elv csak az erőszak és a félelem. Nem biztos, hogy elfogadható erre csak úgy sajnálkozva rábólintani.

A másik érv az volt, hogy a távolmaradásból nem lesz bajunk, nem fognak ránk haragudni, a NATO-, EU-integráció töretlenül folytatódik. Ez és így nem biztos, hogy szorosan a tárgyhoz tartozik, lehet, hogy jobban hangzott volna fordítva: ezek és ezek a külpolitikai prioritások, Albánia rendbetétele nem tartozik közéjük, kétséges a siker is, sok kidobott pénz lenne csak, és zéró értékelhető haszon, tán még emberhalál is, és az tényleg rossz. Racionális döntés volt, gyakorlatias, ennyit legalább tudunk produkálni, és ennél a morális alapú ésszerűtlenség nem ér többet. Csak jobb lett volna így is mondani.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.