Érvek

  • 1997. április 10.

Publicisztika

A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.
A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.

Mármost kérdés, ilyen körülmények között egyáltalán mi értelme van az egésznek: csak a veszély, a baj, kínos incidensek, eszkaláció. A legalább nyolc ország közül az olaszok és a görögök helyzete világos: Albániából lényegében mindenki elmenne, és hozzájuk mennének, mint eddig is, ami azért albánból már sok lenne, legyen bármilyen csendes, szerény, igénytelen. A törökök alighanem európai reményekért, pozíciókért mennek, meg aztán ott vannak a délalbán muzulmánok, de Vloránál mélyebbre ők sem mernek hatolni, mint senki más sem, hiszen ott biztosan lőnek, zűrzavar a zűrzavarban. És a többiek, például Dánia vagy Ausztria? Lehet, hogy elvből? Van olyan?

Magyarország példátlan hétpárti egyetértéssel nem küld katonákat, mert ez albán belügy, oldják meg, mosakodjanak ki. Ez álságos érv, mert Albániában nincs olyan, hogy ők, nincsenek politikai módon értelmezhető erők; bandák vannak, vérbosszú-ügyeket intéző klánok, marakodás a szajrén. A belső rendező elv csak az erőszak és a félelem. Nem biztos, hogy elfogadható erre csak úgy sajnálkozva rábólintani.

A másik érv az volt, hogy a távolmaradásból nem lesz bajunk, nem fognak ránk haragudni, a NATO-, EU-integráció töretlenül folytatódik. Ez és így nem biztos, hogy szorosan a tárgyhoz tartozik, lehet, hogy jobban hangzott volna fordítva: ezek és ezek a külpolitikai prioritások, Albánia rendbetétele nem tartozik közéjük, kétséges a siker is, sok kidobott pénz lenne csak, és zéró értékelhető haszon, tán még emberhalál is, és az tényleg rossz. Racionális döntés volt, gyakorlatias, ennyit legalább tudunk produkálni, és ennél a morális alapú ésszerűtlenség nem ér többet. Csak jobb lett volna így is mondani.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.