Érvek

  • 1997. április 10.

Publicisztika

A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.
A fegyveres belviszályokra aggályos nemzetközi semmittevéssel szokás reagálni. Vagy elkapkodott - és sikertelen - beavatkozással. Attól függ, milyen természetű és mértékű közvetlen külső érdekeket sért a zűrzavar. A jövő héttől legalább nyolc ország katonái próbálják szelídíteni az albánokat, és nem biztos, hogy eldől idejében, lesz-e joguk visszalőni, ha lőnek rájuk, lesz-e joguk lefegyverezni a bandákat, amelyektől hivatalosan a segélyszállítmányokat védik. Rendesen segélyt osztani pedig csak akkor lehet, ha előbb összeszedik a fegyvereket. A görög védelmi miniszter szerint ez csak úgy sikerülhet, ha a nemzetközi erők szabályosan fizetnek a leadott fegyverekért, és e körül megint csak huzavona lesz.

Mármost kérdés, ilyen körülmények között egyáltalán mi értelme van az egésznek: csak a veszély, a baj, kínos incidensek, eszkaláció. A legalább nyolc ország közül az olaszok és a görögök helyzete világos: Albániából lényegében mindenki elmenne, és hozzájuk mennének, mint eddig is, ami azért albánból már sok lenne, legyen bármilyen csendes, szerény, igénytelen. A törökök alighanem európai reményekért, pozíciókért mennek, meg aztán ott vannak a délalbán muzulmánok, de Vloránál mélyebbre ők sem mernek hatolni, mint senki más sem, hiszen ott biztosan lőnek, zűrzavar a zűrzavarban. És a többiek, például Dánia vagy Ausztria? Lehet, hogy elvből? Van olyan?

Magyarország példátlan hétpárti egyetértéssel nem küld katonákat, mert ez albán belügy, oldják meg, mosakodjanak ki. Ez álságos érv, mert Albániában nincs olyan, hogy ők, nincsenek politikai módon értelmezhető erők; bandák vannak, vérbosszú-ügyeket intéző klánok, marakodás a szajrén. A belső rendező elv csak az erőszak és a félelem. Nem biztos, hogy elfogadható erre csak úgy sajnálkozva rábólintani.

A másik érv az volt, hogy a távolmaradásból nem lesz bajunk, nem fognak ránk haragudni, a NATO-, EU-integráció töretlenül folytatódik. Ez és így nem biztos, hogy szorosan a tárgyhoz tartozik, lehet, hogy jobban hangzott volna fordítva: ezek és ezek a külpolitikai prioritások, Albánia rendbetétele nem tartozik közéjük, kétséges a siker is, sok kidobott pénz lenne csak, és zéró értékelhető haszon, tán még emberhalál is, és az tényleg rossz. Racionális döntés volt, gyakorlatias, ennyit legalább tudunk produkálni, és ennél a morális alapú ésszerűtlenség nem ér többet. Csak jobb lett volna így is mondani.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.