Cseresnyési László

Érzékenyített utazás a folyón

A Huckleberry Finn és a politikai korrektség  

Ha észben tartjuk, hogy az emberek őrültek, akkor a világ rejtélyei eltűnnek és az élet így már magyarázatot is nyert.

(Mark Twain)

A múlt héten pakkot hozott nekem a posta, benne Mark Twain Huckleberry Finn című regényének Alan Gribben professzor által nyelvileg gondosan megpurgált kiadásával (NewSouth Books, 2011). Az olvasó ebből már talán ki is találta, hogy az alábbi írás a PC-cenzúra és a gyűlöletbeszéd problémájáról fog szólni.

Én annak idején a kilencedik születésnapomra kaptam meg a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn Würtz Ádám gyönyörűséges rajzaival illusztrált, egybekötött kiadását. Persze magam is olvasgattam a szöveget, de alig vártam az estét, hogy a nővérem remek felolvasásában halljam a történeteket. A nővérem színésznő szeretett volna lenni, de végül csak én lettem a közönsége. Sok könyvet – a Kalevalától a János vitézig – az ő hangján ismertem meg. A Tom Sawyert már egyedül is el tudtam volna olvasni, de a Huckleberry Finn keményebb dió volt. Mari nővéremnek sokszor meg kellett állnia felolvasás közben, mert nem mindig értettem, hogy mi miért történik.

A Huckleberry Finn szerintem szeplőtelen remekmű, amit nem csupán a világirodalom nagy alakjainak az ítéletével támaszthatunk alá, mondjuk T.S. Eliotnak a regényt méltató szavaival, vagy Hemingway azon megállapításával, miszerint „az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből, a Huckleberry Finnből ered”. A mű nagysága ugyanis objektív módon mérhető azzal a statisztikai mutatóval, hogy a Huckleberry Finn sokkal tovább tartotta előkelő helyezését a legtöbbet cenzúrázott amerikai könyv, illetve a tankerületek és könyvtári szövetségek által indexre tett regények sorában, mint a Zabhegyező, A legyek ura, Az egerek és emberek vagy az Érik a gyümölcs. A Mark Twaint és a regényt gyalázó első kritikák a mű megjelenésének évében (1884) születtek, a legfrissebb pedig éppen a múlt hónapban jelent meg. Ipari méretű tevékenységről van szó, amelyben az 1950-es évektől fekete polgárjogi aktivisták és oktatási szakértők is tevékenyen részt vettek, és a támadások a PC-mozgalom kibontakozásával csak egyre durvábbak lettek. John H. Wallace az 1980-as években például úgy fogalmazott, hogy a Huckleberry Finn „a valaha írt leggroteszkebb rasszista szemét”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.