Ez már vita volt

Második vitájukon emelték a tétet az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek. Mutatjuk, mi volt az öt legfontosabb ütközőpont.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek második, péntek esti tévévitája sokkal inkább vitajelleget öltött, mint a múlt szombati ATV-s vitaműsor, ami inkább hasonlított egy baráti hangvételű programismertetésre és imázsépítésre. Ez részben az RTL konfrontációt jobban ösztönző vitavezetésének volt köszönhető, részben viszont annak, hogy a szavazás elindulásával, a részvételi adatok és a szavazás valószínűsíthető állásával kapcsolatos benyomások érkezésével a miniszterelnök-jelöltek is egyre nagyobbnak érzik a tétet, és saját kampányuk építése mellett immár egymás rombolásától sem riadnak vissza.   

Öt pontban vesszük végig, melyek voltak közöttük a legfontosabb nézeteltérések.

1. Egymás egyéni jelöltjei

A legélesebb szópárbaj akkor bontakozott ki, amikor a miniszterelnök-jelöltek egymás egyéni képviselőjelöltjeit kezdték támadni. Bár volt szó problémás DK-s, jobbikos és momentumos jelöltekről is, ebből a blokkból nyilván az fog megmaradni mindenki fejében, hogy Karácsony Gergely kihátrált Tóth Csaba mögül, és azt mondta, ha Zuglóban szavazna, a Momentum által indított Hadházy Ákosra adná a voksát. Komoly szimbolikus győzelem ez a Momentumnak, még ha Fekete-Győr András eredményére várhatóan nem is lesz túl nagy hatással, a momentumos egyéni jelölteket mindenképpen segítheti.

Érdekes kérdés, mi vezetett Karácsony pálfordulásához. Tóth Csaba alapítvány mögé rejtett ingatlanvagyonának nyilvánosságra kerülése nyilván jó ürügy, zuglói sztorikra hivatkozva Karácsony nemigen tagadhatta meg Tóthot, hiszen azzal saját polgármesteri időszakát is leértékelte volna. Ugyanakkor az alapítványi sztori már egy hete ismert; hogy Karácsony most lépett, az azt is jelezheti, hogy veszélyben érzi előválasztási győzelmét, és minél kevesebb támadási felületet akar hagyni magán. Hogy a választók miként értékelik az utolsó pillanatos irányváltást, majd elválik, mindenesetre Karácsony nem először kerül kényes szituációba kampányhajrában, és 2019-ben végül is sikeresen kezelte az egyébként szintén Tóth Csabát érintő "elásós" hangvelvétel nyilvánosságra kerülését. 

2. Dobrev-ellenes koalíció

A vitában Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter is nyíltan arról beszélt, hogy ha Dobrev Klára nyerné az előválasztást, veszélybe kerülne az ellenzék 2022-es sikere, mert Őszöddel és Gyurcsánnyal a háta mögött a DK jelöltje nehezebben tudná megnyerni magának a vidéki, bizonytalan vagy akár volt fideszes szavazókat. Lehet, hogy ezzel a támadással egyszerűen a DK ellenében szeretnék pozícionálni magukat, de az is elképzelhető, hogy komolyan veszik a Dobrev Klára fölényes vezetését valószínűsítő DK-s optimizmust, és egy kicsit fel akarták rázni vagy meg akarták ijeszteni a nem DK-s ellenzéki szavazókat.

Karácsony Gergely, akinek pedig a leginkább érdekében állna ennek a narratívának az erősítése, csak Dobrev direkt említése nélkül csatlakozott Fekete-Győrékhez, amikor a bizonytalan szavazók megnyerésének fontosságáról vagy Magyarország újraegyesítéséről beszélt. Érdekes, hogy Jakab Péter egyáltalán nem konfrontálódott Dobrevvel, igaz, a Jobbik elnöke általában is inkább kerülte a vitát, az egyéni képviselőjelölteket érintő adok-kapok után például azt mondta, sajnálja, hogy nem pozitívabb a kampány. Dobrev a maga részéről azzal vágott vissza, hogy ha a jelöltek hátterével foglalkozunk, akkor azt is el lehet mondani, hogy Fekete-Győr korábban Fidesz-szavazó volt, Karácsony pedig tanácsokat adott a Gyurcsány-kormánynak (konkrétan Horn Gábor államtitkárnak).

3. Konkrétumok, szakpolitika

Konkrét policy-kérdésekben leginkább Fekete-Győr és Márki-Zay lógott ki a mezőnyből. A Momentum elnöke talán minden korábbi szereplésénél erősebben felvette a liberális pártvezető szerepét, a melegházasság és az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésében össze is különbözött Jakab Péterrel, de feltűnő volt, hogy LMBTQ-ügyben hozzá képest a másik három jelölt is inkább kerülte az egyértelmű állásfoglalásokat. Márki-Zay Péter a higgadt, cégvezetői múlttal rendelkező gazdasági szakember figuráját hozta, és többször megfeddte vitapartnereit a "felelőtlen ígéretcunami" miatt.

Karácsony és Dobrev között szakpolitikai kérdésekben lényegében nem volt vita, viszont mindketten bírálták Márki-Zay konzervatív gazdaságfilozófiáját. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanis azt mondta, nem a béremelésből következik a gazdasági növekedés, hanem először a gazdaságot kell rendbe tenni, aztán nőnek majd a bérek is. 

4. Kétharmados törvények

Sajnos az adás végére maradt, de néhány perc azért jutott a Dobrev és Karácsony közötti legfontosabb elvi nézeteltérésre is. Mint ismert, Dobrev szerint az ellenzéknek győzelem esetén feles többséggel is el kell törölnie a mozgásterét szűkítő kétharmados törvényeket, Karácsony szerint azonban nem lehet a jogállamiság ellenében helyreállítani a jogállamot. A vitában a főpolgármester "politikai humbugnak" nevezte Dobrev tervét és a nemzetközi partnerek várható negatív reakciójára figyelmeztetett, míg Dobrev szerint Karácsony hozzáállása naiv, ami egy ilyen helyzetben nem pusztán hiba, hanem bűn. 

Karácsony valószínűleg stratégiai hibát követett el, amikor a "NER lebontásáról" szóló programjában eljátszott azzal a gondolattal, hogy a fideszes Költségvetési Tanács a költségvetés megvétózásával esetleg időközi választásra kényszerítheti a majdani kormányt. Bár Karácsony úgy véli, egy ilyen választást még nagyobb arányban nyerne a mai ellenzék, ezzel azért lehet riogatni az ellenzéki szavazókat, amit Dobrev Klára meg is tett a pénteki vitában. Érdemes megjegyezni, hogy a kétharmados törvények kérdéskörében Jakab Péter minden jel szerint Dobrevvel ért egyet, és a Jobbik-elnök mozgása az előválasztás második fordulójában még sorsdöntő lehet.

5. Az előválasztás tétje

A zárszóként előadott kortesbeszédekben Fekete-Győr András az ellenzék megújítását hangsúlyozta és érezhetően legalább annyira kampányolt pártja egyéni jelöltjeiért, mint saját magáért. Márki-Zay Péter hiteles, pártok felett álló, szakértő jelöltként hivatkozott magára, a vita során amúgy végig szokatlanul visszafogott Jakab Péter pedig a végére csak belelendült, megemlítette Orbán Viktor közelgő bebörtönzését és az elszámoltatásra, a "valódi rendszerváltásra" futtatta ki gondolatait.

Dobrev Klára megint elmondta, hogy biztos az ellenzék győzelmében, szerinte a fő kérdés nem is a 2022-es választás, hanem az, hogy utána lesz-e elég erejük és bátorságuk lebontani az Orbán-rendszert. Karácsony szerint viszont nagyon is az a fő kérdés, hogy hogyan lehet nyerni 2022-ben. Ő úgy látja, olyan jelölttel, aki a bizonytalanok felé is képes nyitni,  aki közös nevező lehet. A két favorit tehát nagyon másképp gondolkodik az előválasztás tétjéről - hogy melyik értelmezést hiszik el inkább az ellenzéki szavazók, az akár el is döntheti a versenyt.