Fekete Émi

A bizonytalanság tudománya

Az orvosi bizonyítékokról – válasz Betlen Annának

Publicisztika

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. (Cikkét lásd: Utópia és disztópia, Magyar Narancs, 2021. szeptember 2.) Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. E tételek a következők voltak.

Először: a gyermekek egy része születéskor észlelhető módon bizonytalan nemmel születik vagy később ismerik fel, hogy bizonytalan nemű (interszexuális), ami olyan tudományos igazság, amelyről az állam az Alaptörvény X. cikke szerint nem jogosult dönteni (lásd: Két nem között, Magyar Narancs, 2021. július 8.). Másodszor: az orvostudomány jelenlegi állása szerint a főként transzneműeket érintő nemi inkongruencia és nemi diszfória jelentősebb betegségteher-csökkentéssel járó, komplex kezelési módja a nemi átmenet szakmai irányelvek szerinti biztosítása (lásd: A nemváltoztatás mítosza Magyarországon, Magyar Narancs, 2021. augusztus 12.).

A kapcsolódó alapfogalmakat mindkét cikkben ismertettem, és az állításaim mögött különböző erősségű orvosi bizonyítékok állnak, amelyek nyilvános adatbázisokból (például PubMed) és a szürke irodalomból (orvosi egyetemek, klinikák, konferenciák szakmai anyagai) online is elérhetők.

Nehéz azzal a bírálattal vitába szállni, amely azt hányja az orvostudomány (vagy bármely tudományos módszer) szemére, hogy nem abszolút igazságokkal operál. A tudományos bizonyítékok mindig bizonytalanságot hordoznak magukban: nem tudunk mindent. Ismereteinket elméletek és feltételes kapcsolatok vizsgálatából nyerjük. Az egészségtudomány ezt a fajta tudást megfigyelés és kísérletezés útján, preklinikai, klinikai vagy valós életbeli adatokból (real world data) szerzi meg, és a bizonyíték szintézis különböző módszereivel dolgozza fel. Ezek között erősebb a szisztematikus irodalmi áttekintés és a metaanalízis, amelyek több forrásból származó információkat összegeznek. Az eredményeket kétféleképpen lehet kommunikálni: elismerve, hogy a módszereink abszolút bizonyosságot sosem fognak nyújtani, de jelenleg nem tudunk jobbat – vagy blöffölünk, mintha mindent tudnánk. Mindkét esetben valamilyen erősségű tudományos igazságra jutunk – és a döntéseket, például az ellátás biztosításáról vagy megtagadásáról a bizonytalanság mellett is meg kell hozni.

Bár a Betlen Anna által vitatott állításaim érzékeny pontokon érintik a társadalmi vitát, a normarendszert vagy egyes mozgalmakat, azok nem ideológiai alapokon, hanem tudományos ismereteken és vizsgált elméleteken nyugodnak.

A genetika válaszai

Betlen Anna nem bontja a biológiai nem (sex) fogalmát genetikai és fenotípusos nemre, ahogyan azt az orvosi szakirodalom teszi. Így könnyebb azt állítania, hogy „az ember szaporítószervei szerint két alakot vehet fel: valaki lehet nő vagy férfi”, amiből adódóan variációk csak a társadalmi nem (gender) fogalom mögött sorakozhatnak. Ám Betlen az interszexualitást, mint biológiai variáció létezését elismeri, s így saját érvrendszerével keveredik ellentmondásba. Mást nem is tehet, hiszen az atípusos nemi jellegekkel születő gyermekek létezése tény, a jogi elismerésük lehetőségével szemben pedig nem reális kifogás, hogy ők egy „fejlődési rendellenesség-csoport” tagjai, és „az emberiség fél ezrelékét jelentik”. Az interszexualitás nem LMBT-téma – még ha van is némi átfedése a transzneműséggel (erről még lesz szó). A genetikai és fenotípusos interszexuális variációk úgy jönnek létre, hogy az egyedfejlődés és a nemi differenciálódás során az egyén külső és/vagy belső nemi szervei nem vagy nem egyértelműen női vagy férfi jelleggel fejlődnek ki (atípusosak). Az ilyen állapothoz vezető esemény bekövetkezhet a fogantatáskor, a magzati fejlődés különböző szakaszaiban és a serdülőkor hormonhatásai következményeként is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).