Fekete Émi

A bizonytalanság tudománya

Az orvosi bizonyítékokról – válasz Betlen Annának

Publicisztika

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. (Cikkét lásd: Utópia és disztópia, Magyar Narancs, 2021. szeptember 2.) Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. E tételek a következők voltak.

Először: a gyermekek egy része születéskor észlelhető módon bizonytalan nemmel születik vagy később ismerik fel, hogy bizonytalan nemű (interszexuális), ami olyan tudományos igazság, amelyről az állam az Alaptörvény X. cikke szerint nem jogosult dönteni (lásd: Két nem között, Magyar Narancs, 2021. július 8.). Másodszor: az orvostudomány jelenlegi állása szerint a főként transzneműeket érintő nemi inkongruencia és nemi diszfória jelentősebb betegségteher-csökkentéssel járó, komplex kezelési módja a nemi átmenet szakmai irányelvek szerinti biztosítása (lásd: A nemváltoztatás mítosza Magyarországon, Magyar Narancs, 2021. augusztus 12.).

A kapcsolódó alapfogalmakat mindkét cikkben ismertettem, és az állításaim mögött különböző erősségű orvosi bizonyítékok állnak, amelyek nyilvános adatbázisokból (például PubMed) és a szürke irodalomból (orvosi egyetemek, klinikák, konferenciák szakmai anyagai) online is elérhetők.

Nehéz azzal a bírálattal vitába szállni, amely azt hányja az orvostudomány (vagy bármely tudományos módszer) szemére, hogy nem abszolút igazságokkal operál. A tudományos bizonyítékok mindig bizonytalanságot hordoznak magukban: nem tudunk mindent. Ismereteinket elméletek és feltételes kapcsolatok vizsgálatából nyerjük. Az egészségtudomány ezt a fajta tudást megfigyelés és kísérletezés útján, preklinikai, klinikai vagy valós életbeli adatokból (real world data) szerzi meg, és a bizonyíték szintézis különböző módszereivel dolgozza fel. Ezek között erősebb a szisztematikus irodalmi áttekintés és a metaanalízis, amelyek több forrásból származó információkat összegeznek. Az eredményeket kétféleképpen lehet kommunikálni: elismerve, hogy a módszereink abszolút bizonyosságot sosem fognak nyújtani, de jelenleg nem tudunk jobbat – vagy blöffölünk, mintha mindent tudnánk. Mindkét esetben valamilyen erősségű tudományos igazságra jutunk – és a döntéseket, például az ellátás biztosításáról vagy megtagadásáról a bizonytalanság mellett is meg kell hozni.

Bár a Betlen Anna által vitatott állításaim érzékeny pontokon érintik a társadalmi vitát, a normarendszert vagy egyes mozgalmakat, azok nem ideológiai alapokon, hanem tudományos ismereteken és vizsgált elméleteken nyugodnak.

A genetika válaszai

Betlen Anna nem bontja a biológiai nem (sex) fogalmát genetikai és fenotípusos nemre, ahogyan azt az orvosi szakirodalom teszi. Így könnyebb azt állítania, hogy „az ember szaporítószervei szerint két alakot vehet fel: valaki lehet nő vagy férfi”, amiből adódóan variációk csak a társadalmi nem (gender) fogalom mögött sorakozhatnak. Ám Betlen az interszexualitást, mint biológiai variáció létezését elismeri, s így saját érvrendszerével keveredik ellentmondásba. Mást nem is tehet, hiszen az atípusos nemi jellegekkel születő gyermekek létezése tény, a jogi elismerésük lehetőségével szemben pedig nem reális kifogás, hogy ők egy „fejlődési rendellenesség-csoport” tagjai, és „az emberiség fél ezrelékét jelentik”. Az interszexualitás nem LMBT-téma – még ha van is némi átfedése a transzneműséggel (erről még lesz szó). A genetikai és fenotípusos interszexuális variációk úgy jönnek létre, hogy az egyedfejlődés és a nemi differenciálódás során az egyén külső és/vagy belső nemi szervei nem vagy nem egyértelműen női vagy férfi jelleggel fejlődnek ki (atípusosak). Az ilyen állapothoz vezető esemény bekövetkezhet a fogantatáskor, a magzati fejlődés különböző szakaszaiban és a serdülőkor hormonhatásai következményeként is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.