Az első miniszterelnök-jelölti vita öt legfontosabb tanulsága

Publicisztika

Komoly konfrontáció nem volt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között, de azért kirajzolódott, ki milyen taktikával készül az előválasztásra. 

2018-ban is volt televíziós vita az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek (Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor) között, ám akkor nem rendeztek előválasztást, és az ellenzék gyakorlatilag az esélytelenek nyugalmával várhatta az országgyűlési választások napját. Most lesz előválasztás, az ellenzéknek pedig reális győzelmi esélye van, az ATV-n közvetített vasárnap esti előválasztási vitának ezért sokkal nagyobb volt a tétje, mint a korábbi hasonló próbálkozásoknak. Nézzük, milyen tanulságokat vonhatunk le Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely és Márki-zay Péter első összecsapása után!

1. Alig volt valódi vita

Öt résztvevőnél nehéz elérni, hogy valódi vita alakuljon ki és a jelöltek folyamatosan reagáljanak egymásra, de a miniszterelnök-jelöltek első találkozása talán még a vártnál is kevesebb konfrontációt hozott, különösen a három esélyesnek tartott szereplő, Dobrev, Jakab és Karácsony között. A nettó másfél óra alatt két igazi párbeszéd alakult ki, az első Karácsony és Márki-Zay között az adóemelés kérdésében, a második Jakab és Fekete-Győr részvételével Zuglóról, bár itt kicsit abszurdnak hatott, hogy a Momentum elnöke Jakabon kérte számon Tóth Csaba támogatását, nem pedig Karácsonyon, aki öt évig zuglói polgármester volt, és akinek a pártszövetsége konkrétan elindítja Tóth Csabát Hadházy Ákossal szemben.

A műsor felépítése és a moderátor sem segített abban, hogy több szópárbaj alakuljon ki: Simon András összesen kétszer adott lehetőséget a jelölteknek, hogy reagáljanak a korábban elhangzottakra, azonban csak általánosságban nyitotta meg a vitát, nem szembesítette a vitapartnereket egymás kijelentéseivel. Így Jakab Péter hiába bírálta Karácsonyt például Tarlós István kitüntetése miatt, a főpolgármester erre nem reagált, ahogy Karácsony és Dobrev sem igazán fejtette ki, mennyiben látják eltérően a kétharmados törvények helyzetét.

2. Fekete-Győr és Márki-Zay pillanatai

Rapid közvélemény-kutatás hiányában nehéz egy ilyen vita után győztest hirdetni, de az talán kijelenthető, hogy a felmérésekben rendre lemaradó két jelölt, Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter csak nyerhetett a vasárnap esti alkalommal. Már önmagában az kedvező helyzet számukra, hogy a másik három jelölttel egyenlő súllyal jelentek meg, egyenlő figyelmet kaptak, és nem lehetett azt érezni, hogy rosszabbul teljesítettek volna az esélyesnek kikiáltott politikusoknál. Különösen Fekete-Győr tűnt felkészültnek néhány korábbi szerepléséhez képest, még ha néha be is dobott olyan témákat (szektorsemleges finanszírozás az egészségügyben, robotizáció a munkahelyeken), amelyeket fél perces magyarázat alapján aligha tud hova tenni a nézők többsége.

Ettől még hatalmas meglepetés lenne, ha akár Fekete-Győr, akár Márki-Zay bejutna az előválasztás második fordulójába, de a tisztes helytállásra, a harmadik helyezett megközelítésére mindenképpen javultak az esélyeik a vasárnapi vita után.

3. Jakab Péter imázskampánya

Minthogy szakpolitikai vitára szinte alig nyílt tér, a stílus sokszor fontosabb volt a tartalomnál. Jakab Péter semmit sem változtatott eddigi stratégiáján, a vita nézői felé is azt a faék egyszerűségű üzenetet sulykolta, hogy a pénzt el kell venni a tolvajoktól és oda kell adni az embereknek.

Eközben olyan kifejezéseket használt, mint a melós, a gazfickó, a lópikula vagy az urambocsá'.

Az emberekhez közel álló politikus képét erősítette az olyan populista ígéretekkel is, mint a mentelmi jog eltörlése vagy hogy lemond a miniszterelnökségről, amennyiben nem tudja végrehajtani az elszámoltatást.

Az talán hiba volt tőle, hogy a legtöbb megszólalásában feldolgozhatatlanul sok intézkedést dobott be, és többnyire túl gyorsan beszélt. Az ő stílusába továbbá beleillett volna a kicsit több konfrontáció a főbb vetélytársakkal, ám ebből szinte semmit sem láttunk.

4. Dobrev nem bonyolítja túl

Dobrev játszotta a leginkább biztonsági játékot. Lépten-nyomon azt hangsúlyozta, milyen jó, hogy a jelöltek szinte mindenben egyetértenek, és nyílt vitába senkivel sem keveredett. A sorok között azért odaszúrt Karácsonynak, például amikor azt mondta, hogy téved, aki szerint a kétharmados törvényeket nem lehet eltörölni, vagy hogy "aki nem számol le az Orbán-rendszerrel, azzal az Orbán-rendszer számol le." Ezt a fű alatti összecsapást végső soron meg is nyerte Dobrev, mert míg az világosan kiderült, hogy ő mihez kezdene a kétharmados törvényekkel, Karácsony esetében már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet.

Érdekes ellentmondás, hogy miközben Dobrev folyamatosan a kompetenciáját próbálta érzékeltetni (legalább ötször elmondta, hogy pénzügyjogász a végzettsége), tőle hallhattuk a legkevesebb konkrét ígéretet, inkább víziókról beszélt és azt magyarázta különböző hasonlatok segítségével, hogy a szakpolitikák középpontjába az embert kell helyezni.

Dobrev egész hozzáállásával azt közvetíti, hogy az ellenzék tulajdonképpen már meg is nyerte a választást, arról kell beszélni, mit kezdünk utána az Orbán-rendszerrel.

Ezzel nyilván azt szeretné elérni, hogy a szavazók ne gondoljanak arra, a magas elutasítottságú Dobrev Klárával akár veszíthet is az ellenzék. 

5. Karácsony és a közös nevező

Dobrevvel ellentétben Karácsony szereti részletezni, milyen stratégiával győzhető le szerinte a Fidesz, és neki érdeke is, hogy erről legyen szó, hiszen a legkevésbé elutasított jelöltként általában őt tartják a legesélyesebbnek a győzelemre. A vasárnapi vita azonban természeténél fogva nem a kampánystratégiáról, hanem a kormányzati ígéretekről szólt, ami nem feltétlenül Karácsonynak kedvezett. Nem biztos, hogy jó ötlet volt belemenni a vitába a Tiborcz- és Mészáros-adóról, mert a nézőkben így az maradhatott meg, hogy Karácsony azért adóztatná meg az oligarchák vagyonát, mert nem tudja visszavenni.

Azért voltak nyerő pillanatai is Karácsonynak, amikor például az eslő három tervezett kormányzati intézkedést kellett felsorolni, ő volt a legösszeszedettebb, és általában is róla lehetett a leginkább elhinni, hogy kidolgozott terve vannak a kormányzásra. A végső kortesbeszédben előadhatta azt is, hogy a kormányváltáshoz közös nevező kell, szerencsétlenségére azonban Márki-Zay Péter is nagyon hasonlóan pozicionálja magát: pártok felett álló, konszenzusos jelöltként, aki városvezetőként már bizonyított. Karácsony első fordulós jó szereplésére, de akár a végső győzelmére is komoly veszélyt jelenthet, ha a hódmezővásárhelyi polgármester esetleg várakozáson felül teljesít. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Neked ajánljuk