A Facebook esete a Kuruc.infóval

Magánterület, tilos a ná...

  • Juhász Attila
  • 2013. augusztus 11.

Publicisztika

Törölték a Facebookról a Kuruc.info hivatalos oldalát. A hírt a mai magyar közéletben szokásos végletes reakciók fogadták. Szeretünk végletekben gondolkodni: nálunk minden fekete vagy fehér, jobb vagy "ballib", igazság vagy hazugság, győzelem vagy bukás.

Az eredmény pedig az, hogy egy centit sem haladunk előre. Így van ez a szélsőjobboldal elleni küzdelem esetében is: az egyik oldalon ünnepeltek, de elégedetlenségüket is kifejezték amiatt, hogy a Kuruc.info maga még működik; a kommentfolyamokban pedig ismét felmerült a Jobbik betiltásának ötlete. A másik oldalon viszont azzal érveltek, hogy a "tiltás" értelmetlen, nem megoldás, kontraproduktív vagy legalábbis nem hatékony, mivel nem a gyűlöletbeszéd okait veszi célba.

A szélsőjobboldal visszaszorítását egyik kórus sem segíti. A Kuruc.info oldalának törlése a Facebookról viszont jó lépés volt - az alábbi okok miatt.

Nem az állam

A törlés ellen érvelők jellemzően "tiltásról" beszélnek, felemlegetik továbbá a Kuruc.info elleni állami intézkedések eddigi kudarcait, valamint azokat a nemzetközi példákat, amelyek a szélsőségesek elleni jogi eljárások sikertelenségét mutatják. Mindez óhatatlanul azt a látszatot kelti, mintha itt valami represszív állami intézkedés történt volna. Csakhogy erről szó sincs: a törlést az antiszemitizmus elleni küzdelem céljából életre hívott Tett és Védelem Alapítvány, valamint az Egyesült Államokban székelő nemzetközi civil szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League, ADL) kezdeményezte, a döntést pedig egy magánvállalat, a Facebook illetékesei hozták meg, akiknek joguk van eldönteni, hogy a saját felületükön teret adnak-e egy szélsőséges eszméket terjesztő portálnak, vagy sem. Maga a Kuruc.info ettől még elérhető, az oldalt nem tiltották be, legfeljebb nem tudja magát reklámozni a Magyarországon is legnépszerűbb közösségi oldalon. Az elmúlt években a Political Capital több tanulmányában is kifejtettük, hogy erős kétségeink vannak a szélsőjobboldali eszmék terjedése ellen bevetett állami represszió eszközeinek hatékonyságával kapcsolatban. Nem hiszünk abban a jogfetisiszta álláspontban, ami a szélsőséges jelenségek visszaszorítását kizárólag a tiltástól és a jogi fellépéstől várná, ehelyett a politikai szereplők és a civil társadalom erőteljesebb szélsőjobbellenes fellépésére van szükség. Az, hogy civil szervezetek kezdeményezésére a Facebook igyekszik a maga eszközeivel meggátolni a Kuruc.info eszméinek terjedését, ez utóbbi körbe sorolható, éppen ezért üdvözlendő. Ez a jelenség nem tiltás, hanem egészséges társadalmi válaszreakció - azokhoz hasonló, amilyenekkel az erősebb társadalmi ellenmozgalmakat felvonultató országokban gyakran találkozhatunk.

false

 

Fotó: MTI

Mivel senki nem tiltotta be a Kuruc.infót, nem beszélhetünk a szólásszabadság korlátozásáról sem. A végletes gondolkodás vezet oda, hogy sokan mégis elvi szinten bírálják a döntést, mondván, hogy a legszélesebb értelemben vett szólásszabadság elleni fellépésről beszélhetünk. Ez azonban tévedés, a szólásszabadság fogalmának abszurd félremagyarázása, hiszen ebben a megközelítésben mindenki a szólásszabadság korlátozásával lenne vádolható, aki nem hajlandó a Kuruc.info nézeteinek terjesztésében részt vállalni. A szólásszabadság egyébként sem korlátlan, sehol a világon. Bár természetesen örökös vita folyik arról, hogy hol húzódnak ennek az alapjognak a határai, létezik olyan legitim érvelés, amely alapján magát a Kuruc.infót is be lehetne tiltani, szerkesztőit pedig a hatályos magyar jogszabályok alapján büntetőeljárás alá kellene vonni. Erről lenne helye az elvi szintű érvek és ellenérvek ütköztetésének, a konkrét esetben, azaz a Facebookról való törlés ügyében azonban komolytalan ilyen vitát folytatni.

A szélsőjobb fogságában

A törlés ellen érvelők joggal firtatják a lépés hatékonyságát. Valóban kérdés, mennyire lehet tartós eredménye a döntésnek. A Kuruc.info hamar létrehozott egy újabb Facebook-oldalt, aminél gyorsabbnak csak annak törlése bizonyult. Új, akár megtévesztő elnevezésű felületek létrehozásával és törlésével akár a végtelenségig is folytatható a küzdelem; az eredmény annyira lehet tartós, amennyire a kezdeményező civilek és a Facebook elszántak. Senki sem gondolhatja, hogy a szélsőjobb és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben - és általában a politikában - léteznek végleges és tökéletes megoldások. Az ilyen akciók ugyanakkor segíthetnek a normateremtésben: abban, hogy a szélsőséges megnyilvánulások társadalmi (és nem jogi-represszív!) korlátai kitapinthatóvá váljanak. Általános probléma ugyanis, hogy a hazai nyilvánosság számos témában a szélsőjobboldali értelmezés foglyává vált. A szélsőséges ideológia szokványossá, elfogadottá, a kultúra és a közbeszéd részévé vált, a társadalom ingerküszöbe pedig megemelkedett. Olyan gátak szakadtak át a hazai nyilvánosságban, melyek a gyűlöletkeltés nyílt artikulálódását korábban visszafogták. Határkijelölésre ezért nagyon is szükség van.

Bár helyes a Kuruc.info közösségi oldalról való törlése, önmagában ez csak elszigetelt lépés. A szélsőjobb elleni küzdelem különböző irányokból, sokféle eszközzel folytatható, hiszen a szélsőjobboldal is sokféle formában van jelen a társadalomban. Sokadszor írjuk le: nem létezik általános recept, biztos megoldás a szélsőséges eszmékkel szemben. Van, amikor vitatkozni kell a szélsőjobboldallal, van, hogy a szélsőségesek rendelkezésére álló nyilvános felület szűkítése célszerű; időnként még a tiltás is hatékony lehet. Megítélésünk szerint például a Jobbik betiltása nem volna elfogadható, sőt, kifejezetten kontraproduktívnak tartanánk, csakúgy, mint a Jobbik egyes vezető politikusainak kitiltását bizonyos rendezvényekről. Ugyanakkor a Magyar Gárda immáron nemzetközi szinten is jogerős feloszlatását mind jogilag, mind politikailag helyeselhetőnek látjuk. Közjogi alapon azért, mert a gárda az állam erőszak-monopóliumának megkérdőjelezésével, illetve az etnikai erőszak katalizátoraként ható fellépéseivel egyértelmű fenyegetés a demokratikus államszervezetre és a társadalmi békére. Politikailag pedig azért, mert hiába volt népszerű a Magyar Gárda, utódszervezetei már nem tudták azt az erőteljes segítő szerepet betölteni a Jobbik mellett, amit az eredeti mozgalom - miközben nem vonultak tömegek az utcára a betiltás miatt. Az utódszervezeteknek a korábbinál szétszórtabb és lanyhább működése nem azt bizonyítja, hogy a feloszlató döntés eredménytelen lett volna, hanem azt, hogy - miként a Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása (Mit tehet a rendőr a feloszlatott Magyar Gárdával?) rámutatott - a jogalkalmazó szervek (elsősorban a rendőrség) továbbra sem élnek megfelelően az ítéletből és a törvényekből következő lehetőségeikkel.

A szélsőjobb elleni megfelelő eszköz megválasztása mindig az adott helyzethez, a konkrét célhoz kell, hogy illeszkedjen. Ez egyáltalán nem mond ellent a szélsőséges eszméket elvető normatív elveknek, sem a jognak, hiszen az elvek és a jogszabályok alkalmazása is mindig konkrét helyzetekhez kötődik. A dogmatizmus a szélsőjobb elleni küzdelemben sem jó tanácsadó. Ebben a kérdésben is meg kell találni az egyensúlyt a végletek közt - valahogy úgy, ahogy most a Tett és Védelem Alapítvány csinálta.

A szerző a Political Capital elemzője.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."