Földényi F. László

Fehérnek látszik

A totális propaganda módszerei

  • Földényi F. László
  • 2025. december 17.

Publicisztika

Miért van akkora ereje a hazugságnak? Miért hiszik el a tömegek, és miért léphet olyan egyszerűen a valóság helyébe?

1933. február 27-én a német író, Bruno Frank korán lefeküdt müncheni lakásában, amely csak pár háznyira volt barátja, Thomas Mann otthonától. De alig aludt el, a felesége felrázta a hírrel, miszerint a rádió bemondta, hogy a kommunisták Berlinben felgyújtották a Reichstagot. Mire Frank: „Még hogy a kommunisták! Persze, hogy a nácik. Holnap elhagyjuk Németországot.” A házaspár késlekedés nélkül előbb Svájcba ment, majd onnan Londonba, 1937-ben pedig az Egyesült Államokba költöztek. Frank itt kapta meg 1939 júniusában Thomas Mann lányának, Erikának a felkérését, hogy más német írók mellett ő is írjon egy szöveget a fasizmusról, amelyet önálló kiadványként külföldön megjelentetnének, és illegálisan Németországban is terjesztenének. Frank habozás nélkül igent mondott, és kaliforniai új otthonában írt egy terjedelmes és szenvedélyes esszét. A szeptemberi lengyelországi bevonulás miatt azonban a megjelentetésére már nem került sor – először csak 2024-ben adták ki önálló könyvként. A címe: Lüge als Staatsprinzip (A hazugság, mint államelv). A fasizmusnak nem a politikai, gazdasági vagy történelmi összetevőit elemezte, amit mások ekkorra már megtettek, hanem egy olyan vonását vizsgálta, amely szerinte mindennél meghatározóbb: a hazugságot. A fasizmus lényege, írja, hogy a nemzetet minden téren hazugsággal kell elárasztani. A politikában hazudni persze nem új jelenség, teszi hozzá, s közismert példaként utal Machiavellire, aki a 16. században az uralkodók (politikusok) részéről megengedhetőnek tartotta az adott szó vagy eskü megszegését. De csak bizonyos helyzetekben. De az árulás bélyege még így is örök szégyenfolt maradt a becsületükön, teszi hozzá Frank, s idéz is a történelemből néhány példát, amikor politikusok megszegték az ígéretüket. A hazugsághoz, írja, a nyugati politika történetében általában mint kényszerű, végső eszközhöz folyamodtak, nem mint alapelvhez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.