Folytatódhat a boksz a pilismaróti bányanyitásról, amit a Fidesz gyáván, távolról néz

Publicisztika

A helyi lakosok vasárnap pontot tehettek volna az évek óta húzódó ügyre, de nem mentek el szavazni elegen. Mindeközben a kormánypárti képviselők feltűnően csendben vannak. 

Közel került hozzá Pilismarót lakossága, hogy végérvényesen megálljt parancsoljon egy egész Dunakanyart érintő beruházásnak. Amennyiben a vasárnap rendezett bányanyitásról szóló népszavazás érvényes lett volna, és többségbe kerültek volna a nem szavazatok, úgy a község képviselő-testületének nem lett volna más lehetősége, mint megakadályozni a kavicskitermelést (a bánya működéséhez módosítani kell a településrendezési tervet, valamint a helyi építési szabályzatot). 

Csakhogy a szavazásra jogosult lakosság 40,84 százaléka járult az urnákhoz mindössze, vagyis nem jött össze az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazat, így a népszavazás érvénytelen lett.

Győzött az apátia.

Önmagában ez nem meglepő, a helyi népszavazások rendre így végzik, és a 40 százalékos részvétel még így is relatív magasnak mondható. A szavazók 80 százaléka amellett voksolt, hogy ne legyen bánya, viszont az érvénytelenség miatt folytatódhat a boksz a felek, vagyis a Gm-PRO Kft. és a bányanyitást ellenző civilek között.

A céget vezető Molnár Péter pedig biztosra megy: sok tízmillió forintot ígért a településnek a vállalkozás beröffentéséért cserébe, mely vélhetően egyetlen, párezres, anyagi gondokkal küszködő kistelepülés vezetését sem hagyná hidegen. A bányavállalkozó attól sem tartotta távol magát, hogy populista politikusokat megszégyenítő módon a kampányban megpróbálja megosztani Pilismarót lakóit „a településük sorsát a szívükön viselő tősgyökeresekre” és a „maroknyi hazugságokat terjesztő kisebbségre” (utóbbiak a bányanyitást ellenző civilek, ugyebár). Molnár állítja, a kitermelésnek nem lennének negatív hatásai, nem befolyásolná a víz minőségét, nem lenne zaj, sem por, az ingatlanok értéke nemhogy csökkene, hanem nőne. A szakpolitikai kérdésekről lehet vitázni,

de azt senki sem gondolja komolyan, hogy a Dunakanyar kellős közepén, a folyó, valamint a Nagy-Öböl közvetlen közelében lévő bányászati tevékenységnek semmilyen környezeti és társadalmi hatása nem lenne.

Ebben kételkedik a Duna túloldalán lévő, ám a lehetséges kitermelés hatásait minden bizonnyal megérző Szob és Zebegény is. De még Esztergom kormánypárti polgármestere, Hernádi Ádám is előbújt a népszavazást megelőző napokban, hogy elmondja: a megnövekedett forgalomnak elviselhetetlen hatásai lennének a városára nézve. (Ezzel kapcsolatban Molnár Péter azt mondja, nem lesz közúti szállítás, csak vízi. Nyilván.) 

Hernádi megnyilvánulása volt a fideszes politikusok közül a legkarakánabb, de a Facebook-videóban ő sem jelentette ki, hogy nem szeretné a bányát, csak sugallja, hogy ebből még gondok lehetnek. Rajta kívül Vitályos Eszter fideszes képviselőnek volt egy PR-szagú posztja még márciusban, amikor kiderült, hogy a Gm-PRO Kft.-nek megszüntették a környezetvédelmi engedélyét

Ennyire futotta a fideszes politikusoktól. Pedig a Dunakanyar – mivel relatív nagy térséget ölel fel – három képviselővel is bír: Erős Gábor esztergomi (akinek a választókörzetébe tartozik Pilismarót) és Rétvári Bence váci képviselő egy mondatot sem szentelt az ügynek. Pedig ne legyen kétségünk, eljutott hozzájuk a sztori. 

Kétségkívül atipikus esetről van szó: a pilismarótiak – legalábbis eddigi információink szerint – egy hatalomtól független, piaci szereplővel viaskodnak. Nem a kormánnyal, egy kormányközeli vállalkozóval (mint például a balatonaligai civilek), vagy egy kormány által megtámogatott multinacionális vállalattal (pl. a gödi Samsung SDI) találják szembe magukat. Akkor legalább tudnánk, hol állnak a képviselők, mégha valószínűleg az nem is a lakosság oldala lenne. 

Azt nem várja el senki, hogy jó bolsevik módra, felülről vezérelve tönkretegyenek egy vállalkozást. Meglehet, mivel nem fűződik hozzá gazdasági érdekük, ezért nincs megmérve, hogy mit gondol a többség, így azt sem lehet megírni a központban, hogy betűről betűre mit kell mondani. Miközben hozzá kellene fűzni valamit egy olyan ügyhöz, ami több tíz-, de tán százezer általuk képviselt embert érint a térségben. Ha már megválasztották őket. 

(Címlapképünkön: Rétvári Bence, Erős Gábor és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a 2022. májusi dunakanyari hajós felvonuláson. Forrás: Erős Gábor Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Háború tömeggyilkosok ellen

Azt nem állíthatjuk, hogy a Trump-kormányzat ne adott volna magyarázatot arra, hogy – Izraellel szövetségben – miért kezdett háborúba Iránnal. Éppenséggel egy kicsit sok indokot is adott, lehet, egy-kettővel kevesebb elég lett volna.

„Mert ez szerelem”

  • Artner Szilvia

Bukarestben, a román állami balettintézetben diplomázott 1984-ben, majd családjával áttelepült Magyarországra. 2024 óta a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke.

Nem dőlt el, nem dőlt meg

Szombat hajnalban az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt légi­csapásokat indított Irán ellen, s már az első napon likvidálták az iráni legfelső vallási vezetőt. A háború kimenetele és Irán politikai jövője ugyan kérdéses, de a teheráni rezsim negyedszázados aktív regionális politikájának minden bizonnyal vége.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.

Lámpával a sűrűbe

Lehet, hogy törvényes, csak épp nem éri el a célját az a büntetés, amelyet a Mezőkövesdi Járásbíróság szabott ki tárgyalás mellőzésével arra a vadászra, aki egy ember lábát örökre megnyomorította. Ezt most már nemcsak a golyós fegyverrel eltalált ökológus látja így, hanem a legfőbb ügyész is.