Folytatódhat a boksz a pilismaróti bányanyitásról, amit a Fidesz gyáván, távolról néz

Publicisztika

A helyi lakosok vasárnap pontot tehettek volna az évek óta húzódó ügyre, de nem mentek el szavazni elegen. Mindeközben a kormánypárti képviselők feltűnően csendben vannak. 

Közel került hozzá Pilismarót lakossága, hogy végérvényesen megálljt parancsoljon egy egész Dunakanyart érintő beruházásnak. Amennyiben a vasárnap rendezett bányanyitásról szóló népszavazás érvényes lett volna, és többségbe kerültek volna a nem szavazatok, úgy a község képviselő-testületének nem lett volna más lehetősége, mint megakadályozni a kavicskitermelést (a bánya működéséhez módosítani kell a településrendezési tervet, valamint a helyi építési szabályzatot). 

Csakhogy a szavazásra jogosult lakosság 40,84 százaléka járult az urnákhoz mindössze, vagyis nem jött össze az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazat, így a népszavazás érvénytelen lett.

Győzött az apátia.

Önmagában ez nem meglepő, a helyi népszavazások rendre így végzik, és a 40 százalékos részvétel még így is relatív magasnak mondható. A szavazók 80 százaléka amellett voksolt, hogy ne legyen bánya, viszont az érvénytelenség miatt folytatódhat a boksz a felek, vagyis a Gm-PRO Kft. és a bányanyitást ellenző civilek között.

A céget vezető Molnár Péter pedig biztosra megy: sok tízmillió forintot ígért a településnek a vállalkozás beröffentéséért cserébe, mely vélhetően egyetlen, párezres, anyagi gondokkal küszködő kistelepülés vezetését sem hagyná hidegen. A bányavállalkozó attól sem tartotta távol magát, hogy populista politikusokat megszégyenítő módon a kampányban megpróbálja megosztani Pilismarót lakóit „a településük sorsát a szívükön viselő tősgyökeresekre” és a „maroknyi hazugságokat terjesztő kisebbségre” (utóbbiak a bányanyitást ellenző civilek, ugyebár). Molnár állítja, a kitermelésnek nem lennének negatív hatásai, nem befolyásolná a víz minőségét, nem lenne zaj, sem por, az ingatlanok értéke nemhogy csökkene, hanem nőne. A szakpolitikai kérdésekről lehet vitázni,

de azt senki sem gondolja komolyan, hogy a Dunakanyar kellős közepén, a folyó, valamint a Nagy-Öböl közvetlen közelében lévő bányászati tevékenységnek semmilyen környezeti és társadalmi hatása nem lenne.

Ebben kételkedik a Duna túloldalán lévő, ám a lehetséges kitermelés hatásait minden bizonnyal megérző Szob és Zebegény is. De még Esztergom kormánypárti polgármestere, Hernádi Ádám is előbújt a népszavazást megelőző napokban, hogy elmondja: a megnövekedett forgalomnak elviselhetetlen hatásai lennének a városára nézve. (Ezzel kapcsolatban Molnár Péter azt mondja, nem lesz közúti szállítás, csak vízi. Nyilván.) 

Hernádi megnyilvánulása volt a fideszes politikusok közül a legkarakánabb, de a Facebook-videóban ő sem jelentette ki, hogy nem szeretné a bányát, csak sugallja, hogy ebből még gondok lehetnek. Rajta kívül Vitályos Eszter fideszes képviselőnek volt egy PR-szagú posztja még márciusban, amikor kiderült, hogy a Gm-PRO Kft.-nek megszüntették a környezetvédelmi engedélyét

Ennyire futotta a fideszes politikusoktól. Pedig a Dunakanyar – mivel relatív nagy térséget ölel fel – három képviselővel is bír: Erős Gábor esztergomi (akinek a választókörzetébe tartozik Pilismarót) és Rétvári Bence váci képviselő egy mondatot sem szentelt az ügynek. Pedig ne legyen kétségünk, eljutott hozzájuk a sztori. 

Kétségkívül atipikus esetről van szó: a pilismarótiak – legalábbis eddigi információink szerint – egy hatalomtól független, piaci szereplővel viaskodnak. Nem a kormánnyal, egy kormányközeli vállalkozóval (mint például a balatonaligai civilek), vagy egy kormány által megtámogatott multinacionális vállalattal (pl. a gödi Samsung SDI) találják szembe magukat. Akkor legalább tudnánk, hol állnak a képviselők, mégha valószínűleg az nem is a lakosság oldala lenne. 

Azt nem várja el senki, hogy jó bolsevik módra, felülről vezérelve tönkretegyenek egy vállalkozást. Meglehet, mivel nem fűződik hozzá gazdasági érdekük, ezért nincs megmérve, hogy mit gondol a többség, így azt sem lehet megírni a központban, hogy betűről betűre mit kell mondani. Miközben hozzá kellene fűzni valamit egy olyan ügyhöz, ami több tíz-, de tán százezer általuk képviselt embert érint a térségben. Ha már megválasztották őket. 

(Címlapképünkön: Rétvári Bence, Erős Gábor és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a 2022. májusi dunakanyari hajós felvonuláson. Forrás: Erős Gábor Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.