Bence Erika

Cibere

Lehet-e egy autokrata rendszerben semlegesnek maradni?

Publicisztika

Van, ahol keszőcének hívják, Észak-Magyarországon kiszinek, a keleti tájakon ciberelevesnek nevezik az erjesztett korpa levével savanyított csorbát. Székelyföldön – s általában a balkáni gasztronómia közelségében – megkülönböztetik a „szupá”-nak nevezett levest a testesebb, sűrűbb „csorbá”-tól. A korpa „mekinje”, ez könnyen kideríthető, de ha a cibereleves szerb megfelelőjét is hasonló módon, internetes kutakodással szeretnénk beazonosítani, pórul is járhatunk.

A ciberét ugyanis „cyber”-ként értelmezi a program, és nevetséges eredményt kapunk. Ám a legtöbb (európai) nemzeti ételnek megvan a másik kultúrában is megfeleltethető változata, fordító nélkül sem nehéz rájönni, hogy legközelebbi délvidéki megfelelője a „kisela čorba”, azaz a savanyú leves. Csak az erjesztett gabonalé helyett ma már ecetet, citromot, ritkábban főtt paradicsomlevet használunk elkészítéséhez.

A keszőcéről és a vetrecéről (a tokány egyik fajtájáról), mint a korabeli debreceni diákság, köztük Csokonai Vitéz Mihály legfontosabb étkéről, a Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba 2019-es Magyariné szeretője című regényében olvashatni. Híres-hírhedt tanáruk, a magyar Faustnak tartott, a regényben főszereplő Hatvani István gróf konyháján is gyakori étel lehetett a 18. század utolsó harmadában. Ugyanarról a Hatvaniról van szó, aki Balázs Attila Újvidéken, 2020-ban megjelent Magyarfauszt című drámaregényében is szerepel. Nemcsak azért jutnak eszembe az említett „ördögrománok”, mert négynapos erdélyi tartózkodásom alatt minden nap ettem ciberelevest, hanem azért is, mert kicsit az ön- és továbbképzés, a korszerű tudásátadás értelmébe vetett meggyőződésem is „savanya” (cibere) lett mostanában. Lehet, hogy fel kellene adni!

A cibereérzés

Amennyire kiábrándultságom kifejezője lehet, metaforikusan legalábbis, épp annyira „immunerősítő” is a cibere, meg az alkalom, a kulturális diskurzusokról szóló konferencia, ahol a japán animéről tartunk előadást egy multikulturális és interdiszciplináris szekció keretében. Az érdekelt bennünket szerzőtársammal, hogy e – számunkra – távoli kultúra terméke hogyan, milyen kódok mentén lehet mégis elképesztően népszerű a mai tanuló ifjúság körében, nálunk, Kelet-Közép-Európában is. És amíg ennek a hatásnak az összetevőit elemezzük és értelmezzük, majd tárgyaljuk meg – konferenciaszekciók esetében – ritka népes hallgatóságunkkal, vitatkozunk is (a szó pozitív értelmében) a fiatalokkal, megint az említett regényekre és az „ördögnek eladott lélek” jelenségére gondolok. A mintaként „kielemzett” anime, a Fullmetal Alchemist – Brotherhood is ezt az örökérvényű témát boncolgatja a távol-keleti háttér helyett nagyon is európai kontextusban, itteni magatartásmintákat jelenítve meg. Gyanítom, hogy a mai fiatalokat megszólító ereje is ebből fakad: az emberi lélek gyarlóságáról, a tévedés, az elhibázott döntés kockázatairól, a rossz (itt a diktatúra) szolgálatába állított tudás katasztrófájáról szól. Olyasféle alvilág- és pokoljárásról, ördögi szövetségről, mint amilyen az ókori vagy a keresztény mitológiai történetekben fordul elő; az európai eposzokban és emberiségkölteményekben az Aeneistől Dante Poklán át a Tragédiáig, sőt a modern filmipar alkotásaiig, mint például a Csillagok háborúja, a most alakuló Dűne-franchise, vagy akár a Batman-sorozat. Mivelhogy a régi irodalmi szövegek befogadási kontextusa elveszett, iskolai taníthatóságuk sikere csak e fordított, a kortárs szövegek (és diszciplínák) felőli megközelítés révén lehetséges. Konkrétan: ha a Faust-téma Goethe drámájának egyszerű „olvastatása” révén már nem értelmezhető sikerrel, akkor a japán anime, a Batman vagy a kortárs ördögrománok révén igyekszem azt elérni. A konferencia hallgatóságának reakciói nyomán csökken egy kicsit a „cibereérzés” a torkomban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.