„Ha nem lenne az Akadémia elnöke, akkor megtehetné – bár akkor is rosszul tenné”

  • Elek Ignác
  • 2016. november 3.

Publicisztika

A Lovász-interjú margójára: bizony állást kellene foglalnia.

Lovász László szerint az Akadémiának nem feladata a politizálás…” Céljait tekintve valóban nem, mégsem tudok azonosulni ezzel a véleménnyel.

Kézenfekvő, hogy az Akadémián, mint bármely intézményben ebben az országban, vegyesen találunk bal- és jobboldali, konzervatív, liberális és szociáldemokrata gondolkodású embereket. Mindenhol együttműködünk valamennyien a közös célok elérése érdekében, mint például egy vállalkozás sikerre vitelében, beteg emberek gyógyulásában, jól képzett fiatalok előállításában az oktatási intézményekben. A különböző politikai hovatartozás nem gátja a szakmai együttműködésnek.

Konzervatív, liberális és baloldali ismerőseim, barátaim egyaránt aggódnak a magyar demokráciáért, az utóbbi években megfigyelhető folyamatok miatt. Feltehetőleg az Akadémián is vannak konzervatív gondolkodók, de kétlem, hogy sokan lennének, akik

egyetértenek a demokratikus intézményrendszer lebontásával,

a tömeges panamázással, a fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálásával, azzal az arrogáns önkényeskedéssel, amit a jelenlegi kormány művel.

Lovász László

Lovász László

Fotó: MTI

Ha abban a kérdésben, hogy ki szimpatikusabb, Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor, nem foglal állást az Akadémia, mélységesen egyetértek. De abban, hogy rendben van-e az, ahogy ezt az országot irányítja a miniszterelnök és kormánya, bizony állást kellene foglalnia. Akik exponálták magukat ebben a kérdésben, és levelet írtak az Akadémia elnökének, bizonyítják, hogy a tudós testület számos tagja felelősséget érez az ország egyre romló állapota miatt.

Ha egy képzeletbeli kormány vissza kívánná hozni a numerus clausust, akkor abban a kérdésben sem foglalna állást az Akadémia, mondván, hogy politikával nem foglalkozunk? Ez nyilvánvalóan nonszensz. A tudós is része a világnak. Attól nem függetlenítheti magát.

Nem zárkózhat be a kutatószobájába

akkor, amikor egyre gyorsuló ütemben haladunk egy új diktatúra irányába. Nem mondhatja, hogy mi kívül állunk mindenen, mi csak a tudományt műveljük. Az orvos csak gyógyít, a kofa csak a zöldségét árulja, a tanár csak tanít, az esztergályos csak esztergál, azonkívül neveli a gyermekét, vásárol, nyaral, ügyet intéz, vagyis része az őt körülvevő világnak. Tehát a tudós sem lehet csak tudós. Ugyanúgy rá is tartozik minden, mint bárki másra.

A Kádár-rendszerben nem tartozott az életünkhöz a politika, mert az

a funkcionáriusok játszótere

volt. Oda nem tévedhetett földi halandó, mert megüthette a bokáját. A demokrácia pont azt jelenti, hogy mindenkire tartozik a köz ügye. Mindenkinek joga és kötelessége érteni, hogy mi történik körülötte, és szóvá tenni, ha anomáliát észlel. Különösen igaz ez az okos emberekre. Aki elbarikádozza magát, és szobája csendjében nem vesz tudomást a környező világban zajló eseményekről, az

rossz úton jár, mert segédkezik

egy erkölcstelen rezsim további erősödéséhez.

Ha a kormány megvonná a tudományos kutatásra szánt pénzek jelentős részét, akkor az Akadémia hallatná a hangját, nagyon helyesen, a lépés káros mivolta miatt. Akkor mi akadálya, hogy más káros intézkedések negatív hatásait szóvá tegye, mint például az oktatás lezüllesztését, az egészségügy romba döntését, a magyar fiatalok tömeges külföldre vándorlását, az ország elszegényedését, az új, hűbéri viszonyokra alapuló pártnómenklatúra kialakítását, és végül a demokratikus intézményrendszer gerincének eltörését.

Kedves Elnök Úr!

Ön a világ egyik legnagyobb matematikusa. Ha nem lenne az Akadémia elnöke, akkor megtehetné (bár akkor is rosszul tenné), hogy nem vesz tudomást az országban zajló eseményekről, és kutathatna tovább a diszkrét matematika erdejében, de mivel az Akadémia elnöke, ezt nem teheti meg. Noblesse oblige.

 

A szerző egyetemi oktató.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.