Harrach, a mumus

  • 2001. november 15.

Publicisztika

Magyarországon a törvény, bár lehetővé teszi a nyílt örökbefogadást, azaz az örökbefogadásnak azt a változatát, amely a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő megállapodásán alapul, azt megtiltja, hogy az örökbefogadó pénzt fizessen a vér szerinti szülőnek. Ma Magyarországon - hivatalosan - nem lehet gyereket vásárolni: aminek következtében a gyerekvásárlás kizárólag nem hivatalos, vagyis illegális úton történik. Ebből viszont az következik, hogy az állam szerveinek semmiféle kontrolljuk nincs az újszülöttek adásvétele fölött - hiszen alapesetben mind az eladónak, mind a vásárlónak elemi érdeke az, hogy a tranzakció részleteire ne derüljön fény. Az állam ennélfogva az illegálisan, az esetek többségében nyilván csak szóban megkötött szerződések betartása fölött nem tud őrködni, és könnyen becsaphatóvá, illetve korrumpálhatóvá válnak azok a szervei is, amelyek arról lennének hivatva gondoskodni, hogy az örökbe fogadott gyermekek megfelelő körülmények közé kerüljenek. A törvény tehát, amely az örökbe fogadott gyermekek védelmére hivatkozik, és őket akarja megóvni az "emberkereskedőktől" meg a "szervcsempészektől" (ebben a diszkurzív niche-ben ez a két figura körülbelül ugyanazzal a funkcióval bír, és annyira valós is, mint egy másikban a kaftános, hosszú pajeszos terményfelvásárló), épp az örökbe fogadott gyerekek érdekeit sértheti. Valamint: kiszámíthatatlanná és veszélyessé teszi az eladó és a vevő, e két valóban létező, hús-vér figura viszonyát.

n Magyarországon a törvény, bár lehetővé teszi a nyílt örökbefogadást, azaz az örökbefogadásnak azt a változatát, amely a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő megállapodásán alapul, azt megtiltja, hogy az örökbefogadó pénzt fizessen a vér szerinti szülőnek. Ma Magyarországon - hivatalosan - nem lehet gyereket vásárolni: aminek következtében a gyerekvásárlás kizárólag nem hivatalos, vagyis illegális úton történik. Ebből viszont az következik, hogy az állam szerveinek semmiféle kontrolljuk nincs az újszülöttek adásvétele fölött - hiszen alapesetben mind az eladónak, mind a vásárlónak elemi érdeke az, hogy a tranzakció részleteire ne derüljön fény. Az állam ennélfogva az illegálisan, az esetek többségében nyilván csak szóban megkötött szerződések betartása fölött nem tud őrködni, és könnyen becsaphatóvá, illetve korrumpálhatóvá válnak azok a szervei is, amelyek arról lennének hivatva gondoskodni, hogy az örökbe fogadott gyermekek megfelelő körülmények közé kerüljenek. A törvény tehát, amely az örökbe fogadott gyermekek védelmére hivatkozik, és őket akarja megóvni az "emberkereskedőktől" meg a "szervcsempészektől" (ebben a diszkurzív niche-ben ez a két figura körülbelül ugyanazzal a funkcióval bír, és annyira valós is, mint egy másikban a kaftános, hosszú pajeszos terményfelvásárló), épp az örökbe fogadott gyerekek érdekeit sértheti. Valamint: kiszámíthatatlanná és veszélyessé teszi az eladó és a vevő, e két valóban létező, hús-vér figura viszonyát.

A törvény rossz.

A lapunk beltestében tárgyalt Terry Black-történet fordulatai, melyek a társadalom perifériájának sötét bugyraiból immár a nagypolitikáig habzanak fel, részben ennek tudhatók be. Az anya egy tévéműsorból értesül Rácz vásárlási szándékáról, és mint valami hirdetésre, úgy jelentkezik eladóként; a háttérben a munkanélküliség, a nyomor és a legszörnyűbb kiszolgáltatottság kontúrjai sejlenek fel egyrészt, másrészt a vélelem, hogy a nő nem az első gyerekét akarná pénzzé tenni. A vevő, aki, ha mégoly látványosan is, de szintén a társadalmi margón él, belemegy az üzletbe, miközben az első pillanattól fogva tudja, hogy nem fog fizetni. Hogy biztosra menjen, az áru leszállítása után még fel is nyomja az eladót a rendőrségen. A rendőrség, majd a Rácz által felkeresett minisztériumi tisztviselők persze nem csinálnak semmit: egy zavaros nemű látványbuzi és egy félig-meddig hajléktalan proli elszámolási vitája, úgy látszik, nem lépi túl az ingerküszöbüket. Kevéssé fogékonyak Dosztojevszkijre; gyermekkereskedelem pedig, ugyebár, nincs Magyarországon. Hisz a törvény tiltja. Intézzék el egymás közt.

Pedig ha valami e történetből, hát ez, a rossz törvény és annak következményei kellene hogy a szociális és családügyi minisztert foglalkoztassák. De Harrach Pétert csak azután kezdte érdekelni Danika, hogy kiderült: egy közismert transzvesztita fogadott örökbe gyereket Magyarországon. Valami buzeránsféle. Csak ezután kezdett el serénykedni az ügyészség; és ezután igyekszik a gyámhivatal megsemmisíteni saját, Ráczot az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánító határozatát. Márpedig az a határozat jogszerűen született: Rácztól egy jogállamban ezért nem lehetne elvenni Danikát. És ettől a ponttól kezdve mindegy, hogy mit gondol a miniszter, hogy vajon a gyermekért érzett őszinte és mély aggodalom vezérli-e, vagy pusztán arra számít, hogy a homofóbia tisztes hasznot hajthat fél év múlva a választásokon: itt neki nincs lap osztva.

Megeshet persze, hogy kiderül: egy egyedülálló, homoszexuális férfi nem fogadhat örökbe gyereket Magyarországon, hogy a politikai nyomásnak nem fog tudni ellenállni a törvény szövedéke. Ne adjunk gyereket buziknak. De mi legyen azokkal a buzikkal, akik csak később buzultak be, és előtte még legyártottak néhány gyereket? És mi legyen a kurvák gyerekeivel? Vegyük el tőlük?

És még kitől?

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.