Hé, hatvannyolc!

  • 1999. december 2.

Publicisztika

Jogi szempontból nincs semmi meglepő abban, hogy a török Semmítőszék helybenhagyta Abdullah Öcalan halálos ítéletét. Nem merült fel ugyanis semmítési ok. A szeparatizmussal, terrorizmussal és harmincezerszeres gyilkossággal vádolt gerillavezér, akinek ideológiájában jól megfért egymással a hatvanas évek szélsőbalossága, a nacionalizmus és az iszlám, azt az ítéletet kapta, amit az érvényes török jog szerint megérdemelt. Szabadsághősnek vagy politikai bosszú áldozatának épp úgy nem tarthatjuk, mint ahogy a hozzá képest kispályás Carlost sem. Az analógia nem légből kapott, Apo a hatvanas évek újbalos forradalmár-generációjának utolsó nagy túlélője, s az egyetlen, akinek - Fidelt és csapatát nem számítva - kis híján bejött a dolog. ´ az utolsó hatvannyolcas mácsó, és innen nyugati nimbusza is. A dolgok könyörtelen logikája viszont éppen abba az irányba mutat, hogy a hozzá hasonlók - ha nem a harcmezőn végzik -, akkor börtöncellák mélyén, vagy éppen a vérpadon találják meg az utat a halhatatlanságba.

Jogi szempontból nincs semmi meglepő abban, hogy a török Semmítőszék helybenhagyta Abdullah Öcalan halálos ítéletét. Nem merült fel ugyanis semmítési ok. A szeparatizmussal, terrorizmussal és harmincezerszeres gyilkossággal vádolt gerillavezér, akinek ideológiájában jól megfért egymással a hatvanas évek szélsőbalossága, a nacionalizmus és az iszlám, azt az ítéletet kapta, amit az érvényes török jog szerint megérdemelt. Szabadsághősnek vagy politikai bosszú áldozatának épp úgy nem tarthatjuk, mint ahogy a hozzá képest kispályás Carlost sem. Az analógia nem légből kapott, Apo a hatvanas évek újbalos forradalmár-generációjának utolsó nagy túlélője, s az egyetlen, akinek - Fidelt és csapatát nem számítva - kis híján bejött a dolog. ´ az utolsó hatvannyolcas mácsó, és innen nyugati nimbusza is. A dolgok könyörtelen logikája viszont éppen abba az irányba mutat, hogy a hozzá hasonlók - ha nem a harcmezőn végzik -, akkor börtöncellák mélyén, vagy éppen a vérpadon találják meg az utat a halhatatlanságba.

Azt mindenesetre bajosan állíthatnánk, hogy esetleges kivégzése népfelkeléshez vezetne Törökország délkeleti részén. Nem parancsol ő már senkinek és semminek arrafelé. Azt, hogy valóban ki fogják-e végezni, nagy valószínűséggel alvezérei, az előtte néhány héttel halálra ítélt Sakik-fivérek sorsából olvashatjuk majd ki. Törökország formálisan nem tűr és nem is tűrhet nyugati beavatkozást az ügyben. A török közvélemény a végsőkig elszánt, elvégre a törököket sújtotta a hosszú polgárháború minden kínja: alig van olyan török család, akit, ha csekély mértékben is, de ne érintett volna meg a délkeleti vihar szele.

Öcalannak most egy esélye van. Törökországban nincs se bitó, se hóhér: márpedig ezek hiányában nehézségekbe ütközik a kivégzés végrehajtása. Süleyman Demirel köztársasági elnök pedig már bejelentette: nem tesz lépéseket a kivégzés foganatosítása érdekében. Nem annyira az EU-tagjelöltség mézesmadzagja hatotta meg, Anatóliában már régen túl vannak az efféléken, jelenleg már az is EU-pártinak számít arrafelé, aki nem tiszta szívéből veti meg a perfid uniót, csak félzsigerből utálja őket. De Demirel az EBESZ-csúcs zárásaként megdöbbentő gesztust tett. A Törökországban négy évtizede betiltott kommunista költő, Nazim Hikmet versét idézte arról, hogy a történelem mindig megismétli önmagát azoknak, akik nem képesek tanulni belőle. Demirel ki akar lépni a török belpolitika hatvanas évek óta forgó mókuskerekéből. Az EBESZ-csúcs sikere után az európai politika doyenjeként pedig nem hagyja ki azt a ziccert, hogy végre ő és Törökország alázhassa vérig az EU-t, amelyik még úgy sem volt hajlandó kiadni Ankarának Öcalant, hogy előzetes garanciákat kapott volna arra nézve: nem ítélik halálra a gerillavezért.

És különben is: akasztott ember már nem tud hálás lenni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.