László Róbert

Hello, vokstourist!

Miért legalizálták a fiktív lakóhely létesítését?

Publicisztika

„Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól.”

Utólag a kormány ezzel magyarázta, miért volt szükség a lakcímbejelentés szabályainak módosítására. Legyünk jóhiszeműek, a probléma kétségkívül létezik: felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni azokat, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Eddig sem üldözte őket a rendőrség, ezután sem fogja; ilyen, amikor a gyakorlathoz igazítják az elavult szabályozást. A történet majdnem meg is áll így a lábán – csak hát…

Ha tényleg nem volt más motiváció, miért nem hallottunk a szolgáltató államot dicsérő intézkedésről a módosító javaslat október 12-i benyújtását követő hetekben? Miért nem büszkélkedett a kezdeményezéssel sem annak benyújtója, Semjén Zsolt, sem annak előadója, Gulyás Gergely, például egy kormány­infón? Miért csomagolták az emberek millióinak jó hírt jelentő passzusokat egy terjedelmes salátatörvénybe? Miért a választás előtt néhány hónappal került minderre sor?

Erős a gyanú, hogy ezeket a kérdéseket mégsem annyira az állampolgári slendriánság dekriminalizációjának, hanem inkább a voksturizmus akadálymentesítésének szándéka válaszolja meg. Ha ugyanis kevésbé jóhiszeműen azt feltételezzük, hogy azért próbálták fű alatt keresztülvinni a módosítót, mert annak mégiscsak van valami köze a közelgő választáshoz, az máris érthetővé teszi a titkolózást. Nézzük, min változtat az időközben már ki is hirdetett módosítás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.