László Róbert

Hello, vokstourist!

Miért legalizálták a fiktív lakóhely létesítését?

Publicisztika

„Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól.”

Utólag a kormány ezzel magyarázta, miért volt szükség a lakcímbejelentés szabályainak módosítására. Legyünk jóhiszeműek, a probléma kétségkívül létezik: felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni azokat, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Eddig sem üldözte őket a rendőrség, ezután sem fogja; ilyen, amikor a gyakorlathoz igazítják az elavult szabályozást. A történet majdnem meg is áll így a lábán – csak hát…

Ha tényleg nem volt más motiváció, miért nem hallottunk a szolgáltató államot dicsérő intézkedésről a módosító javaslat október 12-i benyújtását követő hetekben? Miért nem büszkélkedett a kezdeményezéssel sem annak benyújtója, Semjén Zsolt, sem annak előadója, Gulyás Gergely, például egy kormány­infón? Miért csomagolták az emberek millióinak jó hírt jelentő passzusokat egy terjedelmes salátatörvénybe? Miért a választás előtt néhány hónappal került minderre sor?

Erős a gyanú, hogy ezeket a kérdéseket mégsem annyira az állampolgári slendriánság dekriminalizációjának, hanem inkább a voksturizmus akadálymentesítésének szándéka válaszolja meg. Ha ugyanis kevésbé jóhiszeműen azt feltételezzük, hogy azért próbálták fű alatt keresztülvinni a módosítót, mert annak mégiscsak van valami köze a közelgő választáshoz, az máris érthetővé teszi a titkolózást. Nézzük, min változtat az időközben már ki is hirdetett módosítás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.