Ijesztő gondolatok a történelem-alaptantervben

  • narancs.hu
  • 2020. március 5.

Publicisztika

Szakmai elemzés a NAT történelem és állampolgári ismeretek tantárgyról szóló részéről.

Aktuális lapszámunkban Diószegi-Szőcs Máté írt publicisztikát a történelem-alaptanterv furcsaságairól. Ízelítő a cikkből:

Bármit mond is az emberminiszter, az új Nemzeti alaptanterv körül óriási vita zajlik, és széles az elégedetlenség. A következőkben megpróbálom kizárólag szakmai szempontból elemezni a NAT történelem és állampolgári ismeretek tantárgyról szóló részét. Hiszek ugyanis abban, hogy egyszer újra számít majd a döntéshozatal folyamatában a szakmai párbeszéd. (...)

Ez az írás azonban nem született volna meg, ha belenyugodnék abba, hogy Kádár János Magyarországát éltessük tovább. Ha ugyanis ilyen kevés a megtanulandó tényanyag, ráadásul, szintén nagyon helyesen, biztosítva van 22 óra érettségire készülés a 12. évfolyamon, akkor a kerettantervet szabadon alkalmazhatom, mert az érettségi tényanyagának elsajátítása és a típusfeladatok gyakorlása bőven megoldhatónak tűnik. (Már ha olyan
diákokkal dolgozom, akiknek nincsenek elemi szövegértési problémáik.) Ha a NAT történelem tantárgyi részének elméleti bevezetője nem érdekel (hiszen a kerettanterv és az érettségi követelmény számít), akkor szintén nem ragadtam volna klaviatúrát. Csakhogy a történelem tantárgyhoz fűzött elméleti bevezetőben egészen ijesztő dolgokat találunk.

false

Velük élő történelem

Fotó: MTI/Kászoni László

A szöveg szerzője vagy szerzői szerint a történelem azért is fontos, mert a történelmi folyamatok meghatározzák a jelent. Stimmt. Arról azonban szó sem esik, hogy a történelmi tudás csak úgy értelmezhető, ha szem előtt tartjuk azt, hogy a jelen is meghatározza a múltat. A múlt értelmezése mindig jelenbéli helyzetünk függvénye: még a legfontosabb események is változnak annak tükrében, hogy milyennek éljük meg a saját jelenünket. Abban a korban, amelyben központi kérdés megkülönböztetni az álhíreket a valódiaktól, és amelyben az identitás lett a modern politika legfontosabb szervező elve, nem megtanítani azt, hogy miként változnak a történeteink a jelen eseményeinek tükrében – nagy hiba. Nem elvárni, hogy a diákok megtanulják a történelmi tudás keletkezésének a folyamatát, hogy értelmezni tudják az ugyanazon eseményekről és folyamatokról alkotott párhuzamos narratívákat – súlyos felelőtlenség. Hogyan remélhetjük így azt, hogy a diákok gondolkodjanak, véleményt alkossanak, és képesek legyenek a forráskritikára?

Az e heti Magyar Narancsban további érdekes szempontokat olvashat a történelem-alaptantervben foglaltakról. A lapot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.