Publicisztika

Tavalyelőtt októberben, azaz akkor, amikor már készülődött a felsőoktatáson azóta végigsöprő vihar, e lapban bemutattam és cáfoltam a radikális pusztítást részben megalapozó négy téveszmét (Vödör a fejre, Magyar Narancs, 2011. október 20.). Ezek a következők voltak. 1. "Túl sok a diplomás." 2. "A tömeges felsőoktatás szükségképpen a minőség hanyatlásával jár." 3. "Az állam csak azt a képzést támogassa, amire a piac is igényt tart." 4. "A hallgatói létszám alapú finanszírozás rossz ösztönzőket gerjeszt."

Nem Áder és nem a Fidesz felelőssége, hanem az ellenzék saját impotenciája az oka annak, hogy az állampolgárok általuk történő alkotmányvédelme 2010 után sem létezik. Holott az ellenzék a mentelmi jog révén jóval nagyobb védelemben részesül, mint akiknek a szavazataira hajt.

Olyan sincs, hogy nekünk nem tetszik, amit Orbán művel a jogállammal és az alkotmányossággal, ám Pontának a közel hasonlót nemcsak elnézzük, de keblünkre ölelve díszvendégként ünnepeljük!

A holokauszt és az előremutató emlékezés.

Az elmúlt hónapokban mind erőteljesebbé vált a nyílt elégedetlenség a sportszférába, különösen a labdarúgásba áramló állami, önkormányzati támogatások miatt. Nincs evvel baj, hiszen sokan sokféleképpen gondolhatjuk el adóink ésszerű és hasznos felhasználását. Ám a sportágazat szembeállítása más társadalmi területekkel mégis elgondolkodtató: különösen a kultúra és a sport egymás ellen fordítását értem nehezen, még ha az indulatokra látok is magyarázatot.

Az Alkotmánybíróság (AB) móresre tanítása visszatérő elképzelés a legújabb kori magyar alkotmányozás fénylő égboltján. A legfrissebb kormányzati felvetés, miszerint az Alaptörvény módosításával kell megtiltani az AB-nek, hogy korábbi gyakorlatához tartsa magát, kétségkívül organikusan illeszkedik a közelmúlt magyar alkotmányozási gyakorlatába.

Kelet-Európa már megint útban van lefelé, a pokol felé - nem ér oda, mert a földön nem lehet leérni a pokolba.

Március elején távozott posztjáról Simor András, a jegybank elnöke. Emelt fővel tehette.

Nem tanácsolja a felvi.hu a felsőoktatásba jelentkezőknek, hogy az utolsó pillanatokra (azaz mára) hagyják a döntést. Bár a rendszer mindenben segít, a jelentkezőt semmi sem mentesíti a „szükséges információk ismeretétől” – mondják, mintha a diákok lennének a hülyék, egyébként meg minden rendben volna. Mintha nem lenne színjáték ez az egész.

David Cameron brit miniszterelnök szerint felül kell vizsgálni az országa és az Európai Unió közötti viszonyokat, mert hátrányosak az Egyesült Királyságnak. Az így kialkudott új játékszabályok fényében dönthetnének majd a britek a legkésőbb 2017-ig megtartandó népszavazáson, hogy az unión belül vagy kívül akarják-e folytatni.

Pár hét alatt két fontos kérdésben hátrált meg a Fidesz. Először december végén a felsőoktatási keretszámok, majd év elején a szavazói regisztráció ügyében. Nem sokkal később felröppent, hogy a kormány valamilyen formában vissza akarja hozni a 13. havi nyugdíjat - bár ezt később tagadták, a cáfolat ("nem került szóba a 13. havi nyugdíj") inkább a pénzpiacok megnyugtatását szolgálta.

"A Vajna-féle egyablakos, visszaállamosított rendszer soha nem lesz jó és megbízható rendszer." Janisch Attila filmrendező Andy Vajnáról, a Filmalapról és az MMKA-ról.

Még az első forduló előtti kampányidőszakban járta egy elég gagyi vicc Csehországban, ami az amerikai elnökválasztással hasonlította össze a hazait, mondván, ott aztán van kenyai, olasz, norvég vagy épp mormon jelölt is, de az mind semmi, mert a cseheknek jutott zsidó, svájci, japán, de még egy avatar is.