Janisch Attila: Szép csendben, nem is olyan lassan érkezik valami, ami félelmetesebb, mint a járvány

  • Janisch Attila
  • 2020. május 2.

Publicisztika

Vajon mit száll meg legközelebb a hadsereg?

Orbán Viktor bejelentette, hogy október-novemberben jön a járvány második hulláma. Még az elsőnek sincs vége, de a magyar miniszterelnök már tudja, és már közhírré is teszi, hogy fél év múlva jön a második. Mondja mindezt távol-keleti sejtésekre hivatkozva, csakis azért, mert fenn kell tartani a vészhelyzetet, a rendeleti kormányzást, a korlátlan idejű teljes felhatalmazást, hisz még aggasztóan messze van a választás, melyet úgy kell majd megnyerniük, hogy megvalósulhasson Orbán nagy terve: az egypártrendszer visszaállítása.

"Csak a Fidesz" – volt már ez a szlogen, de most lesz csak igazán érvényben. Az ellenzék nem a nemzet része – jelentette ki a minap Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke. A direktíva világos: meg kell tisztítani a nemzetet azoktól, akik nem tartoznak bele. És persze, hogy majd ők, majd Orbán Viktor dönti el, hogy ki tartozik, ki tartozhat a nemzet egészébe, pont úgy, ahogy a diktatúrákban teszik ezt a saját hatalmuktól megrészegült, tudatmódosult, tudatvesztett diktátorok.

Mindeközben a kórházak után már az idősotthonok élére (!!!) is katonai vezetők lettek kinevezve. Kíváncsi vagyok,

melyek lesznek a következő polgári intézmények, amelyeket megszállnak Orbán katonái,

erőszakszervezetének végrehajtói. Nem lennék meglepve, ha következőkben az iskolák, majd a nagyobb üzletek, élelmiszer láncok élére masíroznának be a csizmatalpak. És így masírozunk majd szép csendben, nem is olyan lassan – egy láthatatlan vírustól rettegve – a ravaszul kiépülő és egyre láthatóbbá váló katonai erejű hatalomgyakorlás felé. És mindez az EU-n belül, a tűrt kategória politikai kényelmében, majdhogynem zavartalanul.

A koronavírus veszélyes, de ez a szemlélet, ez a gátlástalanság, ez az alattomos politikai irányvonal, amelynek mi, józan gondolkodású, de most sok szempontból is tehetetlenségre kényszerülő magyar állampolgárok a tanúi lehetünk a saját országunkban, az ijesztőbb és veszélyesebb, mint bármilyen vírus, bármilyen járvány.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.