Kései öröm

  • 2001. július 12.

Publicisztika

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) májusi határozatát, amelyben a testület hitelesítette az MSZP népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ívét. Az indoklás szerint azzal, hogy a szocialisták a négy kérdést egyetlen lapra tették, ütköztek "a jogbiztonság érdekében megfogalmazott általános eljárási alapelvekkel", vagyis az aláírók nem tudták egyértelműen kifejezni akaratukat az egyes kérdésekkel kapcsolatban, hiszen egyetlen szignóval négy téma népszavazásra bocsátásáról döntenének. Az AB úgy látja, az OVB-nek el kellett volna utasítania az MSZP akcióját.

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) májusi határozatát, amelyben a testület hitelesítette az MSZP népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ívét. Az indoklás szerint azzal, hogy a szocialisták a négy kérdést egyetlen lapra tették, ütköztek "a jogbiztonság érdekében megfogalmazott általános eljárási alapelvekkel", vagyis az aláírók nem tudták egyértelműen kifejezni akaratukat az egyes kérdésekkel kapcsolatban, hiszen egyetlen szignóval négy téma népszavazásra bocsátásáról döntenének. Az AB úgy látja, az OVB-nek el kellett volna utasítania az MSZP akcióját.

A választási bizottságnak most napokon belül le kell zavarnia egy újabb eljárást, amelynek eredménye hétfő óta előre tudható: az MSZP-nek az eddigi kétszázezer helyett immár négyszer ennyi hiteles aláírást kell összeszednie a referendum kiírásához. A szocialisták ezt teljesíteni is fogják, legalábbis erre következtethetünk az AB-határozatot követő első nyilatkozataikból - és a végén még akár jól is kijöhetnek ebből a többé-kevésbé értelmetlen kezdeményezésből. Amely, gyanítjuk, egyre inkább csak púp az MSZP hátán.

A párt kora tavasszal állt elő az ötlettel, akkor, amikor a sajtó feszt a belviszályaikról irkált, és a posztokért intrikáló senkik pártjának látszó MSZP addigi meggyőző előnyét elkezdte ledolgozni a kikezdhetetlenül egységesnek látszó Fidesz. Valamelyik beijedt szocialista vezető vagy hülye píáros erre találhatta ki, hogy a kormányzati agitprop gyakorlatát követendő az úgynevezett közbeszéd tematizálására kell törekedni. Ha hülyeséggel, hát hülyeséggel, csak nagyot szóljon. A népszavazásra bocsátandó négy téma közül ugyanis legfeljebb csak az első - a heti két teljes pihenőnap újbóli biztosítása - ellentétes a kormányzati szándékkal, a másik hármat (a nyugdíjemelések kedvezőbb kiszámítási módszere, a sorkatonai szolgálat megszüntetése, az érettségiig biztosítandó legalább egy ingyenes állami nyelvvizsga) lényegében a kormány is nyíltan felvállalta. Legfeljebb nem siet teljesíteni - de hivatkozhat a programjára. Hivatkozott is: Orbán Viktor a népszavazási kezdeményezés bejelentésekor azzal verte le a szocialistákat, hogy a feltett kérdésekre ő maga is igennel szavazna, mert a kormány ugyanezen célok elérésén fáradozik.

Az MSZP voltaképpen köszönetet mondhat az AB-nek; egy politikailag kiszámíthatatlan vállalkozás végigerőltetése helyett most látványosan duzzoghat a döntés miatt, majd hozzákezdhet az egymilliónyi aláírás összegyűjtéséhez. Ha józanul gondolkodnak, ennyivel be is érik: többkilónyi támogatással demonstrálni közvetlenül a választások előtt sokkal kifizetődőbb, mint belemászni a bizonytalan kimenetelű népszavazásba. (Amelynek pontjait mondjuk megvalósítja addig a kormány.)

Medgyessy Péter ezzel alighanem tisztában is van: az AB-döntés után kiadott nyilatkozatában persze támogatja az újbóli nekifutást, ám magáról a népszavazásról, arról, hogy ezzel kényszerítsenek ki ezt-azt az Orbán-kormányból, egy árva szót sem ejt. Arról beszél inkább, hogy e problémákat az első száz napban rendezi a "következő kormány" (mármint az övé). (Ez emlékeztet a fideszesek által az előző kampányban használt "a hatalomból most távozó kormány" kifejezésre. Mindkettő mocskolódás nélkül sugallja/sugallta, hogy az aktuális kormány menni fog; ügyes szemantikai trükkök).

Az AB formai okok miatt annulálta az OVB-hitelesítést, tartalmi kérdésekkel nem foglalkozott, noha ilyen értelmű kifogás is érkezett hozzá. Egyes szocialista vélemények szerint azért nem, hogy adott esetben - amennyiben az MSZP következő nekifutásra szabályos íveket ad be - legyen megint mibe belekötni, hiszen szerintük a kormánynak az az érdeke, hogy húzzák az időt. (A parlamenti választások előtt egy hónappal már nem lehet referendumot tartani.) Ha a szocialistáknak van egy kis eszük, az újra benyújtandó íveken ők maguk hagynak valami hibát. Nehogy valaki véletlenül tényleg kiírja ezt a népszavazást.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.