Publicisztika

Sült békegalamb

A boszniai háború előtt és alatt is sok szó esett arról, hogy a három nemzethez, a szerbhez, a bosnyákhoz és a horváthoz tartozó emberek a hétköznapi élet világában milyen hosszú ideig és milyen példás módon, egymás hagyományait tiszteletben tartva éltek együtt, egymás mellett és egymással. Ez Bosznia egyes vidékein igaz volt, más vidékein kevésbé; de 1992 és 1995 között az együttélés még azokon a vidékeken is illuzorikussá vált, ahol a hagyományai valóban évszázadokra nyúltak vissza.
  • 1999. április 29.

Algéria: Nincs más választás

Senki sem tudja megmondani, volt-e, és ha igen, mekkora volt a csalás a múlt heti algériai elnökválasztáson. Volt-e egyáltalán érvényes választás. De értelemszerûen azt sem lehet most megmondani, hogy nagy baj-e, ami történt, vagy esetleg még valami jó is kisülhet netán a történtekbõl. Korszakhatárról mindenesetre túlzás volna beszélni.
  • 1999. április 22.

Választás Törökországban: Farkasok a kertek alatt

Az iszlám vallás szerint Allah mindentudó. Ám a törökországi belpolitika elmúlt évtizedét valószínûleg még neki is nehezére esett nyomon követni. A múlt vasárnap azonban, amikor Törökország lakossága a szavazóurnák elé járult, elérkezett az igazság pillanata. Azon, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Bülent Ecevit vezette Demokratikus Balpárt (DSP) csekély százalékkal a legtöbb szavazatot kapó párt lett, nem csodálkozott senki. Annál sokkolóbb volt viszont, hogy a második helyre 17 százalékkal futott be a Nemzeti Akciópárt (MHP), a Szürke Farkasok korábban jelentéktelen politikai szervezete. És még az sem kizárt, hogy övék lesz a legnagyobb parlamenti frakció.
  • 1999. április 22.

Street Fighting Men

A Fradi-Újpest mérkõzés elõtt a szurkolók összecsaptak a rendõrökkel, akik - valami furcsa elõérzet vezethette õket - lóval, pajzzsal és gumibotokkal vonultak ki a rangadóra, ahol - egyébként meglepõen sikeresen - izolálták a két csapat drukkereit. A csürhe erre ellenük fordult, tizennyolc letartóztatás, egy lábtörés a rendõrök részérõl (Direkt nevû lova maga alá temette az egyik intézkedõt), egy másik a játékosok részérõl (Schultz Levenetét letarolták a meccsen), három kiállítás, füstbombák, értelmetlen és nívótlan tahóság tombolt a pálya környékén, de ha kell, szépítjük a tényeket: elszabadultak az indulatok.
  • 1999. április 22.

Turcsányi Sándor: Heten meg a gonoszok

A faluban, ahol kiskoromban laktam, csuda érdekes dolgok estek, csuda érdekes emberek mászkáltak az utcán. A szamaras ember volt az egyik kedvencem. Úgy is hívta mindenki, a Szamaras. Kicsi kordéja volt neki, elé fogva a névadója, a nagyfülû, õt Szellõnek hívták, barna volt, dacolva mintegy a buta világgal, mely a szamarak állandósult jelzõjeként a szürke szót használja máig is. Az embert mégsem Szellõsnek hívták, pedig jó lett volna, mert felette büdös személy volt. Valahogy mindig akkor ment a boltba kevertért, amikor engem is oda küldtek. Noha nevezett italféleség (császárkörte, rummal hígítva) élvezete kifinomult ízlésre vallott (a faluban virágzott a pálinkafõzés), mégsem nagyon lehetett megmaradni egy légtérben az idõsnek látszó, penetráns férfival. De én a szamara miatt megbocsátottam neki, és a boltban elõször egy nagy levegõt vettem, végignéztem, ahogy vásárol, kivártam, míg a boltos kinyitja utána az ablakot, s csak ezek után kértem nagyapám szokásos negróját (valamiért nem tudta a torok kéményseprõje nélkül meginni az almapálinkát).
  • 1999. április 15.

A bordásfal füle

Alig egy hónapja léptek életbe a büntetõtörvénykönyv új, a kábítószerekkel foglalkozó passzusai, de már most érezni áldásos hatásukat. Az elmúlt napokban tucatnyi fõvárosi középiskolából legalább ennyi névtelen hang búgta bele a rendõrségi telefonvonalba, hogy alapos a gyanú: az intézményben bizonyos tanulók tiltott szereket - például marihuánát - fogyasztanak. Bizonyára sokat tipródtak magukban ezek a bejelentõk (tanárok? szülõk? pedellusok? a bordásfal?), mielõtt felemelték a kagylót, talán még az is megfordult fejükben, hogy bemutatkoznak és rövid, tömör mondatokban ismertetik motivációikat. Lehet az is, hogy befogott orral, esetleg taknyos zsebkendõt a szájukhoz szorítva, alig kivehetõ mondatokban közölték a hatósággal, hogy igen szemet szúrt nekik mostanában néhány rosszarcú a harmadik bébõl, meg egy festett hajú is a negyedik ából, de többet most nem mondhatnak, értse meg a biztos úr, a reputáció forog kockán, csak szólni akartak, mert nagy a baj, jöjjenek gyorsan.
  • 1999. április 8.

Konrád György: Mire jó Európa?

Az európai nemzet kialakulása a második évezred végén nem kisebb jelentõségû fordulat, mint amilyen a keresztény Európa kialakulása volt az elsõ évezred végén. Az európai integráció lépcsõfok az univerzalizáció útján. Az Európai Unió mint folyamat értelmezendõ, elõrehaladva védelmezni fogja az állampolgárok jogait államaikkal szemben, és korlátozni fogja a kormányok szuverenitását saját társadalmukkal, állampolgáraikkal szemben.
  • 1999. április 1.