Kinek a kedvére? - Hogyan kéne alkotmányozni? - III.: A bírói függetlenségről

  • Pauler Tamás
  • 2011. március 10.

Publicisztika

Az alkotmányozásról szóló nyilvános beszéd méltatlanul kevés figyelmet fordít a bírósági igazgatás alapjainak újragondolására, jóllehet az Alkotmánybíróság sorsát érintő döntés után ez lenne az alkotmányozás legélesebb szervezeti konfliktusa. Az érlelődő változások nagy hatással lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére is.

Az alkotmányozásról szóló nyilvános beszéd méltatlanul kevés figyelmet fordít a bírósági igazgatás alapjainak újragondolására, jóllehet az Alkotmánybíróság sorsát érintő döntés után ez lenne az alkotmányozás legélesebb szervezeti konfliktusa. Az érlelődő változások nagy hatással lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére is.

*

Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvetően két dolgot jelent. A bíró az ítélkezési tevékenysége során független: nem utasítható, döntéseit kizárólag a jogszabályok és a saját lelkiismerete szerint hozza meg. Jogállamban az ítélkezés függetlensége nem szenvedhet csorbát, annak feltétel nélkül, mindig érvényesülnie kell. Ennek ugyanakkor vannak szervezeti és gazdálkodási, vagyis igazgatási feltételei. Ezek a következők. Az ítélkezéshez infrastruktúra: tárgyalóterem, jegyzőkönyvvezető, informatikai háttér szükséges egyrészt (hogy a bírói fizetésekről szót se ejtsünk); másrészt pedig valakinek döntenie kell személyzeti ügyekben, azaz a bírói és bírósági vezetői kinevezésekről, vagy az összeférhetetlenségi szabályok érvényesítéséről. Mindez különböző mértékben ugyan, de hatással van a bírói függetlenség tényleges érvényesülésére.

Az Alkotmány 1997 óta a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) feladataként határozza meg. Az akkori megfontolások szerint az igazságszolgáltatás nagyobb függetlensége érdekében a bíróságok gazdálkodásáért, személyzeti ügyeiért vagy éppen informatikai fejlesztéseiért egy önigazgató szervnek, a bírák által választott OIT-nak kell felelnie. Korábban ezeket a feladatokat - némi előzetes egyeztetési kötelezettség után - az igazságügyi miniszter látta el. Az 1997-es bírósági reform ezen eleme elvi és - az eltelt 13 év tapasztalatai tükrében - gyakorlati indokok alapján egyaránt vitatható. A kérdés csak az, hogy mit és mivel akar helyettesíteni az alkotmányozó.

Könnyen belátható, hogy míg az egyedi bírói döntés tartalmáért és minőségéért csak a bírónak szabad és kell felelősséget viselnie (azaz a politikusoknak nem), addig a bírói szervezet igazgatásával már politikai felelősség is jár. Az egyenetlen ügyeloszlás, a szegényes infrastruktúra ugyanis kihat a döntések színvonalára is, a bírósági eljárások ezzel összefüggő elhúzódása pedig érthető módon szomorítja a választópolgárokat. Ha lassan és rossz hatékonysággal működnek a bíróságok, azért a kormányzatra fognak neheztelni. A jelen állapotok szerint tehát a kormánytöbbség úgy visel politikai felelősséget a bíróságok igazgatási ügyeiért, hogy operatív hatáskörei nincsenek a bajok kezelésére.

A bírói önkormányzat esetében ráadásul hiányoznak azok az ösztönzők, amelyek a bíróságokat hatékony működésre sarkallnák. A bírók által választott bírói igazgatás ugyanis a bírók és nem a társadalom egészének kíván a kedvére tenni (és ugyanez elmondható a ma már igazán független ügyészségről is).

Az semmiképpen nem az ördögtől való tehát, hogy a bíróságok gazdálkodásáért, beruházásaiért a kormányzat vállaljon felelősséget, vagyis szűnjön meg a bírói önigazgatás ezen a területen.

*

Más a helyzet a bírósági személyzeti ügyekkel. A bírósági vezetők számos olyan tevékenységet látnak el, amelyek jelentős hatással bírnak a független bírói döntésekre. Hogy mást ne mondjunk, ők döntenek az egyes ügyekben eljáró bírák személyéről. Márpedig természetes emberi tulajdonság, hogy a jó képességű emberek vezető pozícióba törekednek, és magatartásukat ehhez igazítják. Ha a kormányzat meghatározó befolyást szerez a bírósági vezetők kiválasztásában, akkor a felfelé törekvő bírák számos esetben óhatatlanul a kormányzatnak akarnának majd megfelelni. Ez pedig sunyi módon aláásná a bírói függetlenség elvének gyakorlati érvényesülését.

Ebből a szempontból már az a tavalyi törvénymódosítás is nehezen indokolható, amely 2011. március 1-jétől az OIT testülete helyett a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyszemélyi hatáskörévé tette a bírósági vezetők kinevezését. Bár a jogkör a bírósági szervezeten belül maradt, ezzel a változtatással a bírósági vezetői posztra aspiráló jelölteknek ma már nem a bírói szervezet szélesebb körét reprezentáló, ezért semlegesebb testületnek, hanem csak a politikusok, az Országgyűlés kétharmados többsége által választott főbíró igényeinek kell megfelelniük.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András az OIT nevében azt javasolta az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak, hogy az új alkotmány erősítse meg az OIT bírósági igazgatási jogkörét. Sokak számára visszatetsző lehet, hogy az alkotmányozó többség ennek ellenére éppen csökkenteni kívánja az igazgatási önállóságot - pedig a gazdálkodási ügyekben ez ésszerű változtatás lenne. Az alkotmányozó nem tenné jól, ha betonnal öntené ki az OIT és a bíróságok szervezeti érdekeit.

Az viszont kifejezetten a dolga lenne, hogy az új alaptörvényben rögzítse az eljáró bíró függetlenségének garanciáit. Például: a bíró kinevezésére a bírósági önigazgatási szerv tehessen javaslatot. A bíró áthelyezéséhez legyen szükséges a bíró hozzájárulása is. A bírót a függetlenséget biztosító mértékű juttatásokban kell részesíteni. A kormányzati befolyásolási kísérlet veszélyét és látszatát pedig az csökkentheti a legjobban, ha magából az Alkotmányból következik, hogy a bírósági vezetők is csak bírói többséggel működő szerv döntése alapján nyerhetik el megbízatásukat.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.