Kirill Haratyjan: Kinek jó az Il-76-os repülőgép katasztrófája?

Publicisztika

Az oroszok szerint biztos, hogy ukránok lőtték le a gépet, amelyen állítólag ukrán hadifoglyokat vittek hadifogolycserére. Mindez a lehető legrosszabbkor jött Ukrajna számára. Kirill Haratyjan orosz újságíró cikkét közöljük.

Az Il-76-os repülőgép katasztrófája január 24-én, szerdán délelőtt 11 óra táján történt. Alig egy órával később Andrej Kartapolov tábornok és Duma-képviselő már közölte is, mi történt szerinte. És rögtön ez lett az orosz hivatalos verzió. Nevezetesen: Ukrajna pontosan tudta, hogy ezen a gépen ukrán hadifoglyokat szállítanak fogolycserére, ismerték a repülési útvonalat és – lelőtték a gépet.

Vlagyimir Putyin három nappal később kommentálta a tragikus eseményt, amikor a „különleges katonai műveletben” részt vevő diákokkal találkozott: ő nem zárja ki, hogy az ukránok tévedésből vagy meggondolatlanságból lőtték le a saját állampolgáraikat szállító gépet, de az biztos, hogy az ukránok tették. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője röviddel a főnöke előtt még a Kartapolov tábornok féle verziót mondta föl magabiztosan.

Van olyan vélekedés, főleg Ukrajnában, hogy az orosz főhivatalnokok és propagandisták e magabiztos állítása ellenőrizetlen operatív információn alapul, amelyet az egyik vezető ukrán lap, az Ukrainszkaja Pravda tett közzé, és később törölték a hírt: a gépet Sz-300 légvédelmi rakétával lőtték le. Ez sem nagyon valószínű, az orosz fél kommentárja túl hamar, árulkodóan gyorsan jelent meg. Fel-feltűnik olyan híresztelés is, hogy a gépen afrikai „kiküldetésből” visszatérő Wagner-katonák volta, de ezt semmilyen komoly bizonyíték nem támasztja alá.

Azt ugyanakkor nem mondhatnánk, hogy Ukrajnában hevesen vitatnák az orosz hivatalos verziót, bár ukrán kormánytisztviselők és bloggerek kételkednek az orosz adatokban. Az ukrán fél azt megerősítette, hogy mindkét oldalon 192 hadifogoly cseréjét tervezték, de erre nem került sor; független vizsgálatot követelnek.

Dmitrij Lubenc, az Ukrán Legfelsőbb Tanács emberjogi megbízottja viszont, aki a hadifogolycserét egyezteti Tatyjána Moszkalkova orosz emberjogi megbízottal, nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lehet-e tudni egyáltalán, kik voltak a repülőgépen: „A rendelkezésemre álló információk alapján nem állíthatom, hogy valóban hadifoglyok voltak a gépen. A világhálón látott fotók és videók elemzése alapján – de ismétlem, nem vagyok szakértő – ha lettek volna ott holttestek, és ha az oroszoknak lenne olyan fotója vagy videója, amelyen a mi hadifoglyaink vannak, akkor már felhasználták volna. Nem láttuk semmiféle jelét annak, hogy a gépen épp ennyi ember lett volna, akár ukrán állampolgár, akár nem.”

A helyzet tehát a következő:

1. Oroszország semmilyen független vizsgálatot nem fog megengedni. Moszkvának van már tapasztalata a „közös vizsgálatokból”: a Lech Kaczyński lengyel elnök és számos lengyel magas rangú katonai és politikai vezető életét követelő, 2010-ben történt szmolenszki légikatasztrófa ügye csak most, 2023 októberében zárult le. Ebből nem kér még egyszer Oroszország. Úgyhogy hiába indítana külön vizsgálatot akár a Nyugat, akár Ukrajna, magukban semmire se mennek.

2. Az orosz kézben lévő információkat ugyan lehetetlen ellenőrizni, Ukrajna nemzetközi reputációját mégis most érte a legsúlyosabb csapás a háború kezdete óta. És épp a lehető legrosszabb pillanatban, amikor a nyugati támogatás egésze kétségessé vált.

3. Felmérhetetlen kárt szenved az igazságos felszabadító háború Ukrajnán belüli széleskörű támogatottsága. Az ukrán vezetésen belüli, amúgy is feszült viszonyok még tovább romlanak: a civil vezetők a katonákat hibáztatják, hogy ezzel a rakétacsapással „kockára tették” az ország sorsát, holott, hangsúlyozzuk, egyelőre nincs bizonyítva, hogy Ukrajna volt az elkövető.

4. Óriási szolgálatot tesz viszont a légikatasztrófa Donald Trumpnak, aki most aztán minden erejével ezt fogja nyomatni: arra pazarolja az adófizetők pénzét, hogy az ukránok hadifoglyokat szállító repülőgépeket vadásszanak le. Bezzeg ő, Trump, egy nap alatt megegyezne Putyinnal, véget vetne a háborúnak, és ezzel beszüntetné az Ukrajna támogatására fordított kiadásokat. És nem lenne több hasonló tragikus incidens sem.

5. És ez mind a Kreml malmára hajtja a vizet. Ráadásul Putyin kijátszhatja ezt a biztos nyerő kártyát az ún. Globális Dél vezetőivel folytatott tárgyalásain is, krónikus amerikaellenességükre apellálva: látják, mi folyik itt? Amerika Ukrajnát támogatja, miközben Ukrajna a saját hadifoglyait lövi le.

(Fordította: Kiss Ilona)

A szerző orosz újságíró.

Kirill Haratyjannak lapunk nyomtatott kiadásának legfrissebb számában olvasható monumentális elemzése, ami minden, a márciusi oroszországi elnökválasztással, Putyinnal és Oroszország végső értelmével kapcsolatos kérdésre definitív választ ad.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.