Kirill Haratyjan: Kinek jó az Il-76-os repülőgép katasztrófája?

Publicisztika

Az oroszok szerint biztos, hogy ukránok lőtték le a gépet, amelyen állítólag ukrán hadifoglyokat vittek hadifogolycserére. Mindez a lehető legrosszabbkor jött Ukrajna számára. Kirill Haratyjan orosz újságíró cikkét közöljük.

Az Il-76-os repülőgép katasztrófája január 24-én, szerdán délelőtt 11 óra táján történt. Alig egy órával később Andrej Kartapolov tábornok és Duma-képviselő már közölte is, mi történt szerinte. És rögtön ez lett az orosz hivatalos verzió. Nevezetesen: Ukrajna pontosan tudta, hogy ezen a gépen ukrán hadifoglyokat szállítanak fogolycserére, ismerték a repülési útvonalat és – lelőtték a gépet.

Vlagyimir Putyin három nappal később kommentálta a tragikus eseményt, amikor a „különleges katonai műveletben” részt vevő diákokkal találkozott: ő nem zárja ki, hogy az ukránok tévedésből vagy meggondolatlanságból lőtték le a saját állampolgáraikat szállító gépet, de az biztos, hogy az ukránok tették. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője röviddel a főnöke előtt még a Kartapolov tábornok féle verziót mondta föl magabiztosan.

Van olyan vélekedés, főleg Ukrajnában, hogy az orosz főhivatalnokok és propagandisták e magabiztos állítása ellenőrizetlen operatív információn alapul, amelyet az egyik vezető ukrán lap, az Ukrainszkaja Pravda tett közzé, és később törölték a hírt: a gépet Sz-300 légvédelmi rakétával lőtték le. Ez sem nagyon valószínű, az orosz fél kommentárja túl hamar, árulkodóan gyorsan jelent meg. Fel-feltűnik olyan híresztelés is, hogy a gépen afrikai „kiküldetésből” visszatérő Wagner-katonák volta, de ezt semmilyen komoly bizonyíték nem támasztja alá.

Azt ugyanakkor nem mondhatnánk, hogy Ukrajnában hevesen vitatnák az orosz hivatalos verziót, bár ukrán kormánytisztviselők és bloggerek kételkednek az orosz adatokban. Az ukrán fél azt megerősítette, hogy mindkét oldalon 192 hadifogoly cseréjét tervezték, de erre nem került sor; független vizsgálatot követelnek.

Dmitrij Lubenc, az Ukrán Legfelsőbb Tanács emberjogi megbízottja viszont, aki a hadifogolycserét egyezteti Tatyjána Moszkalkova orosz emberjogi megbízottal, nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lehet-e tudni egyáltalán, kik voltak a repülőgépen: „A rendelkezésemre álló információk alapján nem állíthatom, hogy valóban hadifoglyok voltak a gépen. A világhálón látott fotók és videók elemzése alapján – de ismétlem, nem vagyok szakértő – ha lettek volna ott holttestek, és ha az oroszoknak lenne olyan fotója vagy videója, amelyen a mi hadifoglyaink vannak, akkor már felhasználták volna. Nem láttuk semmiféle jelét annak, hogy a gépen épp ennyi ember lett volna, akár ukrán állampolgár, akár nem.”

A helyzet tehát a következő:

1. Oroszország semmilyen független vizsgálatot nem fog megengedni. Moszkvának van már tapasztalata a „közös vizsgálatokból”: a Lech Kaczyński lengyel elnök és számos lengyel magas rangú katonai és politikai vezető életét követelő, 2010-ben történt szmolenszki légikatasztrófa ügye csak most, 2023 októberében zárult le. Ebből nem kér még egyszer Oroszország. Úgyhogy hiába indítana külön vizsgálatot akár a Nyugat, akár Ukrajna, magukban semmire se mennek.

2. Az orosz kézben lévő információkat ugyan lehetetlen ellenőrizni, Ukrajna nemzetközi reputációját mégis most érte a legsúlyosabb csapás a háború kezdete óta. És épp a lehető legrosszabb pillanatban, amikor a nyugati támogatás egésze kétségessé vált.

3. Felmérhetetlen kárt szenved az igazságos felszabadító háború Ukrajnán belüli széleskörű támogatottsága. Az ukrán vezetésen belüli, amúgy is feszült viszonyok még tovább romlanak: a civil vezetők a katonákat hibáztatják, hogy ezzel a rakétacsapással „kockára tették” az ország sorsát, holott, hangsúlyozzuk, egyelőre nincs bizonyítva, hogy Ukrajna volt az elkövető.

4. Óriási szolgálatot tesz viszont a légikatasztrófa Donald Trumpnak, aki most aztán minden erejével ezt fogja nyomatni: arra pazarolja az adófizetők pénzét, hogy az ukránok hadifoglyokat szállító repülőgépeket vadásszanak le. Bezzeg ő, Trump, egy nap alatt megegyezne Putyinnal, véget vetne a háborúnak, és ezzel beszüntetné az Ukrajna támogatására fordított kiadásokat. És nem lenne több hasonló tragikus incidens sem.

5. És ez mind a Kreml malmára hajtja a vizet. Ráadásul Putyin kijátszhatja ezt a biztos nyerő kártyát az ún. Globális Dél vezetőivel folytatott tárgyalásain is, krónikus amerikaellenességükre apellálva: látják, mi folyik itt? Amerika Ukrajnát támogatja, miközben Ukrajna a saját hadifoglyait lövi le.

(Fordította: Kiss Ilona)

A szerző orosz újságíró.

Kirill Haratyjannak lapunk nyomtatott kiadásának legfrissebb számában olvasható monumentális elemzése, ami minden, a márciusi oroszországi elnökválasztással, Putyinnal és Oroszország végső értelmével kapcsolatos kérdésre definitív választ ad.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.