Kirill Haratyjan

Putyin kivonul

Merre fordul Oroszország?

Publicisztika

Putyin október 8-án Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az ukrán fronton harcoló orosz erők új főparancsnokává. A külföldi sajtóban ekkor megjelent elemzések, katonai szakértői vélemények többnyire legendás kegyetlenségét emelték ki, úgy emlegették, mint véreskezű „vadembert”, a „szíriai mészárost”. 

A kinevezés értelmét pedig abban látták, hogy Oroszország „nem retten vissza a rendelkezésére álló bármely eszköz bevetésétől”, s az új főparancsnok bármire kiadja a parancsot. Ez mind igaz is, Szurovikin pályája – kezdve az 1991. augusztusi oroszországi puccsisták oldalán vállalt megtorló szerepével – jól igazolja ezt az értékelést.

A kinevezésnek azonban van más, fontosabb, jelképes értelme is. Ez volt az első eset az Ukrajna elleni háború kezdete óta, hogy a parancsnokot nyilvánosan nevezték ki.

Az „arravaló ember”

Az újságírók, katonai elemzők eddig csak találgatni tudták, ki vezeti hivatalosan az ún. hadműveleteket, hallomásokra és ukrán, brit, amerikai felderítők szórványos adataira támaszkodhattak. Röpködtek a nevek: Dvornyikov, Zsuravljov, Berdnyikov, Zsidko, Csajko, Mizincev… Alighanem valamit mind irányított, de hivatalos, világos, nyilvánosan bejelentett döntés nem volt hozzáférhető arról, ki felel az ukrán területeken zajló akciókért.

Következésképpen nincs felelősük a parancsba adott vérengzéseknek sem. Folyik a háború, de nem tudni, ki irányítja. Szergej Sojgu? De hát ő a miniszter, operatív ügyekben talán nem is osztanak lapot neki. Valerij Geraszimov, a vezérkari főnök? Az ő felelőssége az általános, stratégiai parancsnoklás, az ukrajnai „különleges hadműveletben”, a szpecoperacijában pedig elvileg nincs mozgósítva a teljes orosz hadsereg. Az oroszországi fegyveres erők alkotmány szerinti főparancsnoka, vagyis maga Putyin elnök? Meglehet, de ő mégiscsak a főstratéga, aki a nagy ívű geopolitikai manőverekkel foglalkozik. Egyes hírek szerint Putyin II. Miklós cár szerepét szerette volna magára osztani, és személyesen vette volna kézbe a hadműveletek irányítását is – de ebből nem lett semmi.

Szurovikin tábornok most egy személyben irányítja a hadműveleteket, és ő vált a háború kimenetelének nyilvános arcává. Mindeddig sok fény nem vetült rá a nyilvánosságban, pedig 2017 márciusától decemberéig ő vezette a szíriai hadművelet legfontosabb szakaszát – és Szíriában ugyanaz zajlott, mint most Ukrajnában. Orosz szárazföldi és légierők bombázzák a civil infrastruktúrát, megfosztják a lakosságot a víz- és áramellátástól, lakóházakat, kórházakat, iskolákat semmisítenek meg. A szíriai háború egyik tragikus szimbóluma az orosz légierő által „megdolgozott” Idlib lett: a várost romhalmazzá lőtték, másfél millió ember hajléktalanná vált, a halottak száma több ezer. Hasonló sorsra jutott Mariupol, Popasznaja, Liszicsanszk is. Szurovikin neve a vegyi fegyverekkel is összekapcsolódott. A szíriai kormányerők 2017. április 4-én Idlib egyik elővárosában, Kan Sajkunban ismét szarint vetettek be a polgári lakosság ellen, a halálos áldozatok számát független források száz körülire becsülik. Az orosz verzió szerint viszont Bassár el-Aszad katonai akciója a szíriai rezsim ellenfeleinek vegyifegyver-gyárára irányult.

Mégis, a katonai aspektusnál fontosabbnak tűnik Szurovikin nyilvános főparancsnoki kinevezésének szimbolikus politikai jelentése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.