Kirill Haratyjan

Putyin kivonul

Merre fordul Oroszország?

Publicisztika

Putyin október 8-án Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az ukrán fronton harcoló orosz erők új főparancsnokává. A külföldi sajtóban ekkor megjelent elemzések, katonai szakértői vélemények többnyire legendás kegyetlenségét emelték ki, úgy emlegették, mint véreskezű „vadembert”, a „szíriai mészárost”. 

A kinevezés értelmét pedig abban látták, hogy Oroszország „nem retten vissza a rendelkezésére álló bármely eszköz bevetésétől”, s az új főparancsnok bármire kiadja a parancsot. Ez mind igaz is, Szurovikin pályája – kezdve az 1991. augusztusi oroszországi puccsisták oldalán vállalt megtorló szerepével – jól igazolja ezt az értékelést.

A kinevezésnek azonban van más, fontosabb, jelképes értelme is. Ez volt az első eset az Ukrajna elleni háború kezdete óta, hogy a parancsnokot nyilvánosan nevezték ki.

Az „arravaló ember”

Az újságírók, katonai elemzők eddig csak találgatni tudták, ki vezeti hivatalosan az ún. hadműveleteket, hallomásokra és ukrán, brit, amerikai felderítők szórványos adataira támaszkodhattak. Röpködtek a nevek: Dvornyikov, Zsuravljov, Berdnyikov, Zsidko, Csajko, Mizincev… Alighanem valamit mind irányított, de hivatalos, világos, nyilvánosan bejelentett döntés nem volt hozzáférhető arról, ki felel az ukrán területeken zajló akciókért.

Következésképpen nincs felelősük a parancsba adott vérengzéseknek sem. Folyik a háború, de nem tudni, ki irányítja. Szergej Sojgu? De hát ő a miniszter, operatív ügyekben talán nem is osztanak lapot neki. Valerij Geraszimov, a vezérkari főnök? Az ő felelőssége az általános, stratégiai parancsnoklás, az ukrajnai „különleges hadműveletben”, a szpecoperacijában pedig elvileg nincs mozgósítva a teljes orosz hadsereg. Az oroszországi fegyveres erők alkotmány szerinti főparancsnoka, vagyis maga Putyin elnök? Meglehet, de ő mégiscsak a főstratéga, aki a nagy ívű geopolitikai manőverekkel foglalkozik. Egyes hírek szerint Putyin II. Miklós cár szerepét szerette volna magára osztani, és személyesen vette volna kézbe a hadműveletek irányítását is – de ebből nem lett semmi.

Szurovikin tábornok most egy személyben irányítja a hadműveleteket, és ő vált a háború kimenetelének nyilvános arcává. Mindeddig sok fény nem vetült rá a nyilvánosságban, pedig 2017 márciusától decemberéig ő vezette a szíriai hadművelet legfontosabb szakaszát – és Szíriában ugyanaz zajlott, mint most Ukrajnában. Orosz szárazföldi és légierők bombázzák a civil infrastruktúrát, megfosztják a lakosságot a víz- és áramellátástól, lakóházakat, kórházakat, iskolákat semmisítenek meg. A szíriai háború egyik tragikus szimbóluma az orosz légierő által „megdolgozott” Idlib lett: a várost romhalmazzá lőtték, másfél millió ember hajléktalanná vált, a halottak száma több ezer. Hasonló sorsra jutott Mariupol, Popasznaja, Liszicsanszk is. Szurovikin neve a vegyi fegyverekkel is összekapcsolódott. A szíriai kormányerők 2017. április 4-én Idlib egyik elővárosában, Kan Sajkunban ismét szarint vetettek be a polgári lakosság ellen, a halálos áldozatok számát független források száz körülire becsülik. Az orosz verzió szerint viszont Bassár el-Aszad katonai akciója a szíriai rezsim ellenfeleinek vegyifegyver-gyárára irányult.

Mégis, a katonai aspektusnál fontosabbnak tűnik Szurovikin nyilvános főparancsnoki kinevezésének szimbolikus politikai jelentése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.