Várhegyi Éva

Leszerel a forintgyár

A Magyar Nemzeti Bank veszteségéről

Publicisztika

Egyszer fent, egyszer lent. A jegybankok hol nyereségesek, hol veszteségesek, de ez semmiféle értékítéletre nem ad okot.

Az üzleti vállalkozásokkal szemben ezeknek az intézményeknek nem az a dolguk, hogy profitot termeljenek, hanem az, hogy biztosítsák az ár­stabilitást, ennek alárendelve lássák el a gazdaságot a fenntartható fejlődéséhez szükséges pénzzel. Közben arra is ügyelniük kell, hogy se a nemzeti valuta, se a bankrendszer iránti bizalom ne roppanjon meg. Mindez nagy körültekintést igénylő feladategyüttes, ezért is fontos a függetlenségük, az, hogy ne terheljenek rájuk további elvárásokat. Nem jó, ha egy kormány politikai nyomást gyakorol a jegybankra azért, hogy az export ösztönzése és a gazdaság élénkítése érdekében meggyengítse az ország valutáját, vagy azért, hogy nyereségével segítse meg az állami költségvetést.

A törvényes céljai eléréséhez irdatlan összegekkel pénzügyi műveleteket végző jegybankok nyeresége és vesztesége zömmel e tevékenységükből származik; ehhez képest eltörpülnek a működési költségeik. A jegybanki eredményt döntően kétféle hatás alakítja: az eszközeire (követeléseire) kapott és a forrásai­ra (kötelezettségeire) fizetett kamatok különbsége, illetve az ország devizatartalékának kezelése során bekövetkező árfolyamváltozások eredője. Az MNB eszközeinek legnagyobb részét (ma több mint felét) a csekély kamatot hozó devizatartalékok teszik ki. Emellett a bankoknak 0 kamattal nyújtott növekedési hitelek állományának aránya is jelentős – 10 százalék – benne. A források egyik legnagyobb tétele a forgalomban lévő készpénzállomány, ám hasonló összegűek a bankok által önként vagy kötelezően elhelyezett betétek, azokra viszont ma már jókora kamatot fizet az MNB.

A monetáris politika fő eszköze ugyanis az irányadó kamat. (A jegybankok többségénél ez az alapkamatot jelenti, amelyhez egy kamatfolyosó társul, hogy a piaci kamatok ezen a sávon belül maradjanak: a folyosó alsó széle a betéti, a felső pedig a hitelkamatokat limitálja. Az MNB azonban évek óta az alapkamattól eltérő, azt több százalékponttal meghaladó irány­adó kamatot alkalmaz, amely most éppen a bankok számára rendre meghirdetett egynapos betéti kamat.) Ha túl sok, már inflációs veszélyt hordozó pénz van a gazdaságban (mint manapság), akkor kamatának emelésével buzdítja a jegybank a vállalatokat és a háztartásokat arra, hogy fogják vissza költekezésüket, és növeljék megtakarításaikat. Mivel azonban velük nem áll közvetlen kapcsolatban, a monetáris politikát közvetítő bankrendszer viselkedését igyekszik befolyásolni: a magasabb irány­adó kamatával jegybanki betételhelyezésre ösztönzi a bankokat, hogy szűkítse a gazdaság likviditását. Ezzel egyúttal saját kamatkiadásait is megnöveli. A kamatemelés többnyire erősíti a nemzeti valutát, aminek hatására a devizatartalékok veszítenek értékükből, és ez szintén eredménycsökkenést okoz a jegybanknál. Fordított esetben, amikor a gazdaság túlzott lehűlését előidéző defláció veszélye miatt a likviditás bővítésére van szükség, kamatot csökkent a jegybank, ami következményeiben mindkét említett csatornán keresztül növeli az eredményét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.