Deák Ferenc, az I. kerület jegyzője szerint 2008. június közepén még el sem kezdődött a Turul-szobor bontását jogerősen helybenhagyó bírósági ítélet végrehajtása, mert az erre a feladatra kijelölt építésügyi hatóságként még nem kapták meg a teljes bírósági aktát. Akta nélkül viszont nem számít szerinte elkezdettnek a végrehajtásra rendelkezésre álló 30 napos határidő. Erősen vitatható ez az álláspont, annyi azonban igaz: az államigazgatási jog alapvetően nem készülhetett fel arra, hogy egy építésügyi hatóságként működő önkormányzat szeg meg minden rá vonatkozó jogszabályt, és engedély nélkül épít fel egy emlékművet. A főváros XII. kerületében a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkánál felállított Turul-szobor sem a Magyar Nemzeti Galéria, sem a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását nem kapta meg, mégis felavatták 2005 októberében. Az engedély nélküli építkezés levezetésének operatív felelőse az a Patyi András jegyző volt, aki néhány hónappal a durván jogsértő akció befejezése után távozott az önkormányzattól, s jelenleg tanszékvezetőként közigazgatási jogot tanít Győrben, a Széchenyi István Egyetemen, valamint az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként Trócsányi László alkotmánybíró stábjában tevékenykedik.
*
Kialakult gyakorlat híján igencsak bonyolult kibogozni, hogy egy erősen politikai indíttatású hatósági törvénysértéskor mi a jogorvoslat pontos menete. A kiindulási pont viszont bizonyos: a Fővárosi Bíróság (FB) 2008. március 4-én kihirdetett jogerős ítélete szerint a felperes XII. kerületi önkormányzatnak a szobrot 30 napon belül le kell bontania. (Az előzményekről lásd: Dafke, Magyar Narancs, 2008. március 13.) A kérdés tehát az, mikortól ketyeg a 30 nap, amit nem is olyan egyszerű megállapítani. A bíróságnak ugyanis szintén 30 napja van a döntés írásba foglalására, s ennek elkészültével az ítéletet kézbesítenie kell az érintettek számára. Az FB írásbeli tájékoztatása szerint a felperes, illetve az elsőfokú bontási határozatot másodfokon jóváhagyó Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (Közigazgatási Hivatal) mint alperes 2008. április 8-án vette át az ítéletet, így az április 9-én emelkedett jogerőre. Elvben tehát május 9-ig kellett volna a Turulnak repülnie. De az most is ott ül a talapzatán, a XII. kerületi önkormányzat ugyanis nem tett eleget a bírósági ítéletnek. Ezért a Közigazgatási Hivatal az elsőfokú bontási határozatot korábban kiadó I. kerületi önkormányzatot jelölte ki az ítélet végrehajtására, de többszöri érdeklődésemre mindig az volt a válasz: csak a bírósági akta kézhezvétele után lépnek.
A Fővárosi Bíróság április 25-i írásos nyilatkozatában ez olvasható: "A Közigazgatási Hivatal részére megküldendő iratok kézbesítéséről a bíróság a felülvizsgálati határidőt követően fog intézkedni." A sajtóiroda tájékoztatása szerint a XII. kerületi önkormányzatnak jogában áll a Legfelsőbb Bíróságon felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni. Ez ugyan nem joghalasztó hatályú, de az FB addig nem adja át a per aktáját a Közigazgatási Hivatalnak, amíg a 60 napos felülvizsgálati határidő le nem járt. A bíróság az aktát június 2-án küldte meg a Közigazgatási Hivatalnak. Elvben lehetőség lett volna az akta teljes tartalmának fénymásolására, de azt sem a Közigazgatási Hivatal, sem az I. kerületi önkormányzat nem kérte. Kérdésemre a Közigazgatási Hivatal egy magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője azt felelte, hogy azért nem kérték a másolatot, mert álláspontjuk szerint az I. kerületi önkormányzatnak semmi szüksége nem lett volna az aktára. Szerinte a jogerős ítéletet az ügy május 10-i hozzákerülését követően a törvény erejénél fogva azonnal végre kellett volna hajtani. Ezt a véleményt osztja egy független államigazgatási jogász is, aki "az ügy túlpolitizáltsága miatt" nem kívánta magát megnevezni. Mint mondta, "nem szeretném a lakcímemet és a telefonszámomat a kuruc.infón viszontlátni".
Talán ezzel magyarázható, hogy a Közigazgatási Hivatal nem helyezett nagy súlyt az akta I. kerületbe küldésére. Forgács Imre, a hivatal vezetője kérdésemre annyit közölt, hogy azt június 18-án vette át tőlük az önkormányzat. Az I. kerületnél először a tv2 június 25-i híradójában letagadták, hogy megkapták volna az aktát, majd másnap az érdeklődésemre úgy pontosítottak, hogy "nem a teljes aktát birtokolják". Az utóbbi két hétben teljesen elérhetetlenné vált Deák Ferenc jegyző helyett Blázsovics Lívia sajtóreferens 26-án azt nyilatkozta: az önkormányzatnak továbbra is az az álláspontja, hogy a teljes akta átvételét követően kerülnek csak döntési helyzetbe. Arra a kérdésemre, hogy konkrétan milyen dokumentumok hiányoznak még szerintük az aktából, nem tudott válaszolni. Ezt Forgács Imre tette meg helyette, aki elmondta, hogy az I. kerületi önkormányzat június 18-i dátumú, de csak június 23-án kézbesített levélben az ítélet eredeti példányára (!) tartott igényt, valamint arra a tértivevényre, ami igazolja, hogy a XII. kerület átvette a Fővárosi Bíróságtól az ítéletet. Mivel az I. kerületi önkormányzat május közepén már ki lett jelölve az ítélet végrehajtására, nehéz megérteni, hogy miért csak június közepén jutott eszébe az eredeti ítélet beszerzése, és azt miért nem a XII. önkormányzattól kérte el a tértivevénnyel egyetemben. A leginkább ésszerű magyarázat az lehet, hogy az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás - aki egyben a Fidesz parlamenti képviselője is - szoros együttműködésben húzza az időt Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesterrel - aki a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője - a jogerős bírósági ítélet kijátszása érdekében.
Pokorni továbbra is fittyet hány a bíróság döntésére. Az ítélethirdetés után közel két hónappal ötödször is benyújtott egy az emlékmű fennmaradását szentesítő határozati javaslatot a Fővárosi Közgyűléshez. Demszky Gábor főpolgármester kérdésemre írt levelében kifejtette, hogy esély sincsen a Turul engedélyezésére. "Amikor Budapest Hegyvidék XII. Kerületi Önkormányzata a jogszabályokkal és az ügyben hatáskörrel rendelkező, a törvényeket alkalmazó szervekkel nyíltan szembehelyezkedve állíttatta fel az emlékművet, jogsértést követett el" - írta Demszky Gábor. Ennek megfelelően a Fővárosi Közgyűlés 2008. május 29-én megint megtagadta a tulajdonosi hozzájárulást. Arról viszont sem John Emese, a Fővárosi Önkormányzat SZDSZ-, sem Steiner Pál, az MSZP-frakciójának a vezetője nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy a 2007. október 25-i közgyűlésen két szocialista és négy SZDSZ-es képviselő miért járult hozzá szavazásával ahhoz, hogy a Turul-emlékműről korábban hozott valamennyi tiltó közgyűlési határozatát visszavonja a testület. Pokorni a május 29-i döntés után tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy mivel "az áldozatok emlékét semmibe vevő, kicsinyes vita lezárására tett javaslatát" elutasították, építésigazgatási eljárást kezdeményez a Turul-szobor fennmaradását kérve.
Úgy tűnik azonban, közeleg az igazság pillanata. Forgács Imre két hete, június 18-án hivatalosan felszólította Deák Ferenc jegyzőt, hogy legkésőbb július 3-ig számoljon be, mit tett az I. kerület a Fővárosi Bíróság ítéletének végrehajtásáért. Persze Nagy Gábor Tamás és Deák Ferenc rövid ideig még húzhatják az időt azzal, hogy "komolyan veszik" Pokorni ismételt fennmaradásiengedély-kérelmét. Amit Pokorni egyszer már eljátszott, ám Deákék végül éppen arra hivatkozva adták ki a bontási határozatot, hogy nincsen meg a Magyar Nemzeti Galéria és a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása. Ez most sincs meg, de próbálkozni mindig lehet. Mire megy ki a törvénysértő gyakorlat? Az előre hozott választásokra játszik a két fideszes polgármester, abban reménykedve, hogy kormányváltás esetén az államigazgatás is "jobb belátásra tér"? Elszántságuk mindenesetre követőkre talált. A MIÉP elnöksége 2008. május 30-án bejelentette, hogy aláírásgyűjtéssel kívánja annullálni a Fővárosi Bíróság ítéletét. Nyomatékul 2008. június 4-én a Pokorniék pillanatnyi tervei szerint kizárólag a második világháborúban elesett katonák emlékhelyévé redukálandó Turul-szobornál tartották meg a MIÉP trianoni rendezvényét. Hangsúlyozni kell, hogy az emlékmű jelenleg az egykor a kerületben lakó valamennyi polgári áldozat mementójaként funkcionál - álságosan beleértve a legalább 410 zsidó áldozatot is. Csurka István beszédében kifejtette: "Milyen ember Demszky Gábor, aki le akarja bontatni ezt a szobrot? Akarnok, mint Károlyi Mihály. Annyit ért a városvezetéshez, mint Linder Béla a hadügyhöz: nem akarok többé katonát látni. Korrupt, mint az összes népbiztos. És nem mellékesen zsidó, mint Korvin-Klein Ottó, Szamuely-Sámuel Tibor, és Kun-Kohn Béla." Ezen azért Pokorniék is elgondolkodhatnának.
A szerző újságíró, a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület tagja.
