Magyar zavarok

  • 1998. január 8.

Publicisztika

Minden második magyar állampolgár olyan rasszistaszerű dolgokat gondol, adja tudtunkra a Gallup által készített felmérés. Minden második magyar bevallja, idegenkedik a cigányoktól, uszkve minden harmadik örülne, ha korlátoznák a színes bőrűek számát az országban; ami pedig a zsidókat illeti, no, azokat nem kedveli legalább 13 százalék, nem, nem, soha.

Minden második magyar állampolgár olyan rasszistaszerű dolgokat gondol, adja tudtunkra a Gallup által készített felmérés. Minden második magyar bevallja, idegenkedik a cigányoktól, uszkve minden harmadik örülne, ha korlátoznák a színes bőrűek számát az országban; ami pedig a zsidókat illeti, no, azokat nem kedveli legalább 13 százalék, nem, nem, soha.

Ha elfogadjuk a felmérés eredményeit - kételkedni, fájdalom, nincs sok okunk, lásd Tiszavasvári, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár -, akkor azon is el kell töprengenünk, hogy vajon meddig terjed minden második honfitársunk idegenkedése a romáktól, és milyen eszközöket tartana megengedhetőnek, adott esetben kívánatosnak annak érdekében, hogy az idegenkedés tárgya ne kényszerítse idegenkedésre (hisz idegenkedni szar érzés lehet)? Például belefér-e az, hogy hát ilyen vonatokra rakják őket, és elvigyék őket valahová, ki az országból, mondjuk? És ha igen, vizet azért adnának-e az utazóknak az idegenkedők, ha mondjuk nagy meleg lenne, és ezek a vonatok, a menetrend hirtelen támadt zsúfoltsága miatt vesztegelni lennének kénytelenek az állomásokon? Vagy ez a vonatosdi talán túlzás lenne? Elég lenne mondjuk egy helyre rakni őket az országban, és drótot is csak azért húzni köréjük, hogy meg legyenek védve a tettleg is idegenkedni akaróktól? Meg mert a végén még valamelyik közülük beköltözne a szomszédba?

Mikor aludtunk el, hogy hirtelen ilyen nagyon, nagyon szar kérdésekre kell ébrednünk? És melyik ország ez egyáltalán?

Mert az ugye nem lehet, hogy Magyarország fele ilyeneket gondoljon; a szomszéd és a harmadik szomszéd és az ötödik szomszéd; vagy a vidéki rokonok; nem, ők biztos nem ilyenek. Nem lehet, hogy ők mind ily könnyen megadták volna magukat a szellemi restségnek, a sztereotípiáknak (a cigányok koszosak, bűnözők, ingyenélők, együttélni velük képtelenség stb., lásd még: a németek fasiszták, az erdélyi magyarok javíthatatlan soviniszták stb.), hogy kiveszett volna belőlük a józan ítélőképesség, és ne tudnák a lelkük mélyén, hogy a megalázott, nyomorgó, a valós politikai önartikulációra képtelen kisebbség gondjainak megoldása az ő felelősségük is; és hogy ne legyen bennük semmi részvét a megalázottak és a nyomorgók iránt - sőt a megalázottságuk és a nyomoruk fő okát épp bennük lássák. Az nem lehet, hogy ebből az országból, a Mi Hazánkból hiányozzék az, ami egy közösséget, egy nemzetet összetart.

Mert ha mégis, akkor már nem kell sokáig várnunk arra, hogy valakik az idegenkedést nyíltan is hirdetni kezdjék, falugyűléseken, újságokban, választási beszédekben, hogy a butaság és a részvétlenség, a lassan gyülemlő, hangtalan gyűlölet az ő hangjukon szólaljon meg, és az ő kezükbe adja a hatalmat. Milyen hely lesz akkor Magyarország? És kik lesznek a következő romák?

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.