Mickeymaussolini

  • 1999. február 18.

Publicisztika

Mondjuk nekünk tényleg nincs semmi gondunk azzal, hogy buta, reformnyilas klónok grasszálnak a Várban, mert hát ugye mit is csinálnának a buta, reformnyilas klónok, mint hogy grasszálnak a Várban, esetleg levonulnak a Gerbeaud-ba, hogy begyalázzanak egy adag flódnit, aztán meg irány a Viking Klub, ahol évszaktól függetlenül mindig színvonalas programok várják a fasiszta fiatalokat.

Ez természetes és törvényszerû, hiszen Európa egyetlen városában sem lehet buta, reformnyilas fiataloknak grasszálni sehol, mert: a) azt mondja nekik a helyi hatalom, hogy ugyan már, húzzanak az elõbõrfejû rohadt rokonukba, vagy b) a helyi gondolkodó erõk dupla létszámmal megjelennek, aztán addig verik egy letépett Zsiguli-ajtóval az arcukat, míg vissza nem lapoznak az általános iskolai történelemkönyvben.

Szerencsére nálunk ez nincs így. Nálunk, és egyedül nálunk Európában, összejöhetnek ezek a fiatalok a népek barátsága jegyében, évrõl évre, és a rendõrség még meg is védi, mintegy biztosítja hagyományõrzõ sétájukat, és eszébe se jutna ezeket a példás rendben és rendezett ruházatban vonuló illetõket vegzálni csak azért, mert Európa némely kultúrállamaiban amiatt, amit itt mûveltek, hosszú idõre becsuknák õket, és mert Magyarországon is törvény tiltja az önkényuralmi jelképek használatát.

Rögtön tovább is lehetne fejleszteni a - már-már hagyományosnak tûnõ - budapesti náci felvonulást, és erre kisebb, mintegy helyi érdekû turisztikai ipart alapozni. Elsõ körben tök jó statisztákat lehetne bérelni a Filmgyártól, akik sokkal jobban tudnak kart lengetni, aztán elõállhatnánk a csak fehéreknek, csak fehér személyzet jellegû szállodai szolgáltatásokkal, meg persze Fehér Karácsony, Fehér Holló és Fehér Szén jellegû extrákkal. A jól sikerült, a Gulasch-partyra hajazó rendezvények végén demokratikus rendõrségünk huszár-, csikós- és ulánusjelmezben verhetné õket kissé végig, hogy legyen mirõl anekdotázniuk e fiataloknak a müncheni sörházakban, és hogy rendõrségünk is tanúságot tehessen tettrekészségérõl, valamint történelmi tisztánlátásáról.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.