Mickeymaussolini

  • 1999. február 18.

Publicisztika

Mondjuk nekünk tényleg nincs semmi gondunk azzal, hogy buta, reformnyilas klónok grasszálnak a Várban, mert hát ugye mit is csinálnának a buta, reformnyilas klónok, mint hogy grasszálnak a Várban, esetleg levonulnak a Gerbeaud-ba, hogy begyalázzanak egy adag flódnit, aztán meg irány a Viking Klub, ahol évszaktól függetlenül mindig színvonalas programok várják a fasiszta fiatalokat.

Ez természetes és törvényszerû, hiszen Európa egyetlen városában sem lehet buta, reformnyilas fiataloknak grasszálni sehol, mert: a) azt mondja nekik a helyi hatalom, hogy ugyan már, húzzanak az elõbõrfejû rohadt rokonukba, vagy b) a helyi gondolkodó erõk dupla létszámmal megjelennek, aztán addig verik egy letépett Zsiguli-ajtóval az arcukat, míg vissza nem lapoznak az általános iskolai történelemkönyvben.

Szerencsére nálunk ez nincs így. Nálunk, és egyedül nálunk Európában, összejöhetnek ezek a fiatalok a népek barátsága jegyében, évrõl évre, és a rendõrség még meg is védi, mintegy biztosítja hagyományõrzõ sétájukat, és eszébe se jutna ezeket a példás rendben és rendezett ruházatban vonuló illetõket vegzálni csak azért, mert Európa némely kultúrállamaiban amiatt, amit itt mûveltek, hosszú idõre becsuknák õket, és mert Magyarországon is törvény tiltja az önkényuralmi jelképek használatát.

Rögtön tovább is lehetne fejleszteni a - már-már hagyományosnak tûnõ - budapesti náci felvonulást, és erre kisebb, mintegy helyi érdekû turisztikai ipart alapozni. Elsõ körben tök jó statisztákat lehetne bérelni a Filmgyártól, akik sokkal jobban tudnak kart lengetni, aztán elõállhatnánk a csak fehéreknek, csak fehér személyzet jellegû szállodai szolgáltatásokkal, meg persze Fehér Karácsony, Fehér Holló és Fehér Szén jellegû extrákkal. A jól sikerült, a Gulasch-partyra hajazó rendezvények végén demokratikus rendõrségünk huszár-, csikós- és ulánusjelmezben verhetné õket kissé végig, hogy legyen mirõl anekdotázniuk e fiataloknak a müncheni sörházakban, és hogy rendõrségünk is tanúságot tehessen tettrekészségérõl, valamint történelmi tisztánlátásáról.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.