Vegyes érzelmekkel olvastuk Unger Anna cikkét (Tűz lesz, babám!, Magyar Narancs, 2008. december 4.), amelyben a Political Capital választási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezését bírálja. Egyfelől örültünk, hiszen a célunk az, hogy a parlamenti képviselőinket felrázandó közéleti vitát generáljunk a magyar választási rendszer problémáiról - ezek közül is elsősorban a választókerületi aránytalanságokról. Másfelől viszont elszomorítónak találtuk Unger néhol kioktatónak tetsző stílusát, amellyel mintha eleve lezárni igyekezne a diskurzust. Az alábbiakban csak azon állításaival vitatkozunk, amelyek tartalmi szempontból téves megközelítésről vagy tájékozatlanságról tanúskodnak.
*
1. Noha Unger Anna felelőtlenséggel vádol minket, sosem állítottuk, hogy a választókerületek ügyének rendezetlensége miatt "ég a ház", éppen ellenkezőleg: most még van ideje az Országgyűlésnek az alkotmányos mulasztás orvoslására. Bírálónk "hatásvadásznak" mondja, hogy szerintünk a 2010-es parlamenti választásra vonatkozóan "a botrányt meg kell előzni", és "az érvényben lévő alkotmányt tisztelni kellene", majd ezzel ő maga is egyetértve úgy fogalmaz: "az érvényben lévő alkotmányt - s ennek okán az AB-határozatokat - tisztelni kellene. [...] mélyen egyetértek, hogy a botrányt meg kell előzni." Ha ez így van, akkor kérdés, hogy mitől lenne felelőtlen az az egyszerű tényállítás, hogy a IX. kerületben tartandó időközi választás "alkotmányos szempontból kifogásolható". Az ugyanis, hogy eredménytelenül telt el az Alkotmánybíróság által megszabott, a választókerületek arányosítására, illetve a megfelelő jogszabályi garanciák megteremtésére vonatkozó határidő, úgy gondoljuk, alkotmányos szempontból kifogásolható állapot fenntartásához vezetett. Ezzel pedig nem vagyunk egyedül: az ügyben nyilatkozó alkotmányjogászok és elemzők szinte mindegyike, de még az időközi választás győzelemre esélyes jelöltje is jogosnak nevezte felvetésünket. Az Unger által nyilván jól ismert Dessewffy Tibor egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott: "Hálás lehet a magyar politikai elit ezért a felvetésért. Valamit ezzel a helyzettel bizonyosan kezdeni kell. [...] ha egy dolog nem kerül elő, akkor a politikának van arra hajlama, hogy ne vitassa meg azokat a kérdéseket, amelyekre nem jut energia, amelyek kényelmetlenek." Kérdés, hogy Unger - kommunikációval is foglalkozó politikai elemző létére - miért nem akarja érteni, hogy akciónk a figyelemfelhívást szolgálja. Pedig egyértelműen fogalmaztunk már első sajtóközleményünkben is: "A Political Capital célja, hogy időben fényt derítsen a viszszás helyzetre, egyúttal elejét vegye egy nagy valószínűséggel bekövetkező súlyos jogbizonytalanságnak. Ennek eszköze, hogy a Budapest 12. választókerületében (Ferencvárosban) 2009 januárjában tartandó időközi választás ellen - annak eredményétől függetlenül - kifogást nyújt be az illetékes választási bizottsághoz."
2. Unger Anna azt írja: "Maga a Political Capital is csak most világosodott meg, holott idén már volt egy időközi választás, Újbudán. Nem találok értelmes magyarázatot arra, hogy ha most ennyire sötéten látják az alkotmányos jövőt, akkor nyolc-kilenc hónappal ezelőtt miért nem éltek kifogással?" Nem nyolc-kilenc hónappal ezelőtt, hanem már a 2007. augusztus 2-án nyilvánosságra hozott Alapjogok és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon című tanulmányunkban megfogalmaztuk a választókerületek aránytalanságával kapcsolatos javaslatainkat. Emellett elemzéseinkben rendre foglalkoztunk a kérdéssel (Választókerületek rajzolgatása helyett amőbáznak a képviselők, Hírszerző, 2007. május 25.; A fele sem igaz, Figyelő, 2007. augusztus 30.; Orbán és a félbevágott parlament, Hírszerző, 2008. június 19.; "Kisebbparlamentezés" gátolja a választójogi reformot, Hírszerző, 2008. október 8.). Az, hogy e felvetéseinkről még egy szakértőnek sincs tudomása, valamint hogy az általunk szándékosan kivárt újbudai választást végül nem kifogásolta senki, jól mutatja, hogy a ferencvárosi időközi választás talán az utolsó eszköz, amivel súlyt adhatunk figyelemfelhívásunknak. A kifogás hiányában eddig legfeljebb egy-egy egyetértő megjegyzésre futotta azoktól, akik átérzik az alkotmányos mulasztás súlyát. Így viszont remény van arra, hogy a problémát megoldani akaró szakmai-politikai diskurzus induljon útjára.
3. "Az sem elfogadható, hogy a bejelentők, noha folyamatosan az AB 2005-ös határozatára hivatkoznak, annak lényegi elemeit, fő megállapításait figyelmen kívül hagyják" - írja Unger, holott épp ő az, aki a határozat lényeges elemeit hagyja figyelmen kívül. Örülünk, hogy nagy hangsúlyt fektet azon passzusra, amely kifejti, miért nem helyezi hatályon kívül az AB a választókerületekre vonatkozó szabályozást. De semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni az AB legalább ekkora, ha nem nagyobb súlyú megállapításait az egyenlő választójogról. Ma két szempontból is súlyosan sérül az egyenlő választójog elve. Egyrészt a választókerületek aránytalansága miatt, másrészt azért, mert az Országgyűlés nem teremtette meg az egyenlő választójog érvényesüléséhez szükséges garanciákat, jogszabályi feltételeket. Tehát nincs ma olyan törvényi rendelkezés, amely meghatározná a választókerületek területének módosítására irányadó szabályokat. Az AB kimondta: az egyenlő választójog alapelve magában foglalja annak követelményét, hogy a választópolgárok szempontjából a szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselői mandátum megszerzésénél. "A szavazatoknak akkor lehet közel egyenlő súlya, ha lehetőség van arra, hogy egyenlő számú szavazó döntése eredményezzen mandátumot." Az "minden körülmények között ellentétes az egyenlő választójog elvével, ha az egyéni választókerületekben a jegyzékbe vett választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mutatható ki. [...] Ilyen esetben a választásra jogosultak száma közötti eltérés olyan nagy mértékű, hogy azt semmiféle indok nem teheti alkotmányosan elfogadhatóvá". Megjegyeznénk, hogy Budapest 12. számú egyéni választókerülete a névjegyzékbe vett választópolgárok alapján az ötödik legkisebb választókerület, tehát ebben a körzetben egy választópolgár szavazatának a súlya több mint kétszeres a legnagyobb választókerületben (Pest 4., Gödöllő) élő választópolgár szavazatához képest.
Ezzel összefüggő probléma, hogy a hatályos szabályok szerint a kormány hatáskörébe tartozik az egyéni választókerületek területének meghatározása. Arról azonban egyetlen jogszabály sem rendelkezik, hogy a népességmozgások miatt szükséges területmódosításokat milyen szempontok szerint kellene végrehajtani. Az oly sokat idézett 22/2005. (VI. 17.) AB-határozat kimondja, hogy alkotmányjogi szempontból aggályos, "ha a kormány megfelelő törvényi korlátok nélkül határozhatja meg a választókerületek területét". Törvényi szinten kell, hogy megjelenjenek azok a lényeges garanciák, amelyek körülhatárolják a kormány és az Országgyűlés mozgásterét, és biztosítják az alkotmányban rögzített egyenlő választójog elvének érvényesülését. Az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem teremtette meg az "egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányossági követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket". Egyértelmű tehát, hogy az egyenlő választójog elvének érvényesüléséhez szükséges a választókerületeket időről időre a népességmozgásokhoz arányosítani. Erre nézve nemzetközi iránymutatásokat is találunk (Velencei Bizottság, EBESZ-irányelvek).
4. A szerző állítja: "Ha a parlament 2010-re sem rendezi a kérdést, akkor fennmarad a mulasztásos alkotmánysértés - de erre hivatkozva nem lesz megkérdőjelezhető a választás." Az AB-határozat azonban úgy szól: "Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy határozata nem érinti azoknak az országgyűlési képviselő-választásoknak az alkotmányosságát, amelyeket a jelen határozatban előírt törvénymódosítást, valamint az egyéni választókerületek területének és a területi listákról megszerezhető mandátumok számának átfogó felülvizsgálatát megelőzően tartottak." Azaz a 2007. június 30-ig elvégzendő törvénymódosítást megelőző választások alkotmányosságát valóban nem érinti. A határidő elteltét követően azonban más a helyzet. Az AB egyértelműen kimondta, hogy a jelenlegi helyzet, a hatályos jogszabályok alkotmánysértőek. Hogy jogi eszközök lesznek vagy sem a választási eredmények megsemmisítésére 2010-ben, az kezdeményezésünk nyomán kiderül; ám ha nem lesznek is, politikailag kiaknázható lesz a kormánytöbbség legitimációjának megkérdőjelezése az alkotmánysértő jogszabályok alapján megtartott választásra hivatkozással.
5. Az, hogy az újrarajzolt választókerületi határokra vonatkozó új szabályok mikor lépjenek életbe, nem időszerű probléma. Egyelőre sem a mód, sem a garanciák nincsenek meg arra, hogyan is volnának átrajzolhatók e határok. Ez a probléma lényege. És ha így megy tovább, soha nem kerül elérhető közelségbe az alkotmányos mulasztás orvoslása. Ezen a helyzeten Unger "szakmaiszarvashibázása" biztosan nem segít.
6. A PC kezdeményezéséről a szerző végül megjegyzi: "maguk sem lesznek büszkék arra, ha a legközelebbi választások után mégis fellobban a tűz, és az ő cikkeikre is hivatkozva indulnak meg újra a notóriusan választási csalást emlegető hídfoglalók". Ezek szerint ő nem az alkotmányos mulasztásokat, hanem azt tartja problémának, ha valaki beszél ezekről, és nem söpri a szőnyeg alá, mint a politikusaink. Igaza van abban Unger Annának, hogy nem ég a ház. Hanem - e mentalitás miatt - szép lassan elrohad.
A szerzők a Political Capital Institute munkatársai.
