Ezután minden hiába: az újoncok hozhatják a hamis papírt az öröklött elmebajról, a súlyos krumplihéj- és Wim-allergiáról, a krónikus társadalmi beilleszkedési zavarokról (klasszikus idióma, túlélte a Kádár-kort), mindnek megtalálják a helyét a seregben - akinek meg mégsem, az örülhet, ha jogosítványa elvesztése nyomán legalább a szavazati joga megmarad. Nem véletlen a legfelsőbb szintről sugalmazott kormányzati akarat: hazánk fiatalsága mostanában nem rajong túlzottan a katonáskodásért, ami kevéssé érthető, hiszen mi is lehetne szebb e hazában, mint eltölteni 6-8 hónapot kannásboros katatóniában, gyakorló elmebetegek társaságában, s közben hozzászokni a gondolathoz, hogy hátralévő életünkben is ezekhez hasonló pszichopaták fognak parancsolgatni. Mindez persze korántsem véletlen: a civilizációs betegségként jelentkező puhányság mellett joggal hibáztatható a defetista, uszító propaganda és a deheroizáló történeti iskola is, melyek folyton csak az elvesztett háborúkkal jönnek, pedig, ahogy a megszállott totózók is tudják, egyszer minden rossz sorozat megszakad (előbb-utóbb valaki biztosan beleszalad majd a nyitott késbe).

n Ezután minden hiába: az újoncok hozhatják a hamis papírt az öröklött elmebajról, a súlyos krumplihéj- és Wim-allergiáról, a krónikus társadalmi beilleszkedési zavarokról (klasszikus idióma, túlélte a Kádár-kort), mindnek megtalálják a helyét a seregben - akinek meg mégsem, az örülhet, ha jogosítványa elvesztése nyomán legalább a szavazati joga megmarad. Nem véletlen a legfelsőbb szintről sugalmazott kormányzati akarat: hazánk fiatalsága mostanában nem rajong túlzottan a katonáskodásért, ami kevéssé érthető, hiszen mi is lehetne szebb e hazában, mint eltölteni 6-8 hónapot kannásboros katatóniában, gyakorló elmebetegek társaságában, s közben hozzászokni a gondolathoz, hogy hátralévő életünkben is ezekhez hasonló pszichopaták fognak parancsolgatni. Mindez persze korántsem véletlen: a civilizációs betegségként jelentkező puhányság mellett joggal hibáztatható a defetista, uszító propaganda és a deheroizáló történeti iskola is, melyek folyton csak az elvesztett háborúkkal jönnek, pedig, ahogy a megszállott totózók is tudják, egyszer minden rossz sorozat megszakad (előbb-utóbb valaki biztosan beleszalad majd a nyitott késbe).

Nem is az a nagy baj a sok nyomorult szimulánssal (kezelésükre lásd: Svejk - kininnyalóka, beöntés, gyomormosás), hogy megkerülik a katonaságot, úgy is, mint vezető államférfiaink szerint nélkülözhetetlen szocializációs fázist. Hanem az, hogy ezáltal nem sajátítják el, nem alakítják ki azon készségeket és lelki beidegződéseket, melyek nélkül például a jelenlegi kormány működése elvesztené minden értelmét - legalábbis a külvilág, a befogadók felé. Kellő örömkatonai tapasztalat híján nem értik, hogy miért gurítják a szögletest, és miért viszik a gömbölyűt - pedig nyilvánvaló: ha mindent visznek, ami nincs lebetonozva vagy leszögezve, akkor a többi már csak részletkérdés. Ha hiányzik a kellő tréning, amely a repetitív butaság elviseléséhez kell, akkor a puhány elájul a zászlóátadáson vagy a kolbásztöltésen, a körmeneten vagy az 1082. fröccsöntött Szt. István avatásán. Az ilyen ember fel nem tudja fogni, miért vezetik hazánkat, nem is csekély számban, deliráló idióták, mint ahogy homályban marad számára, hogyan, s főként kinek a jóvoltából kerülhetett a HM élére két ekkora inkompetens balfék, s persze azt sem fogja megérteni, hogy ha egyszer zászlóalj-KISZ-titkári szinten megrekedt vezetői gondos munkával elszabotálták a haderőreformot, akkor most miért neki, a legszívesebben lábával szavazó, potenciális alkoholbetegnek kell megszívnia az egészet? S legfőképpen: ha egyszer hetvenes IQ alatt nem lehet valaki sorozott katona, akkor miért nem érvényesül ez a limit felsőbb szinteken is - különös tekintettel a tágan értelmezett parancsnoki karra?