Miközben a remek szoclib/szocnac magyarországi újságok hörögnek és vért köpnek a felvidéki magyar iskolák szlovák borítójú bizonyítványai miatt (harmadosztályú disznóság), és nemzetiszínű tivornyát rendeznek amiatt, hogy Kolozsvár vasgárdista polgármestere, Funar nem hajlandó fogadni a magyar főkonzult (jó neki), végtelen számú méltatlankodó cikkben - amúgy vö. egy izgalmas könyvvel: Balázs Sándor & Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron, 1992-96, Kolozsvár: Erdélyi Híradó, 1997, 496 lap, ISBN 973-97623-2-8, ár nélkül -, arról csak mínuszos hír szól, hogy a Constantinescu-Ciorbea-kormányzat oktatási rendelete véget vetett az évtizedes magyarellenes diszkriminációnak, meghozta a világon eddig ismert legnagylelkűbb kisebbségpolitikai rendszabályt - forradalmi úton, a román parlament feje fölött, szembeszállva mindenkivel, nehogy az erdélyi magyar nebulók jogai egy percig csorbuljanak akár. A demokratikus-euroatlanti mámorban izzó, következetesen magyarbarát román libszoc kormányzat egy jó szót sem kap az állítólag antinac. 3 nagy lapban és 3-4 rádióműsorban - a nagy képmutató magyarkodásban, a jelentéktelen és befolyás nélküli Funar szidalmazásában elsikkad az, hogy Jászi Oszkár óta először történt valami a magyar-román testvériesülés irányában. De a szoclib/szocnac napisajtó csak olához tovább. És még nekünk áll euroatlantilag följebb! Szégyen, gyalázat.
Nyamvadt sovén magyar sajtó
Miközben a remek szoclib/szocnac magyarországi újságok hörögnek és vért köpnek a felvidéki magyar iskolák szlovák borítójú bizonyítványai miatt (harmadosztályú disznóság), és nemzetiszínű tivornyát rendeznek amiatt, hogy Kolozsvár vasgárdista polgármestere, Funar nem hajlandó fogadni a magyar főkonzult (jó neki), végtelen számú méltatlankodó cikkben - amúgy vö. egy izgalmas könyvvel: Balázs Sándor & Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron, 1992-96, Kolozsvár: Erdélyi Híradó, 1997, 496 lap, ISBN 973-97623-2-8, ár nélkül -, arról csak mínuszos hír szól, hogy a Constantinescu-Ciorbea-kormányzat oktatási rendelete véget vetett az évtizedes magyarellenes diszkriminációnak, meghozta a világon eddig ismert legnagylelkűbb kisebbségpolitikai rendszabályt - forradalmi úton, a román parlament feje fölött, szembeszállva mindenkivel, nehogy az erdélyi magyar nebulók jogai egy percig csorbuljanak akár. A demokratikus-euroatlanti mámorban izzó, következetesen magyarbarát román libszoc kormányzat egy jó szót sem kap az állítólag antinac. 3 nagy lapban és 3-4 rádióműsorban - a nagy képmutató magyarkodásban, a jelentéktelen és befolyás nélküli Funar szidalmazásában elsikkad az, hogy Jászi Oszkár óta először történt valami a magyar-román testvériesülés irányában. De a szoclib/szocnac napisajtó csak olához tovább. És még nekünk áll euroatlantilag följebb! Szégyen, gyalázat.
