Olvasói levél - Jön a lengyel modell

Kedves MaNcs! Félix Péter sokadszor írja le azt, amit már sokszor elmondott a magyarországi zsidóságról, és aminek nem sok köze van a reális elemzéshez, ezért vitára sem nagyon érdemes. Egyetlenegy felháborító állítására azért kénytelen vagyok reagálni: "(...) hiszen ma már lámpással sem lehet találni holokauszt-túlélőket".

A zsidóság által fenntartott szociális rendszereken keresztül több mint 5 ezer idős zsidó ember kap különféle támogatásokat, étkezést, orvosi ellátást, házi gondozást stb.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány döntése alapján még ma is tíz és fél ezer zsidó ember kap nyugdíj-kiegészítést a magyar államtól, és a magyar kormány által 2007-ben átadott öszszeg szétosztásakor is közel ennyi igénylő jelentkezett, mint rászorult zsidó holokauszt-túlélő, és ebből már 9942 meg is kapta a 2008-2009 évre eső pénzbeli támogatást.

Ez a több mit 10 ezer ember itt él közöttünk, naponta találkozhatunk velük, nem kell őket lámpással keresni, csak éppen megbecsülni, és szeretni.

Aki nem létezőnek tekinti őket, mint Félix Péter, attól még lehet újságíró, csak éppen érzéketlen, és ezért nem kellene a zsidóság ügyeivel foglalkoznia.

Az elmúlt évtizedek során a MaNcs többször közölt cikket a magyarországi zsidóságról, de csak a nemzetiségi ügy önjelölt apostolai és a meglévő struktúrát szétrombolni kívánók mondhatták el véleményüket hosszú hasábokon, de a Mazsihisz soha sem kapott alkalmat arra, hogy összefüggően kifejtse álláspontját; lelke rajta az újságot szerkesztőknek.

Ettől még nem mondom le az előfizetésemet, bár a Nagy Imréről szóló cikk olvasása után ez komolyan felmerült bennem, de hát ha már az első számtól megvan az összes példány, akkor ezen már nem változtatok.

Budapest, 5769. Támmuz havának 10. napján.

Üdvözlettel:

Feldmájer Péter elnök,

Mazsihisz