Olvasói levél - Jön a lengyel modell

  • .
  • 2009. július 9.

Publicisztika

Kedves MaNcs! Félix Péter sokadszor írja le azt, amit már sokszor elmondott a magyarországi zsidóságról, és aminek nem sok köze van a reális elemzéshez, ezért vitára sem nagyon érdemes. Egyetlenegy felháborító állítására azért kénytelen vagyok reagálni: "(...) hiszen ma már lámpással sem lehet találni holokauszt-túlélőket".
A zsidóság által fenntartott szociális rendszereken keresztül több mint 5 ezer idős zsidó ember kap különféle támogatásokat, étkezést, orvosi ellátást, házi gondozást stb.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány döntése alapján még ma is tíz és fél ezer zsidó ember kap nyugdíj-kiegészítést a magyar államtól, és a magyar kormány által 2007-ben átadott öszszeg szétosztásakor is közel ennyi igénylő jelentkezett, mint rászorult zsidó holokauszt-túlélő, és ebből már 9942 meg is kapta a 2008-2009 évre eső pénzbeli támogatást.

Ez a több mit 10 ezer ember itt él közöttünk, naponta találkozhatunk velük, nem kell őket lámpással keresni, csak éppen megbecsülni, és szeretni.

Aki nem létezőnek tekinti őket, mint Félix Péter, attól még lehet újságíró, csak éppen érzéketlen, és ezért nem kellene a zsidóság ügyeivel foglalkoznia.

Az elmúlt évtizedek során a MaNcs többször közölt cikket a magyarországi zsidóságról, de csak a nemzetiségi ügy önjelölt apostolai és a meglévő struktúrát szétrombolni kívánók mondhatták el véleményüket hosszú hasábokon, de a Mazsihisz soha sem kapott alkalmat arra, hogy összefüggően kifejtse álláspontját; lelke rajta az újságot szerkesztőknek.

Ettől még nem mondom le az előfizetésemet, bár a Nagy Imréről szóló cikk olvasása után ez komolyan felmerült bennem, de hát ha már az első számtól megvan az összes példány, akkor ezen már nem változtatok.

Budapest, 5769. Támmuz havának 10. napján.

Üdvözlettel:

Feldmájer Péter elnök,

Mazsihisz

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.