Operabál

Publicisztika

Most hirtelen semmiféle válasz nem jut az eszünkbe arra a kérdésre: ki a hajó kapitánya. Mármint az Operaházban.
A miniszter kinevezte főigazgatónak Hegyi Árpád Jutocsát - a színházi és zenés szakmában sokaknak már ettől a ténytől is felállt a hátán a szőr, de ez mellékes. Ugyancsak sokaknak jutott eszébe, hogy ezt az embert egyszer már kitessékelte színházából, a miskolciból a saját társulata, ami a színházi berkekben nem éppen hétköznapi esemény, de ez is mellékes. H. Á. J. pályázatában az állt, hogy "még egy évig főzeneigazgató marad" az egyébként "kincsesbányának" is mondott Petrovics Emil, aki addig is a főzeneigazgatói posztot töltötte be, sőt: készre tervezte az elkövetkező évadot is. A kinevezés utáni nyilatkozatokban már nemcsak ez, hanem sok egyéb is szerepelt: többek között annak lebegtetése, hogy Kovalik Balázs, egy másik pályázó csapat tagja, aki "örömmel vette, hogy H. Á. J. beírja nevét a pályázatába", lenne jövőre a főrendező. Ezt Kovalik hamar lerázta magáról - ő tudja, miért. És elhangzott az is, hogy a főzeneigazgatói poszt egyelőre megmarad ugyan, de a későbbiekben összevonják a művészeti igazgatói tisztséggel; lefordítva ez annyit tesz, hogy Petrovics maradhat még kicsit, aztán ő lesz a Kesselyák Gergely, vagy fordítva, nyilván fordítva. Ettől már gyanút kellett volna fogni, csak nem tudjuk, kinek.

Az előkészületi munka úgy kezdődött, hogy a még ki sem nevezett gazdasági embert elküldték Petrovicshoz: mondatná le - még kitüntetéseket is kilátásba helyezett. Korábban Petrovics állítólag azt mondta, "az Operaház én vagyok", ami nyilvánvalóan tévedés, meg azt, hogy "az operához értek", ami nyilvánvalóan nem az. De a sértés célba talált: Petrovics - akinek a főzeneigazgatói hátán el kellene vinni a következő évadot - lemondott. De hogy most ezt a senkijancsit még gazdasági igazgatónak is ki fogják nevezni, az azért túlzás.

Annyit tudunk még, hogy a következő szezon eltervezett három (?) bemutatójából egy (?) lesz, ha lesz.

Hogy mindez mennyire emlékeztet arra a pályázatra, melynek alapján a kinevezettek poszthoz jutottak, nem tudjuk. Hogy a stratégiai igazgató - Müller Péter Sziámi - momentán pocsék straté-giát javasolt, azt látjuk. Meg azt is, hogy a szezon még el sem kezdődött.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.