Örvendezzünk, megszűnik a csok

Publicisztika

Bár elsőre gyalázat és penetra, valójában logikus és jó döntés a csok megszüntetése. Sajnos a babaváró részben megmarad, pedig azt is be kellene dózerolni. Gyerek ugyanis nem attól lesz, hogy fizet érte az állam.

A kormány megszünteti a csokot és szigorítja a babaváró hitel szabályait, mondta Gulyás Gergely rosszhírközlésügyi miniszter a kormányinfón. Ez jó kis muníció lesz az úgynevezett ellenzék számára így nyárra, el is indult a „tetszenek látni, épp most teszi tönkre a kormány a családokat és ez több mint gyalázat” típusú szövegáradat. Azon most lépjünk túl nagyvonalúan, hogy az az ellenzék, amelyik az elmúlt öt-tíz évben, amióta ezek az ösztönzőnek nevezett dolgok vannak, folyamatosan fikázta a csok és a babaváró szabályait, mondván igazságtalan, sokba kerül és hatása sincs, most meg hirtelen úgy védi a csokot meg a babavárót, mintha legalábbis Werbőczy Tripartitumában is benne foglaltattak volna.

Az igazság az, hogy a csok megszüntetése és a babaváró szigorítása jó döntés, sőt ez a legértelmesebb dolog, amit a kormány a témában tehetett.

Már évekkel ezelőtt meg kellett volna lépni a csok kivezetését, a babavárót pedig egyszerűen hiba és tévedés volt kitalálni és bevezetni – és nem azért, mert én már öreg vagyok hozzá.

Történtek hibák

A statisztikák szerint nem nőtt a születésszám az elmúlt időszakban, nem akartak tömegével gyereket csinálni pénzért a magyarok. Mondjuk az lett volna a meglepő, ha igen, sehol a világon nem voltak hatásosak a pénzügyi ösztönzők, az ember alapvetően nem a pénztárgép csengésére gerjed be és szaporodik. E tekintetben a csok és a babaváró is pénzkidobás volt, különösen a babaváró, de erről majd később.

A csok révén megszerezhető tízmillió forint annak bevezetésekor komoly segítség volt, egy új lakás megszerzésekor számított ez a tétel, simán kijöhetett belőle az önerő. Két gond volt ezzel. Az egyik, hogy a piac azonnal beárazta a csokot és felment az új lakások ára. A másik gond az, hogy tízmillió forinthoz három gyerek kellett. Egy gyerekre lényegében semmi értelme nem volt kérni a csokot – az ügyintézés több időt és energiát vett el, mint amennyivel beljebb volt az adásvétel –, két gyereknél is csak a kezdeti években, valójában már akkor se sok. Aztán ahogy a lakások ára az elmúlt években emelkedett, úgy értéktelenedett el a csok – csak új lakás vásárlása esetén bír bármiféle jelentőséggel, használt lakásra értelmezhetetlenül keveset lehet kapni. Mára pedig eljutottunk oda, hogy egy átlag fiatal pár nem tud új lakás vásárolni, ha van csok, ha nincs – mondjuk más se, de most csokos publit írok.

A kormány időközben kitalálta a falusi csokot. Költözz oda, ahonnan inkább elköltöznek, cserébe használt lakásra is annyi támogatást kapsz, mint máshol új lakásra. Ez még ma is jó ajánlat lehet annak ellenére, hogy a fix összegű támogatás jelentősen veszített értékéből. Persze a hátulütője az, hogy olyan településre kell költözni, ahonnan inkább lelépnek, nyilván nem ok nélkül, de hát valamit valamiért.

Félmegoldások

Mindezek után a kormány bejelentette: megszünteti a csokot, és csak a falusi csokot hagyja meg, a hozzá kapcsolódó hitel összegét pedig felemeli 15 millió forintra. Megszüntet tehát valamit, ami ma már egyáltalán nem versenyképes – semmit, de se semmit sem adnak az újlakáspiacon tízmillió forintért, a kisebb támogatást pedig egyszerűen megemlíteni is felesleges. Tök jó. Semmi értelme a csoknak, egyébként is, amikor volt értelme, akkor is káros volt, hiszen felfelé hajtotta az újlakáspiacot, vagyis a csok egy ponton túl azért kellett, hogy a csok miatt felhajtott ingatlant ki lehessen fizetni belőle, mára ez is kevés az üdvösséghez.

Ami a babaváró hitelt illeti, sajnos nem szünteti meg a kormány, csak leviszi a jogosultsági korhatárt 40-ről 30 évre. Ennek semmi értelme. A hivatalos szöveg szerint az a cél, hogy minél korábban szüljenek a nők, de ez a magyarázat baromság. Inkább az lehet az indok, hogy egy tanulmány szerint ezzel az igénylők kétharmada kiesik a rendszerből. Annyi előnye van ennek a döntésnek, hogy a korábbihoz képest jóval kevesebbet költ az állam a semmire.

A pároknak a bármire használható babaváró hitel kamatmentességéhez elég egy babát összehozni. Vagyis felvesszük a babavárót, betoljuk az egészet állampapírba, ami az idén 16, jövőre még magasabb kamatot fizet. Húszéves távlatban is mindenképpen nagyobb lesz a hozam, mint a hitelkamat, de ha pár év tartás után inkább elköltjük, akkor is nagyon jól jártunk az összességében harminc-negyven százalék feletti hozammal. Cserébe összehozunk egy utódot, akit amúgy is szerettünk volna. A hitel kamatmentes, a befektetés hozama busás, és semmi extrát nem kellett tenni érte. Ez mindent elmond arról, miért volt tévedés a babaváró konstrukció.

Ha a kormány azt mondaná, hogy helló, ezt így nem lehet, a pénzt csak lakhatásra vagy gyereknevelésre lehet használni, eggyel több értelme lenne a babavárónak. Azzal, hogy a korhatárt vitte lejjebb, csak annyit ért el a kormány, hogy az idősebb pároknak nem lesz lehetősége arbitrázsra, csak a fiataloknak. Ez is egyfajta álláspont, csak épp hülyeség. Ha az egész pénzkidobás – amúgy az –, akkor meg kell szüntetni a francba.

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy később dolgozzák ki, milyen támogatást kaphatnak azok, akik most kiszorultak a rendszerből. Na nem a harmincas nők, azok ráfaragtak. Hanem azok, akik nem falusi csokos településen élnek. Borítékolhatóan az is kudarc lesz, mint a csok és a babaváró, nem lesz több baba attól, hogy pénzt ad rá a kormány, ez már az elmúlt tíz évben is világosan kiderült. Hogy mit volna érdemes tenni? Valójában senki, egyetlen kormány vagy ország se tudja a választ. De majd Orbán Viktor és csapata tutira megmondja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.