n "Aggasztónak tartom, hogy ez már nem az első eset, amikor kifejezetten a polgári-nemzeti vagy keresztény értékrendet magáénak valló műsorokat érnek ilyen atrocitások" - aggódott egy kicsit a "demokráciáért" Orbán Viktor azután, hogy a köztévéből kirúgták az Éjjeli menedék című izé, műsort. Az Éjjeli menedék azért verte ki a biztosítékot, mert az október 23-i neonyilas gyűlésen riportot készített David Irving angol "történésszel" az 56-os forradalomról.
David Irving munkásságából két és fél részletet emelnénk most ki.
Az első a holokauszttagadás. Irving a náci népirtás tényét számtalan alkalommal kérdőjelezte meg. Nézete szerint Auschwitz egyszerű német munkatábor volt, amely köré a második világháború után a lengyel kommunisták építették fel a zsidók elgázosításának mítoszát. Később a történteket a brit háborús propaganda agyszüleményének minősítette. "A zsidók kiirtása az auschwitzi gázkamrában kitaláció. Szégyellem magam, hogy angol vagyok." Egy másik nyilatkozatában a koncentrációs táborokat Disneylandnek titulálta; a nácik - állította Irving - a Ciklon-B gázt fertőtlenítésre használták tífuszjárvány idején. A német hatóságok 1992-ben tízezer márka pénzbírságot róttak ki rá az "Auschwitz-hazugság" kifejezés használata miatt, egy évvel később kiutasították Németországból. Irving ezen kívül nem léphet Ausztria, Lengyelország, Olaszország, Ausztrália és Kanada területére sem.
Amikor Deborah Lipstadt amerikai történész 1993-ban megjelentette a Holokauszttagadás: támadás az igazság és az emlékezet ellen című munkáját, Irving rágalmazás címén pert indított ellene. Mivel az Egyesült Államokban ilyen esetekben a felperesnek kell bizonyítani, hogy az alperes hamis és rosszhiszemű állításokat tett, Irving megvárta a könyv angliai kiadását - Nagy-Britanniában ilyenkor a bizonyítás terhe az alperesre hárul. A professzor asszony és kiadója, a Penguin megnyerték a pert, s a londoni bíróság - amellett, hogy a két és fél millió fontos perköltség megfizetésére kötelezte - azt is kimondta, hogy Irving rasszista és antiszemita, s olyan szélsőjobboldali csoportokkal tart kapcsolatot, amelyek a nácizmus éltetői. Irving, noha ő kezdeményezte a jogi eljárást, később a Góliáttal küzdő Dáviddá próbálta magát stilizálni, akit elhallgattatni igyekszik a nemzetközi zsidóság.
Irving nem idén október 23-án járt először Magyarországon. A "történész" 1973-ban avval kereste meg a magyar politikai vezetést, hogy az addigi nyugati látleletektől eltérő értelmezést tár olvasótábora elé az 1956-os eseményekről. Kádárék - amint azt Mink András megírta (Itt járt egy régi ismerős, Népszabadság, 2003. október 27.) - kapva kaptak az alkalmon, s nemcsak hű propagandistáikat bocsátották Irving rendelkezésére, de némi titkosított iratanyagot is. Cserébe a hálás Irving 1981-es, Felkelés című "szakmunkájában" kikerekítette a forradalom szélsőjobboldali narratíváját: 1956 antiszemita lázadás volt a bénult zsidó kormánnyal szemben. Ez az interpretáció, amely a forradalmat megfosztotta mindennemű demokratikus politikai tartalmától, pompásan illeszkedett az ellenforradalmi propaganda argumentációs készletébe. Zanzásított és aktualizált formában ez bukkant fel a MIÉP-rendezvényen is.
Ja, és Irving rasszista: "Nem utálom a színes bőrűeket, derűs látvány egy néger férfi, nő vagy gyerek a reptéren, kikötőben, de egy dolog nem tetszik, amikor ők olvassák fel a híreket a tévében. Azok a mi híreink."
Nos, ez az ember szerepelt a közszolgálati televíziónak abban a műsorában, amely Orbán Viktor szerint "kifejezetten a polgári-nemzeti vagy keresztény értékrendet" vallja magáénak. Ebből a formális logika szerint az következik - hisz a műsort Irving miatt szüntették meg, és Orbán a műsor megszüntetése, tehát Irving szankcionálása miatt tiltakozott -, hogy Irving és tézisei is simán beletartoznak a kifejezett polg.-nemz.-ker. értékrendbe. Hogy a volt kormányfő polgári-nemzeti és keresztény vitrinjében az ízléses David Irving-porcelánfigura mellett ott díszeleg egy mókásan sípoló, fröccsöntött holokauszttagadás, az `56 szélsőkádárista értelmezését ábrázoló váza és egy fehér bőrű tévébemondót ábrázoló szép, horgolt poháralátét is.
Mindezek után három dolgot tehetünk.
Egy. Könnyekkel a szemünkben borongunk Orbán végromlásán: hogyan süllyedhetett idáig ez az egykor nagyszerű fiú.
Borongjon a franc.
Kettő. Megrémülünk. Mégiscsak ez az ember lesz a legerősebb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje 2006-ban.
Három. Egyáltalán nem rémülünk meg. Épp emiatt.
