Puskás a Honvédban nem is játszott?

Publicisztika

„Ünnepélyes keretek között avatták fel ma a Puskás Ferencről, az Aranycsapat és a Real Madrid legendás labdarúgójáról elnevezett utcát a spanyol fővárosban” – írta a napokban Magyar Távirati Iroda. Ez a hír – az MTI-től zömmel szinte változatlanul átvéve – így söpört végig a magyar sajtón, az Origótól a Hírklikkig. Ezek szerint a legismertebb és legjobb magyar labdarúgó egyesületen kívüliként verekedte be magát a világverő magyar válogatottba. Vagy esetleg a Kispest, illetve a Honvéd játékosaként?

Mindenesetre a folytatásban sem szerepel sehol a két magyarországi klub (ami tudvalevőleg valójában egy), hanem Puskás hipp-hopp Madridban termett: „Puskás Ferenc az 1956-os forradalom leverése után került Spanyolországba, ahol 1958 és 1966 között játszott a királyi klubban.”

Persze elképzelhető, hogy az MTI tudósítója – és több szerkesztője – felületes, figyelmetlen volt. Nézzük hát az első számú szaklapot, a Nemzeti Sportot. Bár saját munkatársat is jelez a szerzők közt, alapvetően az MTI-re támaszkodott, ám testre szabva: „»Büszkék vagyunk Puskás Ferencre, mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását a nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kelet-madridi Vicálvaro kerületben tartott rövid ünnepségen, ahol lapunk főszerkesztőjével, Szöllősi Györggyel, a Puskás-ügyek nagykövetével közösen leplezték le a Puskás Ferenc nevét viselő utcatáblát.«” „Lapunk főszerkesztőjének” sem sikerült beszuszakolni a Kispestet avagy a Honvédot a szövegbe. Valamint a külügyminiszter úrnak sem a Facebook-oldalán (ami szintén olvasható a Nemzeti Sportban, itt egy részletet idézünk), pedig közismerten lelkes Honvéd-drukker. „Büszkék vagyunk Puskás Ferencre mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását egy nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé. Korának legjobb futballistája, aki magyarok és spanyolok szíveinek millióit ejtette rabul. Magyarországon a nemzeti stadion, egy futball akadémia és közterületek egész sora viseli a nevét.”

 
Szijjártó Péter és Szöllősi György a madridi utcanévtábla-avatáson
Forrás: Szijjártó Péter Facebook

Az egyik közterület, a Puskás Ferenc nevét a magyar fővárosban viselő utca éppenséggel a Bozsik Stadionnál húzódik, Kispesten. Mindketten – Puskás és Bozsik – itt nőttek fel, hazánkban ebben a klubban és jogutódjában játszottak. 

A futballakadémia történetesen Felcsúton van. Puskás Ferenc nevét viseli. A relikviái is ott vannak.

Halála után, a családja hozzájárulásával került oda. Volt is botrány belőle. Hiszen Puskás Ferencet minden Kispesthez köti. Amikor már Öcsi bácsiként hazalátogatott, luxushotelek helyett a szerényebb, az Üllői és a Határ út sarkán álló Aero Szállót választotta, mondván, az közel van Kispesthez, szülőhelyéhez és itthon maradt húgához. Ott, Kispesten, a kisvárosban, a kerületben, a klubban volt igazán otthon. A szinte legszűkebb pátriájában. Ahol magától értetődően helye volna a Puskás-gyűjteménynek. 

Ehelyett Felcsúton van. Ahol a stadiont – jobb híján, mert a név foglalt – az ő spanyol becenevén, Panchónak hívják. Orbán Viktor futballakadémiáját eleve egyedül a leghíresebb magyar labdarúgóról lehetett csak elnevezni. Ahova Orbán Viktor elképzelte a Puskás-emlékbirodalmat is. Kirángatva a hazai emlékeket a legtermészetesebb közegükből.

felcsut_top_story_lead.jpg

 
A felcsúti Pancho Aréna

Ott tartunk mára, hogy a Kispest már a „nevelőegyesülete” sem. Nincs, eltűnt. Ha felcsúti múltja nincs, akkor semmilyen ne legyen? Illetve csak az Aranycsapatban. 

Hiszünk a véletlenekben, meg nem is. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy Szijjártó Péter Orbán Viktor minisztere, Szöllősi György meg korábban a felcsúti futballügyek fő-fő kommunikátora volt, annak megfelelő rangban.

Meglehet, hogy a cél: Puskás nevét végleg Felcsúthoz kötni.

Az is lehet, hogy már eszükbe sem jut Puskás Ferencet kispestiként, pláne kispesti futballistaként emlegetni.

Pont nem ezt a kisstílűséget nem érdemli. Nemcsak nagy futballista, hanem nagy ember is volt, kedves, gáláns, segítőkész, nagyvonalú. Ő igen.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.