Puskás a Honvédban nem is játszott?

Publicisztika

„Ünnepélyes keretek között avatták fel ma a Puskás Ferencről, az Aranycsapat és a Real Madrid legendás labdarúgójáról elnevezett utcát a spanyol fővárosban” – írta a napokban Magyar Távirati Iroda. Ez a hír – az MTI-től zömmel szinte változatlanul átvéve – így söpört végig a magyar sajtón, az Origótól a Hírklikkig. Ezek szerint a legismertebb és legjobb magyar labdarúgó egyesületen kívüliként verekedte be magát a világverő magyar válogatottba. Vagy esetleg a Kispest, illetve a Honvéd játékosaként?

Mindenesetre a folytatásban sem szerepel sehol a két magyarországi klub (ami tudvalevőleg valójában egy), hanem Puskás hipp-hopp Madridban termett: „Puskás Ferenc az 1956-os forradalom leverése után került Spanyolországba, ahol 1958 és 1966 között játszott a királyi klubban.”

Persze elképzelhető, hogy az MTI tudósítója – és több szerkesztője – felületes, figyelmetlen volt. Nézzük hát az első számú szaklapot, a Nemzeti Sportot. Bár saját munkatársat is jelez a szerzők közt, alapvetően az MTI-re támaszkodott, ám testre szabva: „»Büszkék vagyunk Puskás Ferencre, mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását a nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kelet-madridi Vicálvaro kerületben tartott rövid ünnepségen, ahol lapunk főszerkesztőjével, Szöllősi Györggyel, a Puskás-ügyek nagykövetével közösen leplezték le a Puskás Ferenc nevét viselő utcatáblát.«” „Lapunk főszerkesztőjének” sem sikerült beszuszakolni a Kispestet avagy a Honvédot a szövegbe. Valamint a külügyminiszter úrnak sem a Facebook-oldalán (ami szintén olvasható a Nemzeti Sportban, itt egy részletet idézünk), pedig közismerten lelkes Honvéd-drukker. „Büszkék vagyunk Puskás Ferencre mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását egy nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé. Korának legjobb futballistája, aki magyarok és spanyolok szíveinek millióit ejtette rabul. Magyarországon a nemzeti stadion, egy futball akadémia és közterületek egész sora viseli a nevét.”

 
Szijjártó Péter és Szöllősi György a madridi utcanévtábla-avatáson
Forrás: Szijjártó Péter Facebook

Az egyik közterület, a Puskás Ferenc nevét a magyar fővárosban viselő utca éppenséggel a Bozsik Stadionnál húzódik, Kispesten. Mindketten – Puskás és Bozsik – itt nőttek fel, hazánkban ebben a klubban és jogutódjában játszottak. 

A futballakadémia történetesen Felcsúton van. Puskás Ferenc nevét viseli. A relikviái is ott vannak.

Halála után, a családja hozzájárulásával került oda. Volt is botrány belőle. Hiszen Puskás Ferencet minden Kispesthez köti. Amikor már Öcsi bácsiként hazalátogatott, luxushotelek helyett a szerényebb, az Üllői és a Határ út sarkán álló Aero Szállót választotta, mondván, az közel van Kispesthez, szülőhelyéhez és itthon maradt húgához. Ott, Kispesten, a kisvárosban, a kerületben, a klubban volt igazán otthon. A szinte legszűkebb pátriájában. Ahol magától értetődően helye volna a Puskás-gyűjteménynek. 

Ehelyett Felcsúton van. Ahol a stadiont – jobb híján, mert a név foglalt – az ő spanyol becenevén, Panchónak hívják. Orbán Viktor futballakadémiáját eleve egyedül a leghíresebb magyar labdarúgóról lehetett csak elnevezni. Ahova Orbán Viktor elképzelte a Puskás-emlékbirodalmat is. Kirángatva a hazai emlékeket a legtermészetesebb közegükből.

felcsut_top_story_lead.jpg

 
A felcsúti Pancho Aréna

Ott tartunk mára, hogy a Kispest már a „nevelőegyesülete” sem. Nincs, eltűnt. Ha felcsúti múltja nincs, akkor semmilyen ne legyen? Illetve csak az Aranycsapatban. 

Hiszünk a véletlenekben, meg nem is. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy Szijjártó Péter Orbán Viktor minisztere, Szöllősi György meg korábban a felcsúti futballügyek fő-fő kommunikátora volt, annak megfelelő rangban.

Meglehet, hogy a cél: Puskás nevét végleg Felcsúthoz kötni.

Az is lehet, hogy már eszükbe sem jut Puskás Ferencet kispestiként, pláne kispesti futballistaként emlegetni.

Pont nem ezt a kisstílűséget nem érdemli. Nemcsak nagy futballista, hanem nagy ember is volt, kedves, gáláns, segítőkész, nagyvonalú. Ő igen.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.