Mindenesetre a folytatásban sem szerepel sehol a két magyarországi klub (ami tudvalevőleg valójában egy), hanem Puskás hipp-hopp Madridban termett: „Puskás Ferenc az 1956-os forradalom leverése után került Spanyolországba, ahol 1958 és 1966 között játszott a királyi klubban.”
Persze elképzelhető, hogy az MTI tudósítója – és több szerkesztője – felületes, figyelmetlen volt. Nézzük hát az első számú szaklapot, a Nemzeti Sportot. Bár saját munkatársat is jelez a szerzők közt, alapvetően az MTI-re támaszkodott, ám testre szabva: „»Büszkék vagyunk Puskás Ferencre, mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását a nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kelet-madridi Vicálvaro kerületben tartott rövid ünnepségen, ahol lapunk főszerkesztőjével, Szöllősi Györggyel, a Puskás-ügyek nagykövetével közösen leplezték le a Puskás Ferenc nevét viselő utcatáblát.«” „Lapunk főszerkesztőjének” sem sikerült beszuszakolni a Kispestet avagy a Honvédot a szövegbe. Valamint a külügyminiszter úrnak sem a Facebook-oldalán (ami szintén olvasható a Nemzeti Sportban, itt egy részletet idézünk), pedig közismerten lelkes Honvéd-drukker. „Büszkék vagyunk Puskás Ferencre mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását egy nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé. Korának legjobb futballistája, aki magyarok és spanyolok szíveinek millióit ejtette rabul. Magyarországon a nemzeti stadion, egy futball akadémia és közterületek egész sora viseli a nevét.”
Az egyik közterület, a Puskás Ferenc nevét a magyar fővárosban viselő utca éppenséggel a Bozsik Stadionnál húzódik, Kispesten. Mindketten – Puskás és Bozsik – itt nőttek fel, hazánkban ebben a klubban és jogutódjában játszottak.
A futballakadémia történetesen Felcsúton van. Puskás Ferenc nevét viseli. A relikviái is ott vannak.
Halála után, a családja hozzájárulásával került oda. Volt is botrány belőle. Hiszen Puskás Ferencet minden Kispesthez köti. Amikor már Öcsi bácsiként hazalátogatott, luxushotelek helyett a szerényebb, az Üllői és a Határ út sarkán álló Aero Szállót választotta, mondván, az közel van Kispesthez, szülőhelyéhez és itthon maradt húgához. Ott, Kispesten, a kisvárosban, a kerületben, a klubban volt igazán otthon. A szinte legszűkebb pátriájában. Ahol magától értetődően helye volna a Puskás-gyűjteménynek.
Ehelyett Felcsúton van. Ahol a stadiont – jobb híján, mert a név foglalt – az ő spanyol becenevén, Panchónak hívják. Orbán Viktor futballakadémiáját eleve egyedül a leghíresebb magyar labdarúgóról lehetett csak elnevezni. Ahova Orbán Viktor elképzelte a Puskás-emlékbirodalmat is. Kirángatva a hazai emlékeket a legtermészetesebb közegükből.
Ott tartunk mára, hogy a Kispest már a „nevelőegyesülete” sem. Nincs, eltűnt. Ha felcsúti múltja nincs, akkor semmilyen ne legyen? Illetve csak az Aranycsapatban.
Hiszünk a véletlenekben, meg nem is. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy Szijjártó Péter Orbán Viktor minisztere, Szöllősi György meg korábban a felcsúti futballügyek fő-fő kommunikátora volt, annak megfelelő rangban.
Meglehet, hogy a cél: Puskás nevét végleg Felcsúthoz kötni.
Az is lehet, hogy már eszükbe sem jut Puskás Ferencet kispestiként, pláne kispesti futballistaként emlegetni.
Pont nem ezt a kisstílűséget nem érdemli. Nemcsak nagy futballista, hanem nagy ember is volt, kedves, gáláns, segítőkész, nagyvonalú. Ő igen.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
