Puskás a Honvédban nem is játszott?

  • Bányai György
  • 2021.05.28 18:40

Publicisztika

„Ünnepélyes keretek között avatták fel ma a Puskás Ferencről, az Aranycsapat és a Real Madrid legendás labdarúgójáról elnevezett utcát a spanyol fővárosban” – írta a napokban Magyar Távirati Iroda. Ez a hír – az MTI-től zömmel szinte változatlanul átvéve – így söpört végig a magyar sajtón, az Origótól a Hírklikkig. Ezek szerint a legismertebb és legjobb magyar labdarúgó egyesületen kívüliként verekedte be magát a világverő magyar válogatottba. Vagy esetleg a Kispest, illetve a Honvéd játékosaként?

Mindenesetre a folytatásban sem szerepel sehol a két magyarországi klub (ami tudvalevőleg valójában egy), hanem Puskás hipp-hopp Madridban termett: „Puskás Ferenc az 1956-os forradalom leverése után került Spanyolországba, ahol 1958 és 1966 között játszott a királyi klubban.”

Persze elképzelhető, hogy az MTI tudósítója – és több szerkesztője – felületes, figyelmetlen volt. Nézzük hát az első számú szaklapot, a Nemzeti Sportot. Bár saját munkatársat is jelez a szerzők közt, alapvetően az MTI-re támaszkodott, ám testre szabva: „»Büszkék vagyunk Puskás Ferencre, mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását a nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kelet-madridi Vicálvaro kerületben tartott rövid ünnepségen, ahol lapunk főszerkesztőjével, Szöllősi Györggyel, a Puskás-ügyek nagykövetével közösen leplezték le a Puskás Ferenc nevét viselő utcatáblát.«” „Lapunk főszerkesztőjének” sem sikerült beszuszakolni a Kispestet avagy a Honvédot a szövegbe. Valamint a külügyminiszter úrnak sem a Facebook-oldalán (ami szintén olvasható a Nemzeti Sportban, itt egy részletet idézünk), pedig közismerten lelkes Honvéd-drukker. „Büszkék vagyunk Puskás Ferencre mint a legismertebb magyarra, aki a pályafutását egy nehézségekkel és kihívásokkal teli történelmi időszakban tette rendkívül sikeressé. Korának legjobb futballistája, aki magyarok és spanyolok szíveinek millióit ejtette rabul. Magyarországon a nemzeti stadion, egy futball akadémia és közterületek egész sora viseli a nevét.”

 
Szijjártó Péter és Szöllősi György a madridi utcanévtábla-avatáson
Forrás: Szijjártó Péter Facebook

Az egyik közterület, a Puskás Ferenc nevét a magyar fővárosban viselő utca éppenséggel a Bozsik Stadionnál húzódik, Kispesten. Mindketten – Puskás és Bozsik – itt nőttek fel, hazánkban ebben a klubban és jogutódjában játszottak. 

A futballakadémia történetesen Felcsúton van. Puskás Ferenc nevét viseli. A relikviái is ott vannak.

Halála után, a családja hozzájárulásával került oda. Volt is botrány belőle. Hiszen Puskás Ferencet minden Kispesthez köti. Amikor már Öcsi bácsiként hazalátogatott, luxushotelek helyett a szerényebb, az Üllői és a Határ út sarkán álló Aero Szállót választotta, mondván, az közel van Kispesthez, szülőhelyéhez és itthon maradt húgához. Ott, Kispesten, a kisvárosban, a kerületben, a klubban volt igazán otthon. A szinte legszűkebb pátriájában. Ahol magától értetődően helye volna a Puskás-gyűjteménynek. 

Ehelyett Felcsúton van. Ahol a stadiont – jobb híján, mert a név foglalt – az ő spanyol becenevén, Panchónak hívják. Orbán Viktor futballakadémiáját eleve egyedül a leghíresebb magyar labdarúgóról lehetett csak elnevezni. Ahova Orbán Viktor elképzelte a Puskás-emlékbirodalmat is. Kirángatva a hazai emlékeket a legtermészetesebb közegükből.

felcsut_top_story_lead.jpg

 
A felcsúti Pancho Aréna

Ott tartunk mára, hogy a Kispest már a „nevelőegyesülete” sem. Nincs, eltűnt. Ha felcsúti múltja nincs, akkor semmilyen ne legyen? Illetve csak az Aranycsapatban. 

Hiszünk a véletlenekben, meg nem is. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy Szijjártó Péter Orbán Viktor minisztere, Szöllősi György meg korábban a felcsúti futballügyek fő-fő kommunikátora volt, annak megfelelő rangban.

Meglehet, hogy a cél: Puskás nevét végleg Felcsúthoz kötni.

Az is lehet, hogy már eszükbe sem jut Puskás Ferencet kispestiként, pláne kispesti futballistaként emlegetni.

Pont nem ezt a kisstílűséget nem érdemli. Nemcsak nagy futballista, hanem nagy ember is volt, kedves, gáláns, segítőkész, nagyvonalú. Ő igen.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

A szemfényvesztő

  • Rév István

A kora ötvenes évek egyik reggelén (április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén, vagy talán május 1-jén, a munkásosztály nagy harci seregszemléjén, lehet, hogy éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom évfordulóján) reménytelenül esett az eső (vagy fagyos szél fújt és hullott a hó). A rádióbemondó ismerős hangja azzal kezdte a híreket, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország, mintha jókedvében a természet is ünneplőbe öltözött volna a nagy ünnepen.

Ártók

  • TPP

Dúsgazdagék esküvője a világ (jelen esetben Mexikóváros) többi részétől társadalmi és fizikai értelemben is elzárt, erődszerű villában.

Dobozok közt

  • - köves -

A Fontos Filmek (igaz történet, komoly igazságtalanság, komor hangvétel, megrendült taps, állófogadás Beverly Hillsben) két gyakori szereplője a hatalom megnyomorította kisember és az ügyét felkaroló, lelkiismeretes ügyvéd. Ők most a guantánamói fogolytáborban méregetik egymást az egyik olyan helyiségben, amit történetesen nem a fogvatartottak kínzására rendeztek be.

Az ellenállás melódiája

  • Bacsadi Zsófia

Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).

Azok a pesti éjszakák!

  • Sándor Panka

Reisz Gábor érdekes formát választott első színházi rendezéséhez. A helyszín a Trafó frissen felújított kávézója, a Trafik, a leszűkített játéktérnek megfelelően a nézők száma is csökkentett. A színészek az asztalok között járkálnak, sőt az utcát is „elfoglalják”. A kávézó egyben nézőtér, színpad és díszlet is.

Senki földjén

Szegény Mikes Kelemen! Ha az utókor kíméletlenségét a félresikerült stílusimitációkban lehetne mérni, Rákóczi fejedelem kamarása alighanem országos rekorder lenne.

„Közben röhög rajtunk”

  • Soós Tamás

„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.

Asztaltársak

A Létbüfében egy asztalhoz vetődik a költő, a zeneszerző és az énekes. Nem tudni, hogy mit isznak, de egy pillanat alatt szót értenek egymással. Egyikük még a baby boom szülötte, a másik kettőt már az X generáció könnyezte ki, mint igazgyöngyöt a kagyló. Mindhármuknak van némi tapasztalata csalatásban és fenében, és úgy lépnek túl e mai kocsmán, hogy előttünk is kitárják a kocsmaajtót.

Nyelvvilág

  • Toroczkay András

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.