Françoise Thom

Putyin flörtje az apokalipszissel

Milyen ideológiai munícióval jutottak el az oroszok a Nyugat elpusztításával való fenyegetésig?

Publicisztika

Minden szem Moszkvát figyeli – lázasan keressük a jeleket, amelyek kulcsot adhatnak az orosz viselkedéshez. Vannak erős gyomrú és bátor emberek, akik azt gondolják, joggal, hogy az orosz televíziót kell nézni, hiszen az megmutatja, honnan fúj a szél. De sokszor még azok is úgy érzik, hogy horrorfilmet néznek, akiket a putyini média súlyos tapasztalatokkal vértezett fel. 

Íme egy kis ízelítő a január 16-i esti adásból.

Habzó szájú kórus

Vlagyimir Szolovjov műsorában, az állami tévé politikai show-jában először az Ukrajna elleni gyűlölet buzgott fel, amely hamar gyilkosságra uszításba torkollott: „Ukrajnát likvidálni fogják.” Variáció: „Ukrajnát az amerikaiak fogják likvidálni.” Ezután a többi „ruszofób” került sorra: először Nagy-Britannia. Dmitrij Jevsztafjev, a moszkvai közgazdasági főiskola professzora így szónokolt: „Rá kell bírnunk az Egyesült Államokat, hogy az Egyesült Királyságot kényszerítse az atomfegyverei leszerelésére! Mert Nagy-Britannia egy nulla! Majom gránáttal!” A balti államok sem maradtak ki: „Nem is lehet ezeket országnak nevezni.” Európa kapta a legsúlyosabb átkokat – s mindezt az alvilág aljas nyelvén adták elő, amely most már az orosz diplomaták és „szakértők” sajátja: „Ha akarjuk, hátulról megdugjuk az Európai Uniót.” Ám e pojácák csak az elnöküket utánozták, aki éves sajtókonferenciáján a Nyugatról szólva azt mondta: „Húzzatok innét az aggodalmaitokkal!”

Az igazán hátborzongató mégis az a lelkesedés, amellyel a Nyugat elleni nukleáris csapásról szól a kórus. A Kreml propagandistái immár azt állítják, hogy Oroszország túlélne egy nukleáris háborút, míg a nyugati országok egyszerűen elolvadnának. Hirosima, sulykolják az orosz nézőnek, gyönyörű város, sokkal jobb hely lett, mint volt az atombomba előtt. Szolovjov így kiált fel: „Ki mondta, hogy atomháborúnak nem lehet győztese? Szerintem lehet – Oroszország!” Jakov Kedmi izraeli „szakértő”, a panoptikum régi tagja is megszólal: „Nukleáris háború esetén Oroszország is károsodik, de az Egyesült Államok megsemmisül! Az az ország megszűnik létezni! Akárcsak a többi Európában. Oroszország fennmarad, míg az Egyesült Államok területén ezer évig semmi sem fog nőni.” Zsirinovszkij pedig így vicsorog: „2021 volt Európa utolsó békeéve. Az európaiak utoljára ünnepelnek, pezsgő, whisky… Nagy tragédia vár az emberiségre, Európára. Egy fegyveres konfliktus után Európában az áldozatok száma milliós nagyságrendű lesz. Csak erőszakkal lehet döntésre vinni a dolgot. Zlobin (egy Egyesült Államokkal foglalkozó politológus – F. T.), maga ne menjen többet New Yorkba! Az a város hamarosan megszűnik létezni! Európa nem lesz többé. Nem lesz többé Kijev, Varsó, London. Nem egész Európát kell elpusztítani – de Londont igen. Hadd éljenek a skótok, az írek, a walesiek. De London ne! Az még mindig az oroszellenes propaganda központja.” Zsirinovszkij január 21-én az 1-es csatornán folytatta. „Ukrajnának, Moldovának, Fehéroroszországnak orosz tartományokká kell válnia! Nukleáris háború – és mi maradunk az egyetlen szuperhatalom! Néhány országot el kell pusztítani! Moszkva diktál majd az egész világnak! A teljes megsemmisítés háborúja! Lavrovnak egyetlen, utolsó dokumentumot kell aláíratnia Blinkennel: a megadási okmányt. A háború egy hétig fog tartani! Biden az Egyesült Államok utolsó elnöke, őt meg kell kímélni. Nem lesz többé angol nyelv – csak orosz!”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.